Az igényesség jegyében szólt a Bicskei Fesztivál Fúvószenekar ma esti, hagyományos karácsonyi koncertje is, éppen Kodály Zoltán születésének 130. évfordulóján.
Kár, hogy a város vezetése nem kíváncsi rájuk, és sajnálatos az is, hogy a zenekar fennállásának első olyan évét élte meg a huszonötből, amikor semennyi támogatást nem kapott Bicske városától.
A koncert előtt ezt a tény csakis azért hangzott el, mert perselyeztek a bejáratnál egyesületi önfenntartásuk érdekében. Közismert támogatójuk a bicskei Arany Sas Gyógyszertár, ami a zenekart rendszeresen és jelentős összeggel segíti.
Mi magyarok, így szoktuk eljátszani közösségeink legnagyobbjait. Jut egyébként bőven mindenre, csak éppen arra nem, amire kellene.
A zenészek játszanak, mert művészek, a vezetés meg azt kéne játssza, hogy értékeli azt, ami csak legnagyobbaknak adatik meg.
Azt, ahogyan a karnagy úr és a zenekar zenészei a művészetük felé tudnak fordulni.
Most is megtelt a művház. Eljönnek, mert itt még nem csalódtak. Laci január elején lesz 70 éves. Töretlen lendülettel teszi a dolgát. Olyan darabokat játszanak, amik nem könnyedek, rendkívül igényes, a szó igazi értelmében klasszikus zene.
Ajánlott bejegyzések:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Friss kommentek