Szerényebb és nagyszabásúbb rendezvényekkel idézték meg országszerte az 1956-os forradalom és szabadságharc szép és lázas napjait, a kezdeti bizakodást és reményt. S 1989-ben október 23-án kiáltották ki a köztársaságot.

"Egyszer minden száz évben talpra állunk kínzóink ellen, bármi történjék is" - hangzottak Faludy György mondatai az előadóművésztől a Fejér megyei ünnepi közgyűlésen, amelyet a várossal közösen tartottak. Az elegáns és felemelő zenei és irodalmi körítés méltó része volt az ünnepségnek, a díszteremben e tény is emelte a nap fényét. Balogh Ibolya, a Fejér megyei közgyűlés elnöke beszédében az 1956-os felkelés előtti diktatúra rémtetteit idézte fel, a hazugságokról, a meghurcoltak és bebörtönzöttek fájdalmáról szólt, amelyek a forradalomhoz vezettek. Immár húsz éve, hogy újra szabad Magyarországon élhetünk, mondta, ám ez nem jelenti azt, hogy ne várjanak ránk újabb és újabb kihívások.

A Fejér megye díszpolgára címet néhai Tabódy István, a legendás recski pap rokona, Kékessy György vette át. A Tiszaigarról származó úr 1956 novemberében hagyta el az országot, 40 évet Kaliforniában élt. Tabódy Recsken is raboskodott, Kékessy György mesélte, hogy másik kuzinjuk, a szintén recski rab Okolicsányi Miklós lopta a lovak elől a zabot, s azt rágcsálták az éhség ellen. Az egykori huszárszázados Tabódy pap lett, 1972-ben (!) szabadult utoljára a börtönből, majd Csabdi, Kisláng és Bicske plébánosaként szolgált. A rendszerváltás után kapott vezérőrnagyi rangot, ha levette papi öltözékét, büszkén húzta magára az immáron jelképes angyalbőrt. A címek, kitüntetések nem érdekelték, alázattal szolgálta híveit és egyházát, szókimondása azonban csöppet sem volt papos, szokványos.

A recski paphoz hasonlóan szintén 1921-es születésű a cecei származású  Horváth János, magas kora ellenére aktívan politizál, ifjú korában került bele a világformáló eseményekbe. A nyilasok is üldözték s a kommunisták is. Személyesen nem tudott megjelenni a díszpolgári cím átadásán, ám lapunknak adott telefonos nyilatkozatában szeretettel beszélt Cecéről, ahonnan indult. Szomszédjaik voltak a faluban Illyés Gyula nagyszülei és a későbbi híres operatőr, Kovács László (Szelíd motorosok). A kisgazdapártban politizáló Horváth János az 1956-os forradalom idején hivatalos küldöttként utazott New Yorkba, az ENSZ-be, hogy felvilágosítsa a békeszervezetet a magyar forradalom mibenlétéről, s a felkelők szándékairól. Természetesen már nem tért haza, amerikai egyetemeken tanított, többször elutasították beutazási kérelmét még a '80-as években is. Jelenleg a magyar Országgyűlésben a Fidesz-frakcióban foglal helyet,  legidősebb képviselőként ő a korelnök.

Magyarországon 1956. október 28-án győzött a forradalom  hangsúlyozza ma is, mert elhallgattak a fegyverek. Nem rajtunk múlott, hogy ismét megszólaltak. Elárultak bennünket, erőszakkal győztek le  teszi hozzá.
A doayen képviselő a Nagy Imre-kormány névsorát sorolja, történelmi neveket Kovács Béla, Tildy Zoltán, Farkas Ferenc, Bibó István, Kéthly Anna, ő személyesen ismerte őket. És 1956-ban a New York Times hasábjain nevezte a Szovjetuniót gyarmatosító hatalomnak!

- Fiatal koromban is megfontolt voltam, nincs olyan nagy különbség a hajdani és a mostani politikusi énem között - jellemzi magát a Fejér megyei díszpolgár, aki ékes magyarsággal, érzékelhető cecei ízzel beszéli anyanyelvét. Akkoriban pedig azon ritka magyarok közé tartozott, aki bírta az angol nyelvet, ezért is őt küldték az ENSZ-be diplomáciai misszióba.

Az ünnepi közgyűlést követően a bazilika oldalfalán elhelyezett '56-os emlékműnél katonai tiszteletadás mellett koszorúztak, s Szakály Sándor történész idézte meg azokat a lázas napokat.

Forrás: fmh.hu

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.