A nyolc kidobott babák egyike.

Mikor erre az édes, dundi pofira ránézek, tényleg nem értem, milyen lelkületű emberek vannak közöttünk.
Tudom van aki aljasabb, mert gyerekekkel, idősekkel tesz hasonló dolgokat, de engem ez érint meg most, mert pár éve a kutyákért vívom a csatáimat és értük vagyok és ebbe a történetben akaratom ellenére csöppentem bele.
Felháborít és nem tudom elfogadni, ha ártatlanok szenvednek legyen bárkiről is szó.
Én azt gondolom, segítséget kérni nem szégyen és ha felajánlják, akkor el kell fogadni. Kibújni a felelősségvállalás alól és a terhet rápakolni másra megbocsáthatatlan bűn számomra.
A történet amibe ez a kis huncut pofijú kutyuska és családja keveredett, akkor fog lezárulni számomra, ha mind a nyolcan+ a mamájuk is szerető családban fognak végre élni és kapom tőlük a boldog gazdis képes visszajelzéseket.
Addig is önkéntestársaimmal élvezzük az édes terhet, ami az ellátásukkal jár és bízom benne, hogy talán elgondolkoznak azok akik az ivartalanítást és a felelősségvállalást hírből sem hallották vagyis csak nem akartak róla tudomást venni.

Prockl Amanda  

 https://www.facebook.com/prockl.amanda/media_set?set=a.10206450437240776.1073742289.1264507296&type=3