Június 4-én datálódik a történelmi Magyarország szétdarabolása, megcsonkítása, közel tízezer település (a mai Magyarországon 3175 település van), emberek milliónak elszakítása a hazától, Magyarországtól.

A megemlékezésen rövid beszédet mond Sulyokné Guba Judit képviselő. A Tordasi Férfi Dalárda magyar katonanótákat énekel. A baptista, evangélikus, református és katolikus gyülekezetek bicskei lelkészei rövid áldást mondanak. Bicske polgármestere koszorút helyez el annál az Országzászlónál, amit a két világháború között állítottak a megcsonkított ország falvaiban és városaiban. A megemlékezésen a Jobbik Bicskei Alapszervezete is részt vesz és koszorút helyeznek el.

1928. augusztus 20-án, Szent István napján avatták fel az első, az ún. ereklyés országzászlót, Budapesten, a Szabadság téren. Az ötlet Urmánczy Nándor, erdélyi születésű országgyűlési képviselőé volt. Nemzeti színű lobogó volt, közepén az angyalos-koronás nagycímerrel, melyen az elszakított országrészek címerpajzsai is ábrázolva voltak. A zászlón Trianon előtti Magyarország területére utalva az "ÍGY VOLT, ÍGY LESZ" felirat volt olvasható. A zászlórúd 20 méteres volt. Nagy-Magyarország minden vármegyéjéből földet hoztak, s az apró rögöket összekeverve elhelyezték az országzászló talapzatába. Az országzászló elé őrséget rendeltek, cserkész, és leventecsapatok vállalták nagy lelkesedéssel e megtisztelő feladatot.

Az országzászló állítás mozgalommá terebélyesedett a két világháború közötti Magyarországon. Két évvel a Szabadság téri emlékhely felavatása után Molnár Ferenc tarcali pedagógus állt elő azzal a gondolattal, hogy Budapest nyomán a többi magyarországi település is állítson országzászlót. Az országzászlót minden ünnepen vonják fel, majd a trianoni gyász jeléül engedjék azokat félárbocra. A javaslat országos mozgalommá terebélyesedett. Minden "magára adó" település felállította "saját" országzászlóját a harmincas-negyvenes években. Az elsőt 1931-ben, a hatszázadikat 1941-ben, az utolsót 1944-ben.

A Kárpát-medence és a Trianon előtti Magyarország mértani közepe Szarvas városa volt.

Az országzászló mozgalom létrehozója a trianoni fájdalom volt. Ezt Bicskén az Ipach-ház előtt (Szent István út-Prohászka út sarkán álló ház előtt) állították fel, de a kommunista rendszer 1948 után lebontatta azzal a "magyarázattal", hogy oda villanyoszlop kell. Az Országzászlót mai helyén a református templom mellett helyezték el néhány éve, többek között néhai Oláh József jóvoltából. A koszorún lévő szalagon, amit Tessely Zoltán helyez el, ez áll: "Hiszek Magyarország feltámadásában!"

A megemlékezés követően a Petőfi Művelődési Központ nagytermében 19 órától a Trianon címűt filmet tekinthetjük meg, Koltay Gábor dokumentumfilmjét.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.