Egy ünnep legendás eredete, amely megérdemel néhány perc olvasást, esőben merengést…
Ki volt valójában Szent Bálint, a szerelmesek védőszentje és miért ünnepelünk február 14-én?
Napjainkban sokan a Valentin-napot a szeretet és a szerelem ünnepeként emlegetik, mások ezzel szemben új keletű ünnepnek tartják, gyakran kritikával illetik. Mindez valóban igaz, hazánkban viszonylag rövid ideje, huszonöt esztendeje van jelen, de vélhetően ennek másik oka részben az lehet, hogy eredete, története némiképp tisztázatlan. Hagyománya számos legendához köthető, melyek gyökerei egyrészt keresztény és ókori római tradíciókból eredeztethetők.
Ahogyan a kritikák mellett az ünnep eredetét illetően oly kevés szó esik napjaikban, úgy a Bálint-nap névadója is szinte elvészni látszik az évszázadok útjain, könyvek poros lapjain. Teljes bizonyossággal nehéz lenne azonosítani azt a személyt, aki a Valentin-napi hagyományok kötődnek. Szent Valentin egy a kereszténységért Kr.u. 269. vagy 270. február 14-én, az akkoriban a szerelmi sorsjátékoknak (Lupercalia) szentelt napon mártírhalált halt, római pap volt. A legenda szerint a börtönben töltött idő alatt üzenetet küldött barátainak, melyekben múlhatatlan szeretetéről biztosította őket.
A hosszú tél után, a tavaszváráshoz, a megtisztuláshoz számos rítus kapcsolódik, melyeknek régen többnyire meghatározott funkciójuk volt a társadalomban. Ide tartoznak a rossz kiűzését elősegítő szilveszteri-újévi kereplés, tülkölés, az olyan farsangi hagyományok, mint például a mohácsi busójárás, vagy a palócföldi húsvéti kisze-baba elégetése. A Lupercalia a rómaiaknál eredetileg a tavasz kezdetét, szintén a megtisztulás ünnepét, a rossz kiűzését, a tél végének megünneplését volt hivatott jelezni. A Lupercalia ünnepség alatt régi pogány szokás volt a lányok neveit kihúzni házasságkötés céljából, melyet a korai keresztény papok igyekeztek visszaszorítani. A papok a hajadonok helyett, szentek neveit írták fel a cédulákra. Tulajdonképpen ekkor vette kezdetét a szerelmesek megajándékozásának szokása.
Ezt az ünnepséget váltotta fel idővel a Bálint-nap keresztény hagyománya, mely hazánkban kevésbé terjedt el, betelepült sváb népek tartották helyenként, de tömegesen e kultusz inkább Nyugat-Európában élt élénkebben a köztudatban. Angliában és Franciaországban Szent Bálint - Terni püspöke - a 14. század óta a jegyesek és fiatal házasok védőszentje.
Él azonban egy másik, sokkal romantikusabb legenda is még a Római Birodalom idejéből a Szent Valentin nevezetű papról, akit Claudius császár bebörtönöztetett, mert ellenezte annak azon döntését, mi szerint a katonaság megerősítése értelmében megtiltotta s fiatal férfiak házasságra lépését. II. Claudius császár uralkodása alatt Róma számtalan véres és népszerűtlen kampány részese volt. Többek között egy rendelete által eltörölte az összes házasságot és jegyességet az egész birodalomban, csapatainak megerősítése céljából. Szent Valentin a jóságos római pap, ezen idők közepette titokban párokat adott össze, mely cselekedetek miatt február 14-én mártírhalált halt Kr. után 270 körül. A legenda szerint Szent Valentin rabsága idején barátságot kötött egy börtönőr vak leányával, kinek a hite erejével visszaadta szeme világát, s kivégzése előtt egy levelet hagyott hátra, "A te Valentinod" aláírással.
A későbbiek folyamán Kr.u. 496 után Gelasius pápa rendelete értelmében, a korábbi Luperkalia ünnep helyett február 14-én már Szent Valentinre emlékeznek, amely nap fokozatosan a szerelmes üzenetek napjává vált, melyen az emberek egyszerű ajándékokat, többnyire virágot és csokoládét ajándékoztak egymásnak. Szent Valentin pedig a szerelmesek védőszentje lett. Ettől kezdve Szent Bálint a szerelmesek, a lelki betegek és az epilepsziában szenvedők védőszentje lett. Egészen 1969-ig ünnepét február 14-én tartották, azonban ekkor a római katolikus egyház eltávolította a külön napon ünnepelt szentek sorából. Ez a nap mindezek ellenére ma is Bálint, illetve Valentin névnapja.

