Jakab István László (1907-1989) festőművész írta ezt a levelet egy bicskei régészeti lelettel kapcsolatban. Ma kaptam meg ezt a relikviát a Bicske története (1969) című helytörténeti monográfia, a nagyszerű alapmű  szerzőjének kézírásával.

Pontosabban csak képeket kaptam, de ami késik, az nem múlik, látni is fogom a saját szemeimmel.

Római kori szobrok részletei, "kőfejek" kerültek elő egykoron a mezőgazdasági területről. .A bicskei helytörténészek koronázatlan királya annak szervezésébe fogott Budáról írott levelével, hogy megnézhesse és fotózhassa az ókori kincseket, mielőtt a Nemzeti Múzeum tudomására jut a véletlenül történt előkerülésük.  

Kedves barátom, akinek ez a becses levél a tulajdona, arra kért, hogy a címzettek neveit egyelőre ne tegyem nyilvánossá, maradjon köztünk. Rendben. Bizalmát köszönöm. Bocs, hogy ilyen rondán maszkoltam az adatokat, nincs benne gyakorlatom. 

Ettől az 1 forintos, Körszállós bélyegtől lehidaltam. Akkor ez új volt, 10-12 éves és nagy mutatvány két-három évtizeddel a nagy háború után. Ma már átépítik és az lehet, végleg  kimaradt az életemből, hogy a felső szinten egykor működő bár ablakaiból sasoljam körbe a várost, én, a panorámafüggő. De ez már egy másik történet.   

Az viszont már idevág, hogy a több mint 45 éve keletkezett dokumentumban a szerző, a mi klasszikusunk, aki a legtöbbet tette Bicske múltjának feltárásáért - reménykedve utalt többször is egy bicskei múzeumra. 

Az pedig a tejszínhab a kakaómon vagy azon is a fahéj,  hogy a Maps-en meg tudom nézni azt a címet, ahol Jakab István László élt családjával a XII. kerületben. 

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.