Krajczár Gyuszi bácsi és Borbély Jóska bácsi kedves feleségeikkel, Matild nénivel és Kati nénivel 7 év különbséggel kezdték tanári pályájukat Bicskén. Gyuszi bácsiék első tanéve az 1957/58-as volt, Jóska bácsiék 1964-ben kezdték meg tanítást. 

1971-től földszinti szomszédok lettek a Petőfi Sándor téri "tanár-házban". (Gyuszi bácsiék első otthona a Sarlós házban volt a Kossuth utcában, a második a mai Prohászka utcában.) 

A Borbély házaspárt mélyen megrázta Gyuszi bácsi halála. "Mintha a szívemet tépték volna ki" - mondta Borbély József. Tudtam, hogy ez nem lehet másképpen. Náluk is kifejeztem részvétem, ahogy a családnak szokás.  Mint elmondták, néhány nappal halála előtt tett náluk látogatást  a barát, a szomszéd, a kolléga. Akit nagyon szerettek, tiszteltek. Azt is hallottam ma este tőlük, hogy idős korodban tudod meg, ki a barát.  Eredetileg azért kaptam meghívást a Borbély házaspártól, hogy közölném-e Jóska bácsi megemlékező sorait. Részemről a megtiszteltetés - hangzott a válaszom és nem kellett rám sokat várni. 

Találkoztam egy nagyon szép, különleges képpel. Montázs, amin a kb. 38 éves Gyuszi bácsiról is szerepel egy portré részlete egy gőzmozdony kereke és sínek mellett.  De ennél még érdekesebb, hogy ezt a képet 50 éve kiállították a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM). Rónay László tanár úr, az irodalomtörténész már nem Bicskén, hanem  Budapesten dolgozott neves helyeken 1973 körül.     A PIM-ben Dosztojevszkij kiállítás készült. Fotók kellettek. Akár montázsok. Rónay László a fotóművészettel is foglalkozó Borbély József kollégáját ajánlotta a szervezőknek, akik fel is kérték a munkára. Három képet állított ki ott és akkor. Az egyiken barátja, kollégája és szomszédja, a fiatal  Krajczár Gyula. A képről nem tudom, hogy mikor készült, de Gyuszi bácsi a képen nem lehet idősebb mint 37, esetleg 38 éves.

Kérdezték, dolgozom-e még a Bicskei Újságnak. Elmondtam, hogy már régen nem. Kérdezték, hogyan teremthetnek kapcsolatot a lappal, elmondtam, hogy legjobb lesz a polgármester segítségét kérni, de mielőbb, ugyanis figyelmükbe ajánlottam, hogy nem tudom, mikor van a lapzárta. De abban biztos vagyok, hogy hosszan méltatják majd Gyuszi bácsi munkásságát. Elmondtam a fotóval kapcsolatban, hogy egy szerkesztő  azonnal lecsapna rá és a lap hátsó borítóján közölné képaláírással vagy a levéllel, mert fekvő állású, kiváló kép. Ha álló lenne, mehetne a címlapra. Elmondtam, hogy az ott elolvasott megemlékezésnek azért lenne nagyon jó helye a Bicskei Újságban, mert az sokkal több helyre eljut, mint az én posztom itt a blogon. Azt is megígértem, hogy mindezt a polgármester szíves figyelmébe fogom ajánlani levelemben. Mivel Jóska bácsiék nem neteznek, kinyomtattam Bárányos József igazgató emlékező sorait, Ervin barátom és a saját tisztelgésem is. Ezeket Kati néni úgy olvasta fel távozásom után Jóska bácsinak, mert neki sajnos nem jó a szeme. 

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.