Ady Endre Májusi zápor után című versének kéziratát - Dr. Pordány László korábbi ottawai nagykövet felesége adta át az Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) nemzeti közgyűjteményének. Ady Mariska (1888-1977) a költő unokahúga szerezhette be egy aukción 1922-ben. A Múzeumok Éjszakáján ez is megtekinthető a Könyvtárban június 20-tól július 12-ig.

A családi relikviaként őrzött műtárgyat Ady Mariska unokája, Diósady Levente nyújtotta át Cleveland-ben (Québec, Kanada) az ottawai nagykövetnek azzal a megbízással, hogy juttassa el méltó helyére. Indíttatásában az időskor számvetése vélelmezhető, amikor messze Magyarországtól eldönti: a közkincset szülőföldjére küldi, ott a helye. 

Diósady Levente gyermekként 1956-ban édesapjával, Diósady Pállal, Ady Endre keresztfiával emigrált Magyarországról.

A költészettel – lévén az unokabáty, teljes nevén diósadi Ady András Endre hatása alatt próbálkozott és kiadott kötetig is eljutott Ady Mariska. Édesapja Ady Sándor (jegyző Hadad községben), aki a költő édesapjának (Ady Lőrinc birtokos) öccse. 

Hadad. Hadady… 

„Édes Mariskám, a rokonsági viszonyt valóban nem tartom sokra, de téged szeretlek s ennek az érzésemnek a rokonság sem ártott. Egyébként is kedves, szimpatikus híreket hallok itt rólad s igazán szerettelek volna látni. Nem rajtam mulott, de a körülményeken, hogy nem találkozhattunk. Küldd el a novelláidat, de előre mondom, hogy lelkiismeretes, de nagyon szigoru leszek. (…) Isten veled, szeretettel ölel Endre.”

A Budavári Palota Oroszlános udvarában Földesi Ferenc filológustól 2013-ban ismeretlen hölgy kért útbaigazítást. A Kézirattár vezetője elmondta, ha belép a főbejáraton, akkor hol tud beiratkozni a Könyvtárak Könyvtárába. Viszont a látogató egy Ady-kéziratot hozott. Az OSZK kézirattárának vezetőjét, aki ma különgyűjteményi igazgató is és bicskei kötődésű, ez nem lepte meg túlságosan. Hoznak ide kincsnek hitt „kéziratot” bőven. Például ha híre megy, mennyiért kelt el egy Petőfi vers kézirata. Hirtelenjében megsokasodnak a padláson, fiók mélyén megtalált „Petőfi-kéziratok”. (Amiket például a művelt huszártiszt dédnagyapa másolt le magának „tentával”, csak mert szerette. Tehát kézirat…)  

Ady kéziratból viszont sosincs dömping. Amikor a filológus a napfényben rápillantott, amikor még a szakértők meg sem állapították hitelességét, azonnal félteni kezdte a szemmel láthatóan megbecsült, bekeretezett darabot, hiszen ceruzával íródott. Azt pedig egy kézirattári tudós álmából felébresztve is tudja, hogy a grafit milyen könnyen elenyészik. Tudja, hogy Ady ceruzával szeretett írni. Gyorsan írt. Az alkotás erejével postára is adta. 

A Májusi zápor után életet igenlő idillje ritka Ady életművében, aki a huszadik század egyik legnagyobb hatású magyar poétája és a politikai újságírás egyik legnagyobb alakja, aki a haza és a fejlődés pártján állt. 1908 májusában írta ezt a versét a párizsi Hôtel de l’Europe-nál (ma Quality Hotel Opéra Saint-Lazare). Hazagondolt. Megszépíthette a messzeség az otthont. Érdmindszenti, otthoni életöröm árad belőle.

„Ady legszebb élethimnusza” – írta Vezér Erzsébet 1977-es Ady-monográfiájában. Felmerül, hogy Érdmindszenten született a mű. Súlyos alvászavaráról, depressziójáról ír a költőgéniusz Hatvany Lajosnak, amiből egy párizsi tartózkodás - mint ilyenkor ajánlott életformaváltás - valóban kimozdíthatta. Ezek Baróthy Zoltán, az OSZK Kézirattár munkatársának szavai. Középiskolai irodalomfakultáción, népi nevén „magyar fakton” éreztem magam megint a kutatóknak köszönhetően. Hajdan ma is kedves tantárgyam kapcsán azt éreztem, hogy a fakton többet megtudok, ami bevon, és majd nemessé tesz. Valamelyest ez a sajtótájékoztató is így hatott. A Májusi zápor után a költő által korrigált változata az Illés szekerén című Ady kötetben kapta meg végső formáját. Ady kézírása mellett az is hitelesítő tényező, hogy a Nyugatban megjelent első kiadás második versszakja öt soros, mint a ceruzás kéziraton. Az Illés szekere című későbbi kötetben már minden versszak hatsoros. És még a harmadik szakasz utolsó sorában, alulról a tizennegyedikben a „táncolt”szót „csókolt”szóra változtatta. 

A Májusi zápor után a Nyugat legelső számában jelent meg 1908. júniusában, két másik Ady művel együtt: Ádám, hol vagy? (A nagy bujósdi) és a Léda ajkai között. Az OSZK tárlatán az Ádám hol vagy? kézirata is megtekinthető. A Léda ajkai között című műé még ismeretlen helyen „lakik”, hiszen egy 2001-es árverésen 5 millió forintért talált gazdára. Baróthy Zoltán, aki Sherlock Holmes módjára nyomozott a részletek feltárása érdekében, még nagy részfeladat vár: szavai szerint meg lehetne tudni a Léda ajkai között védett kézirat hollétét.

 A védett kézirat fontos kincs. Azt jelenti, hogy hiába magántulajdon, a gazdának gondoskodnia kell arról, hogy a kutatók vizsgálhassák. Ha meglesz a műtárgy, lesz majd hírünk arról is, amikor az OSZK-ban a Múzeumok Éjszakáján a Nyugat egyik első számában megjelent mindhárom Ady vers kézirata elénk tárul.

Izing Antal