Bajnok a BTC tiszteletbeli elnöke – 100 éves a Bicskei TC
Címkék: jános helytörténet művház btc gáspár
2012.02.21. 18:05
A Tompa utcában nevelkedett, családja nevéhez százhúsz esztendős egyházi szolgálat kötődik. Dédszülei voltak harangozók a bicskei református templomban, amit aztán nagyszülei és szülei vettek át, ő maga is járt harangozni. Reggel félnyolckor, délben és este fél nyolckor húzták a harangot református toronyban. A háború előtt édesapja, a háború után édesanyja volt a harangozó.
Tízéves volt, amikor a Hatvani gátnál arattak Göbölnél, vízért küldték a spalétba, egy rossz lépés a tarlón és sebes lett a térde, amiből délutánra akkora vérmérgezés lett és olyan bedagadás.
Aztán Kovács doktor, aki a mai Oroszlán Patika melletti, éppen napjaiban elbontott épületben dolgozott, azt mondta: „Vigyék haza a gyereket. Egy óra múlva jöjjenek a krémért, addigra kész lesz”. Így menekült meg kis Gáspár János.
Szarka Zsolti barátom, aki bárpincér és pszichológus, mondták nekem már réges-régen, hogy üljünk végre le Gáspár Jánossal és vigyek "tentát" bőven, mert regény az élete.
A BTC 100 éves centenáriumának alkalmából örömmel teljesítem ezt az adósságom, egyébként is alapvető kötelességem, ha már egyszer belekezdtem: Gáspár János élete és munkássága a BTC történet szilánkjainak megírása esetén megkerülhetetlen pont.
Gáspár úr a Bicskei TC tiszteletbeli elnöke címet is átvette Szántó János polgármester javaslatára, a teljes közgyűlés egyöntetű támogatásával a BTC 2005-ös közgyűlésén.
Bicske bajnoka, a mozgás szerelmese joggal büszke múltjára, amit nagy-doboznyi bajnoki sportérem, tagsági igazolvány és fényképek sokasága támaszt alá. Asztalhoz ülünk a hetvenkét esztendős János bátyám pályafutásának, élettörténetének kincseivel, amelyek a 100 esztendős Bicskei TC centenáriumi kiállításán is láthatók lesznek májusban - részemről a megtiszteltetés.
A legnagyobb csomagban egy méterszer nyolcvanas lemezszerű alkotás látható (vezető képünk), melyen minden érme és fontos adata szerepel.
- Nemcsak a sportpályafutásod bizonyítéka - jegyzem meg a táblát szemlélve -, hanem a Téged övező családi szeretet csalhatatlan jele is..
- Igen. Nagyon jó családom van. Unokámnak, Sabján Patríciának és bicskei nagyapák unokáinak, Bicske jövőjét jelentő mai gyerekeknek állít emléket, dokumentumot helytörténetünk sportvilágáról.
A tablót a bajnok veje, Gáspár Violetta férje, a tehetséges fiatal dekoratőr, Sabján Roland (RFM Dekor) készítette – ez itt a reklám helye.
-
Jobbszélső voltál, János bátyám? Oda kell az a jó sprinted… - jegyeztük meg.
- Tudod, néha olyan gyorsan futottam, hogy a labdát is lehagytam –válaszol a fanyar irónia nevetésével.
1956-ban megnyerte a megyei I. osztály atlétikai versenyét 1000 méteres távon, Dunaújvárosban. Napi 20-30 kilométer futott edzésterve szerint, megvoltak a saját körei a környező falvak közötti utakon, egyik kedvence volt a Bicske-Etyek- Alcsútdoboz-Felcsút-Bicske vonal, melynek ma is vannak festői részei, amik szépségükkel könnyítik a hosszútávfutók magányosságát.
Tudom, sportszakemberek között nem nagy ügy, de szerintem akkor is klassz, hogy velem szemben ülő most 72 éves kedves úr ifjan 800 méteren – ez például két kör a BTC pálya körül, míg megvolt a salakos futópálya -, mindig két percen belül teljesítette, ami ugye másodpercenként 6-7 méteres repülés, úgy 25 km/h lenne, ha... Azt mondja, kettő lépése futás közben éppen hét és fél lábfej hosszú volt ruganyossága miatt. Ezen a képen Gáspár János (Újpesti Dózsa) elől, háttérben a Népstadion.
Gáspár János 800 és 1500 méteres távokon többszörösen - Fejér megye legjobb futója volt, és a megyei válogatott tagja. Képünkön dobogón áll, de szakmája miatt is mindmáig gyakran jár magas tetőkre... Gáspár János sosem szédül a dobogón!
Gáspár János sportpályafutását rögzítő curriculum vitae 1961-ig többszörös asztalitenisz megyei bajnoki címet jegyez. Imádta ő a ping-pongot. Ezen a képen a BTC asztalitenisz szakosztálya látható. Balról jobbra: Tóth Sándor, Szendefi László, Tarcza Sándor, Gáspár János, Halász András és Paksz Lajos. Kérdezem, ma is játszik-e, mondja, hogy játszana éppen, de kevés az ideje. Mert bizony dolgozik, mindmáig tetőkre viszi bádogos szakmája. De szívesen látnám (bár ezt még neki nem mondtam), amikor a kiállítás lesz, az egyik teremben egy asztal is fel lenne állítva, ahol pár röptét minden arra vállalkozóval játszana bajnokunk.
