Azt mondta nekem Fenyvesi Endre ny. igazgató úr, hogy egykori kerékpáros iskolásainak többsége ma már családapa és családanya. Aztán hallottam a testnevelő tanártól, aki egyszer régebben egy mondatban összefoglalta,  hogy ő a sportokban legjobban mindig a mozgást, a mozdulatok  szépségét, harmóniáját tartotta legtöbbre. Mesélte azt is, hogy amikor első kerékpártúrásait, akik több ezer kilométert letekertek közutakon széles e hazában Bicskéről indulva - első erőpróbára legtöbbször Bicske-Etyek-Alcsútdoboz-Felcsút-Bicske útvonalra vezette. Az Etyek és Alcsút közötti több kilométeres emelkedő mindent megmutatott. Aki bírta, maradhatott. Jöhetett a nagy útra. Azt mondották a csapatban, hogy az ő kerékpárjuk kedvesebb nekik annál, hogy megszégyenítsék és leszálljanak nyergéből hegynek föl. Benke Edének meséltem, hogy a szomszéd hosszban tettem úgy, mint aki tud úszni, amikor Endre bá' mellettem úszott a Bicskei Tanuszodában. Víz alatt kezdte. Teltek a másodpercek, nem jött fel, már aggódtam, már emeltem a kezem, hogy segítség. Végigúszta a 25 métert, víz alatt, fordult is víz alatt és ahonnan indult, ott jött fel a levegőre. Mondtam neki valamit, tán kérdeztem is, hogy azta..., ő pedig előre nézett, a kezeivel mutatta, hogy várjak-várjak még a válaszra, hadd vegyen levegőt és kissé más színe volt az arcának. Ezeket a képeket azért tehetem közzé, mert Fenyvesi Endre kerékpáros csapatának 20 éves találkozója lesz október 3-án a Pizzafaló Korona Étteremben. Aki hallja, adja át. Benke Ede már biztos tudja. Ő mesélte nekem Endre bá'-ról, hogy szokása szerint mindig így köszön kis intéssel: "Szia! Szia!" Tán mert jobb kétszer, mint egyszer se. E hatásra ezután egyes bringások a csapatból egymás között mindig így köszöntek: "Csá! Csá!"                        Izing A.  

E korabeli bicskei kerékpáros relikviákat Fenyvesi Endre gyűjteményéből kaptuk: akkor még így mentek a dolgok, semmi cifrázás. E soraink alatti kép pedig egy induláskor készült. Akik az akkori háztartási bolt előtt kerekeznek képeinken a start után, most abban az igazán széppé, igényessé lett étteremben  találkoznak október 3-án, ami a háztartási helyén lett. A képről bicskei vonatkozásban az is beugrik, hogy azon a sarki üres telken megépült házban pedig ott él e korszak bicskei általános iskolások számára másik meghatározó, testnevelő tanáregyénisége: Csörgöl Lajos. 

A fölső hírben Magyar Kerékpársportok Országos Szövetségének megalakulása szerepel. Az elnökség számvizsgáló bizottságának egyik tagja Fenyvesi Endre. Ezt a jól felszerelt kerékpárt a bicskei csapat szponzora, a Budapest Bank bicskei fiókja adományozta a bicskei fiataloknak, akik tiszteletből mindig rajtahagyták a Bicskén ma is működő pénzintézet logóját.  Kiemelt támogatók voltak hosszú évekig vállalkozásaikkal: Kovács János, Báder Antal, Juhász János, Szigeti Imre és Monos István. 

Hegymenetben, "sodrással szemben"  a bicskei konvoj. Amikor ezeket a kezemben véve olvastam, halkan és döbbenten mondtam: hétszáz kilométer. Aztán kilencszáz kilométer. Aztán azt kérdeztem a bicskei kerekesek felelősségteljes gondolkodású pedagógusától, hogy vajon a mai magyar utakon, ahol szerintem a közlekedési mentalitás tökéletes makettje a társadalom zavarodottságának, vajon neki merne-e vágni hasonló távoknak a csapattal. Három másodperc csönd után mondott Endre bá' határozott, egyszavas nemet. Aztán hozzátette, hogy közúton semmiképpen. S azt is, hogy szépen fejlődik a kerékpárút hálózat, ott pedig majdnem bárhová el lehet jutni.     

Hadtáp. A csapatot autóval mindig kísérték szülők. Szerelő és hadtáp utánfutós szerelvény volt, amit gyakran vezetett Fenyő vagyis Fenyvesi Tamás, mert már akkor is érdekelte a logisztika. Az alsó képeken külföldi csapat érkezik, akiket fogadtak a katolikus templom kapujában és Pestig kísérték őket.

Óriási dolog, hogy ekkora távok után épen-egészségben hazaértek ők, e csapat tagjai, akiknek a kisgyermekei már réges-régen nagyon jól bicikliznek, sőt, már régen nullkezeznek is bármikor. 

Akár hagyománnyá is válhatott volna: 1995-ben Bicske városa adott helyet a Nemzetközi Kerékpáros Találkozónak, ami szintén a húsz év után idén találkozó kerekes csapat nemzetközi kapcsolatai hoztak városunkba.  

Részünkről a megtiszteltetés, hogy megoszthattuk mindezt a Bicskei Szó népes olvasótáborával - A szerk.  

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.