1 313 227 642 Ft volt a november végéig befolyt összes adóbevétel Bicskén.  

Ebből 197 196 170 Ft érkezett az önkormányzathoz 2019. nov. végéig - mint építményadó bevétel Bicskén.
19 473 364 Ft a még be nem folyt építményadó.

228 Ft a lakosság 1 négyzetméterre vetített adója  - Tessely Zoltán egykori polgármester nagyszerű intézkedése nyomán, aki a korábbit felszorozta kettővel.

1400 Ft-ot fizetnek a vállalkozók egy négyzetméterért. A kettő átlagösszeg 928 Ft lenne. Erre csak azért van szükségünk, hogy egy kis számítást végezzünk:

Az eddig befolyt 197 196 170 ép.adóosztva a 928-as négyzetméterre vetítetett összátlaggal: 212 495 négyzetméterér után  vámoltak meg bennünket Bicskén. Hozzáteszem, ez az átlagolás nem szerencsés, de az még rosszabb lenne, ha az egészet a 228 Ft-os lakossági adóval számolnánk. Ugyanis 865 ezer leadózott bicskei négyzetmétert dobna a gép, ha a 228 lenne az osztó.

Nem ismert a lakossági/vállalkozói arány vagy  a külterületről befolyó, kisebb díj,  ezért valóban meredek dolog átlagot vonni, valahol, valamilyen módon súlyozni kellene, legalább közelítően. Az lenne az igazi, ha adatokhoz jutnánk ezzel kapcsolatban. Annak is eljön az ideje. 

Vélhetően túl nagy osztót használunk az 1400 és a 228 "közepével", a 928-al.  

A lakossági és vállalkozói díjmérték közötti különbözet érthető, az egyikben élünk, a másik jövedelemszerzést szolgál (jó esetben). Az otthonadó azért különös, mert vételekor illetéket fizettünk, megépítésekor áfát az anyagért, ha örököltük, azt is megadóztatták. Egy kecskéről hét bőrt lehúzni. 

Miközben a céges telekadót kb. egyidőben a 300 hektáros belterületi ingatlanon tulajdonba lépő cég megjelenésével, elengedik minden cégnek. 

Bicskéhez képest a helyi iparűzési adó a környéken mindenütt alacsonyabb - mind százalékban, mind napi általányban - a felsoroltakat tekintve.

De az iparűzési adót nem  szerencsés idekeverni, mert más kategória. Bár adó és érdemes lehet gondolkozni a mértékén, mert látható, hogy amely településen ennek mértéke 0%. ott sok-sok vállalkozás jelenik meg (papíron), de az magával hoz egyéb bevételeket, néha jelentősebbeket, mint az iparűzési adó lenne.

Azon is érdemes elgondolkozni, hogy a külterületi mérték (ahol nem lehet lakás a megnevezés) miért olcsóbb, mint a belterületi, miközben oda van bejelentkezve a tulaj, vagyis egyértelműen lakásként használja. Erre a válasz az lehet, hogy bár tudták, hogy külterületen fognak élni, mégis fejlesztéseket várnak, amik nehezen fognak odaérni akkor, amikor a belterületen is olyan alapvető dolgok hiányoznak, mint a csapadékvízelveztés és övárok.   

Felcsút, Óbarok, Csákvár, Herceghalom nem követel építményadót. Sem bel- sem külterületen. 

Felcsúton és Csákváron 9 és 12 ezer forint/év a kommunális adó, ami a felsorolásban máshol nincs. De ha összevetjük ezt azzal, hogy egy 70 négyzetméteres lakásért 16 ezret fizetünk Bicskén és a házatartás fizeti a hulladékszállítást is - máris látszik a különbség. 

Mányon 75 Forint a négyzetméteres ép. adó.

Csabdin 75, 100, 150-es kategóriák működnek.

Nálunk 19 473 364 Ft a fennálló építményadó hátralék, ami durván 21 ezer bicskei négyzetmétert érint.   

5. § (1) Az építményadó mértéke az alábbi belterületi építmények tekintetében:

a) magánszemély tulajdonában álló építmény esetén 228,- Ft/ m²/év,

b) vállalkozó tulajdonában álló építmény esetén: 1400,- Ft/ m²/év.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt adómértékek nem vonatkoznak az egyéb nem lakás céljáró szolgáló belterületi épületre és belterületi kereskedelmi egységre.

(3) Az egyéb nem lakás céljáró szolgáló belterületi épület és belterületi kereskedelmi egység vonatkozásában az építményadó mértéke:

a) amennyiben az adótárgy hasznos alapterülete nem haladja meg a 250 m²-t: 520,- Ft/ m²/év ,

b) amennyiben az adótárgy hasznos alapterülete a 250 m2- t meghaladja: a 250 m² alatti hasznos alapterület után 520,- Ft/ m²/év, a 250 m² feletti hasznos alapterület után 884,- Ft/ m²/év.

6. § (1) Az építményadó mértéke a külterületi építmények tekintetében:

a) amennyiben az építmény hasznos alapterülete nem haladja meg a 100 m²-t: 208,- Ft/ m²/év,

b) amennyiben az építmény hasznos alapterülete a 100 m²-t meghaladja: a 100 m² alatti hasznos alapterület után 208,- Ft/ m²/év, a 100 m² feletti hasznos alapterület után 520,- Ft/ m²/év.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt adómérték nem vonatkozik a vállalkozó üzleti célt szolgáló egyéb nem lakás céljáró szolgáló külterületi épületre és a külterületi kereskedelmi egységre.

(3) A vállalkozó üzleti célt szolgáló egyéb nem lakás céljáró szolgáló külterületi épülete és külterületi kereskedelmi egysége vonatkozásában az építményadó mértéke:

a) amennyiben az adótárgy hasznos alapterülete nem haladja meg a 250 m²-t: 520,- Ft/ m²/év,

b) amennyiben az adótárgy hasznos alapterülete a 250 m2- t meghaladja: a 250 m² alatti hasznos alapterület után 520,- Ft/ m²/év, a 250 m² feletti hasznos alapterület után 884,- Ft/ m²/év.

Áttekintésünk alapja  a jegyzői  beszámoló "az önkormányzat 2019. évi adóztatási tevékenységéről" valamint a Nemzeti Jogszabálytár www.njt.hu 

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.