Végezetül szeretném kiemelni, hogy már az 1800-as években megjelent a kereskedelemben is ezen ünnep, a kultusz Angliából átterjedt Amerikába, s napjainkra a világ számos pontján széles körben elterjedt. Míg húsz évvel ezelőtt inkább a nyelvkönyvek színes lapjain jelent meg eme kedves szokás, az angolszász országokban elterjedt „Valentine’s Day” ünnepe, mára hazánkban is sok-sok ember igyekszik valamilyen frappáns idézet, szerelmes vers, sms, vagy egy szál virág által megörvendeztetni szerelmét, szeretteit, s további szívének kedves személyeket.

Üdvözlettel:
Noémi a Virág Galériából

Cím: 2060. Bicske, Kossuth tér 9.
Tel: 06-22/425-398
e-mail: noemi.virag.galeria@gmail.com

A Facebookon is elérhetőek vagyunk: Noémi Virág Galéria www.facebook.com/Noemi.Virag.Galeria?ref=ts&fref=ts

Bálint napi népi hagyományok, népszokások, babonák
Itt kell megemlítenem, hogy későbbiek folyamán Szent Bálint napjához számos babona, hiedelem és néphagyomány is társult. Ezen szokások legtöbbje szerelmes fiatal lányoknak adott segítséget megtalálni, megtartani élete párját.
„Ha lányok a Bálint-napot megelőző éjfélkor a temetőbe látogattak, megláthatták leendő férjüket. A párna alá helyezett babérlevelek pedig szintén megmutatták álmukban, hogy ki lesz a jövendőbelijük.”
Természetesen eleinknek arra is volt praktikájuk, hogy magukba bolondítsák szívük választottját. „Elfogyasztottak egy kilenc magvú almát, s a magokat a kiszemelt férfi zsebébe csempészték. mely által a szerelem már szinte biztos volt. Másik biztos módszerrel élve a lány, a kiszemelt férfi lábnyomát a hóból vagy sárból felvette, s a küszöb alá kellett ásta, majd a házba csalogatta a kiszemeltet, aki a hamarosan megkérte a lány kezét.”
Az eljövendő gyermekáldás is megjósolható volt e napon. „Egy félbevágott alma magjait megszámolva megjósolható volt, hogy hány gyermeke lesz az ifjú asszonynak, lánynak”.
„Akkoriban úgy tartották, ha egy hajadon Bálint Napon verebet lát, szegény ember boldog felesége lesz, ha azonban egy tengelice repül át felette, tehetős férfi oldalán fogja életét leélni.”
„De nem kevésbé fontos ama tény sem, hogy Valentin napján a reggeli szerelmes csók nagy szerencsét hoz, és azt hiszem, az is időtálló, örök törvény, hogy ezen a napon nem szabad megsértődni vagy megharagudni!” 
Üdvözlettel:
Noémi a Virág Galériából

Cím: 2060. Bicske, Kossuth tér 9.
Tel: 06-22/425-398
e-mail: noemi.virag.galeria@gmail.com

A Facebookon is elérhetőek vagyunk: Noémi Virág Galéria www.facebook.com/Noemi.Virag.Galeria?ref=ts&fref=ts