2012. december 12-én 17.00 órakor a Bicskei Zsinagóga emléktáblájának ünnepélyes avatása történik az Ady Endre utcában. Az ünnepség végén lehetőség nyílik az emlékezés virágainak elhelyezésére. A Magyar Nemzeti Múzeumban nyitották meg idén januárban a Raoul Wallenberg évet, amivel az embermentő  svéd diplomata születésének 100. évfordulója alkalmából hirdettek meg. A bicskei zsidók  egykori zsinagógájának helye előtt a Wallenberg-év utolsó napjaira maradt a megemlékezés. 

Ünnepi beszédet mond Zoltai Gusztáv,  a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (MAZSIHISZ) ügyvezető igazgatója Szolgálatot teljesít: Dr. Róna Tamás rabbi és Fekete László főkántor.Az emlékműsort a Vajda János Gimnázium tanulóinak előadásában láthatjuk.

Az ünnepség végén lehetőség nyílik az emlékezés virágainak elhelyezésére.  

Mint azt korábbi, az elmaradt ünnepség előtti híradásban is írtuk:    

Dr. Ullman Lajos községi körorvos emléke ma is él az idős bicskeiek emlékezetében. Ő maga is a Bicskei Zsidó Hitközség tagja volt, 1924-ben kezdte meg praxisát Bicskén. "A szegények orvosaként" emlegették, mert a nagy szegénységben élő betegeknek a diagnózis megállapítása után gyógyszert is adott sajátjából avagy saját pénzéből gyógyszerre, hiszen a szegények azt sem tudták volna megvenni. Minden karácsonykor bőkezű ajándékot vitt a bicskei szegényházba. 
Börcs János egykori könyvtárigazgató úr - Szülőföldünk című helytörténeti kiadványban megjelent írásában olvasom: Ullman doktor a mai Takarékszövetkezet emeleti részében kapott lakást, ott nyitotta meg rendelőjét is. Agglegény volt, fix fizetése mellett kiterjedt magánpraxisa biztosította számára a polgári jólétet.
Idézet Börcs János írásából:
"Olyan személyiségvolt, aki már megjelenésével gyógyított, mert a beteg bizalmát modorával és magatartásával már az első találkozáskor megnyerte. A Község és környék szeretett "doktor bácsijaként" emlegették. Azok, akik ismerték, még ma is sokat gondolnak a a mindig segítőkész, orvosi esküjéhez méltó és hű emberre.
A zsidótörvény Ullman doktor számára is kötelezővé tette a sárga csillag viselését. Ez a megalázó intézkedés népszerűségét nem csorbította, inkább növelte, mert méltósággal tudta viselni ezeket a szégyenteljes törvényeket.
Bicske község vezetősége, lakossága igyekezett megmenteni a szeretett orvost az elhurcolástól, de ő csak abban az esetben maradt volna, ha édesanyját, testvéreit, rokonait is mentesítik a deportálás alól. Sajnos a község vezetői nem tudták elérni az egész Ullman család megmentését - így a doktor úr is vállalta a zsidó közösség sorsát.
1944 márciusának egy kora reggelén a falu és a környék zsidóságát az akkori Piac térre terelték (mai Kossuth tér). Majd a Rákóczi úton (Szent István út) csendőri kísérettel mentek a Nagyállomásra, ahol már bent álltak a vagonok, amelyekben - amit akkor még senki nem sejtett - sokukat végső útjukra vitték. A falu lakossága kísérte volt szomszédait, barátait, orvosait, ismerőseit végig Bicske főutcáján."
A Bicskei Zsinagóga Emlékkövének felállítása előtt a Bicskei Szó így emlékezik. A bicskei zsidó hitközséghez tartozó, az egykori zsinagógában húsz éven át minden szombaton és minden ünnepkor imádkozó .- nagy tudású jólelkű, igaz ember, Dr. Ullman Lajos körorvos személyiségét idéztük fel. Tettük ezt Börcs János jó emlékű könyvtárigazgató úr munkájának köszönhetően.
A Dr. Ullman Lajos 1896. december 21-én született. 1944-ben halt meg. Halálának körülményei, pontos időpontja, földi maradványainak holléte ismeretlen.
Élt 48 évet.

Izing Antal 

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.