A bicskei Szent László Általános Iskola győztes labdarúgó csapata állt körbe egymás vállát fogva, ünnepelve a címben olvasható sporttársi rigmus kedvéért a felcsúti sportcsarnok parkettjén. Diákolimpia II. korcsportjának 2017/18-as körzeti döntőjének minden mérkőzését  láthattuk ma délután.  

A kézilabdából is jól ismert "final four"-t körmérkőzéses alapon vezényelték Szabó Lajos felcsúti testnevelő tanár irányításával, edzők játékvezetésével  - 20-20 perces 1+4-es meccsekben, amikben a palánk is "játszott" - de még milyen jól, olyan pontps passzai voltak! - , de a szöglet intézménye és a kapusi kidobása-kirúgása működtek.

Sérülés nem történt. Egy játékost kellett egy ütközés-esés után cserélni, neki jobbulást kívánunk.

A Szent László Iskola csapata igen gólerős társaság, a 2-es számú mezben játszó jobb bekket kis segítséggel azonnal felismertem a lelátóról: Csörgöl Máté, személyesen.  Ugyanebben a csarnokban valamikor 2006 előtti években játszottunk barátságos meccseket, amikben Csörgöl jobb bekk édesapja is ezen a pályán brillírozott. (Jómagam azokban az időben jártam befejező csatári pályafutásom csúcsán, khm, akkor is Szarka Zsolt (bárpincér és pszichológus) hozott át és ma is, de ma már ő a Hársfadombi Általános Iskola, Mány labdarúgó csapatának edzőjeként (Sport utca) és mint a döntő után kiderült, a Mány gólkirályának édesapja is egyben, ugyanis Szarka Domonkos öt mányi gól szerzője tudott lenni. De Valovics Botond, Szarvas Bence, Varga Dominik, Pfendert Simon, Szarka Domonkos, Keresztesi Noel és Budai Barnabás összjátéka jó volt és lesz még ez jobb is.)

Második helyezést ért el Szár csapata. Hagyományos értelemben környékünkön Száron a leginkább példamutató a valóban helyi erőkre épülő felnőtt foci. Jó csapat. Régen voltam már szári meccsen, azon a nyáron, amikor a templomtorony süvegje cserélve lett, de a második helyezést elért igen jó, iskolás csapat játékát nézve azt gondoltam: itt az utánpótlás jó öreg Szár!

A bicskei Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola csapata bronzérmet szerzett. Sok játékosuk van és edzőjük egyértelmű törekvése, hogy mindenkit játszasson. Mert a játék a fontos. Az egyik csatársorról azt hallottam, hogy itt Felcsúton fociznak és nagyon erősek. A másik csatársor pedig nagyon igyekvő. A Szent László és a Csokonai pályára lépésekor természetesen Bicskének drukkoltam :) Bármelyik kapuba ment a labda, bárki csinált jó cselt, mintha hájjal kenegettek volna. 

A negyedik helyezést Mány érte el. Nagyon lelkes, energikus társaság, nagyon helyén a szívük. Egy kis megilletődöttséget vagy lámpalázat észleltem és azt, hogy mindenük a futball.  Egy-két éve legyőzték a Szent Lászlót.

A Szent László Általános Iskola csapata jutott tovább a Diákolimpia megyei döntőjébe.

Jövőre is ott leszek, ahol a körzeti döntőt 3-4 óra alatt megrendezik. Amikor majd a bicskei csarnokban lesz, azon feltétlenül.  Ezeknek a 20-20 perces iskolai meccseknek nagy a szünet nélküli  dinamizmusa. Olyan "free grund"-os.  Semmi maszatolás. Meg ahogy az edzők hangosan irányítanak a pályaszélről.... Mintha közvetítenének. De ez pontatlan, mert ők nem úgy szólnak mint mondjuk Vitray Tamás, aki főleg azt mondta, hogy ő mit  lát a pályán, hanem ők  az edzők, mit és hogyan szeretnének éppen akkor látni. 

Ebben a "hangjátékban" Mány a mai közönségdíjas. és tanulságos volt a jeleneteket, helyzeteket követve fejben  kihámozni, értelmezni, esetleg vitatni  azt, amit az edzők mondogattak. Ők voltak a "szakkommentátorok" :)     

ia  

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.