Amikor az Operaház színpadára lépett felvételi alkalmával, azt kérdezték tőle a zsűriből:
- Maga hol volt eddig, János? Hogy lehet magának ekkora tüdeje és szíve a dalhoz?
- A sport, az atlétika teszi – felelte szerényen Gáspár János ott az Operaház színpadán. Tenorból azonban akkoriban tizenhat volt Budapesten, vidékre kellett volna mennie, ő azonban nem akarta Bicskét, otthonát annyira itt hagyni. Gáspár János 77/78-ban végzett el el egy ferencvárosi zeneiskolát, ahol énekelni tanult.
Jó pár évig minden év novemberének első vasárnapján a Budai Várba hívták énekelni a Bicskei Hőstenort, a Nemzeti Galériába. A Ganz-MÁVAG kórussal ment, melyben szólókat is énekelt. Barátai egyszerűen így szólítják: Pavarotti.
1955 és 1961 között a bicskei néptánc-csoport tagja, amit határőr korában is folytatott.
Sorkatonai szolgálata idején – határőrként -, az Újpesti Dózsa színeiben atletizált. 1963-ban négy országos BM bajnokságot nyert meg. 3000, 4000, 5000 méteren és 4x800 méteres váltókon. Határőr szolgálatának kezdetén a Kőszegi Ágyterítő Gyár csapatában focizott. Ebből az időszakból származik néptánc csoportos képünk is – bajtársakkal látjuk őt.
Versenytáncokon is indult, partnere Varga Edit óvónő volt, egy képet láthatnak a párról olvasóink. Edit óvónő édesapja, Varga László segítségével jutott be a GANZ MÁVAG gyárába dolgozni, melynek kórusával fél Európát bejárták. Sportállását úgy támogatta a munkaadó, hogy őt a Ganz Mávag SE igazolta, 6-12 óra között dolgozott, azt a napi két órát pedig szintén megkapta fizetésében, egész délutánját a sportnak és a zenének szentelhette.
1965-ben maratoni távon 13. helyezett lett. Mint mondja, nagy távokon sem fogyasztott vizet sosem. Egy kerékpáros haladt el mellette a nyári úton kosarában friss nagy paradicsommal. Odaszólt a biciklis:
- Szereti a paradicsomot?
- Szeretem.
Futás közben nagyokat harapva nyelte és máig emlegeti, milyen jólesett az akkor. A fiatalság paradicsomi állapota.
- A régi öregek munkásságát nem szabad elfelejteni – mondja Gáspár János – én sem felejtettem el. Bicske színeiért, Fejér megye és Magyarország sikereiért mindent meg kell tenni. Meg kell tanítani a fiataloknak, meg kell értetni velük azt, hogy érdemes dolgozni a hozzánk legjobban illő területen. Kell egy csapat, ami a közösségi szellemet továbbviszi, ahol nincs helye semmiféle önzésnek. Rendszerességet fejleszt ki, egymás iránti megértést és tiszteletet. Nevelő erejű munka, aminek része kell legyen a múltunk nagyjainak tisztelete – mondja halkan és határozottan.
- A BTC futball csapatában játszó serdülők az ifjúsági csapatba vágytak, minden álmuk az volt, az ifjúsági csapatból boldogan, örömmel, teljes szívvel és teljes erővel a felnőtt csapattal lépjenek pályára. Ez volt, ezek voltunk mi – mondja.
Azt tervezzük, hogy a BTC centenáriumi kiállítására a régi BTC idős tagjait meg. Horváth Sándor úr az Aradi utcából, Léber István úr a Munkácsy utcából, Juhász „Csoszár” Ferenc úr, a Május 1. utcából, Komlós Lajos úr a főutcáról, Keller István a Kölcsey utcából, Prockl Jenő úr az Ady Endre utcából, Futó Ferenc a Losonczi utcából, Kaszás Dodi József úr a Dózsa György utcából, Izing Rike Ferenc úr a főutcáról, Juhász János úr, Csörgöl Lajos úr, Demeter Antal úr a Bogyáról és még nagyon sokan mások, akiknek neve közben eszünkbe juthat. Szépen kérünk mindenkit, értestíse BTC-s környezetét a májusi kiállításról, amint biztos a dátum, azonnal közöljük. Ne haragudjanak meg a régi sporttársak, akiknek neve kimaradt, várunk
MINDENKI JÖJJÖN EL, AKI SZÍVÉBEN HORDOZZA A BICSKEI TC SZÍNEIT!
Mikor elköszönünk, a Kossuth téren ma délután, halványan még sütött a nap. Azt mondja:
Régen minden a malomtól idáig váltófutás volt, sokszor értem be ide, akkor még itt ezen a téren egyetlen fa nem volt, a tribünt meg ide építették és mutatja. Megéltünk sok mindent, mégis itt vagyunk.
Áldás, békesség, Jani bátyám!
Izing Antal
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Friss kommentek