Huszonöt külföldi kiadó vásárolta meg Gárdos Péter Hajnali láz című regényének kiadási jogát. Gárdos őszinte mosolya a sajtófotón: feltehetőleg mindenki ennyire örülne, ha világszerte 25 kiadó ugrana kései, de legelső regényének kiadási jogaiért.

A Nagy Károly Városi Könyvtár polcán ott figyel e mű 2011 óta. Nyolcadik kölcsönzője vagyok. A könyvtáros megjegyezte, amikor a 25 kiadó érdeklődésének hírére kihozom:

-          Olvastam….

-          Milyen?

-          Szép. Ez a legjobb szó.

-          Olvastam, hogy az idei londoni könyvvásáron 25 külföldi kiadó döntött - köztük német, francia, ausztrál, svéd, brit, kanadai, dán, görög, spanyol, lengyel, koreai és kínai – mellette.

-          Jól teszik - mondja és nevet. 

A Hajnali Láz új kiadása szeptemberben jelenik meg a Librinél.

Amit kihoztam, 2010-ben jelent meg Budapesten, az OlvasóSarok gondozásában, Dávid Anna szerkesztésében. Egy olyan holokausztregény, ami egyrészt nem a lágerben játszódik, másrészt a lágertúlélő szereplők – Gárdos Miklós és Reich Lili, a szerelmespár, Gárdos Péter szerző szülei -, nem szoktak beszélni az ott történtekről. Péter úgy 10 rövid bekezdésben összefoglalja, hogy mi nem volt téma otthon sosem, például az sem, hogy Miklós, az édesapa feladata, aki sokkal később külpolitikai újságíró lett, a hullatömegek elégetése volt.

A kemence körül dolgozott.

De ez a mű akkor is és csak azért is szerelemről, az élni akarásról, az élet szeretetéről, a gyógyulásról, a honvágyról, fiatalságról, születésről és a minden keresztülment kiszolgáltatottak büszkeségéről szól.

A regény mesélője a szerző, fiúi szemszögéből.

Svédországban 1945-től különböző nemzetiségű, lágereket túlélőket ápolnak és próbálnak rehabilitálni, a gyógyulás útját egyengetni. Az első állomás a Balti-tenger legnagyobb szigete, a Vas megyényi Gotland tartomány és sziget Lärbro városkája. A svéd partoktól 70 km-re keletre, Lettországtól 130 km-re fekszik. Partvonal kerülete 800 km. Miklósnak félévet ad az őszinte orvos tüdőbetegsége miatt. „De Miklós élni akar.” Mondhatná a szerző így is „De Apám élni akar”. Apám és Anyám szavakat az 1948-as születésű szerző (mint mi a Szüleinkét) mindig nagybetűvel kezdi. Így megy ez jobb helyeken.  Megadjuk a módját. Ki így, ki úgy. De megadja mindenki, ha beleivódott a jobbára szíves-örömest betartható Ötödik Parancsolat, miszerint: Tiszteld apádat és anyádat, hogy hosszú ideig élhess azon a földön, amelyet Istened, az ÚR ad neked!          

  A történet igaz és élet ízű. „A Hajnali láz – nagy szeretettel, feszes mondatokban és erős képekben megírt igaz történet – az élet szerelmes regénye.” A mottóban az apa versének részlete. A szerzői utószóban, amit sportszerűen az erős kísértés ellenére tényleg a végére hagytam olvasáskor, finomít a szerző. Köszöni, hogy megözvegyült édesanyja elnézte neki, hogy néha kedve szerint finomít a történeten. Gárdos Péter  színház- és filmrendező. Amíg a szerző meg nem kapta a szépen átkötött levélváltástömeget, azelőtt ő sosem láthatta. Akkor ismét elhangzott Édesanyjától:

„Apád a leveleivel vett le a lábamról”.     

Ezt az egészet azért írom le, mert a 76. oldalon „Rohanj, Miklós hív!” kezdetű párbeszédnek, amiben a nő azt mondja a férfinak, hogy „Tegezhet” – megéreztem, hogy ezt szeretni fogom és bátran merem ajánlani rögtön többeknek.    

Gárdos Miklós Svédországból halálos betegnek mondva a heti 5 koronás zsebpénzből Lärbro városkából folyamatosan és szenvedélyesen  117 nőnek ír szerelmes levelet, mert feleséget akar. Páran válaszolnak. Köztük Reich Lili is – fia neve Gárdos Péter, mert ágyhoz kötött beteg szintén Svédországban, szintén túlélőként. Unatkozik. Reménykedik. Válaszol. A Svédország déli részén fekvő Eksjő településen lábadozik, ami Miklós Gotland szigetétől úgy 300 kilométerre nyugatra fekszik a szárazföld belsejében.

Miklós első lépésben 27 kilóról „hízik” a Balti-tengeren majdnem 40 kilóra a rehabilitáció során, amit neki, mint magyar menekültnek (!) nyújtanak. (Egy hatalmas testalkatú hölgy is volt a 117 ismeretlen címzett között. A tetejébe ő személyesen tesz látogatást és nagyon határozott. A negyvenkilós Miklóst végül Harry barát segíti ki a bajból.)

 A hajnali láz jelentése hármas. Benne van a halálos betegség, amit szerelmi lázra cserél a szerző édesapja és Budapest felé tartva a fémtokban felső zsebében mindig magánál hordott lázmérőt a vonat mosdójában húzza le a vécén, mert meglátja saját gyengeségét a tükörbe pillantva szájában a mérővel, miközben ő erős embert akar látni. A hajnali láz harmadik jelentése pedig az apa  szocializmus iránti lelkesedése fiatalon, orosz tanulással, ami a Rajk-per idején megtörik, '56-ban elmúlik és disszidáláson gondolkodnak, de nem akarnak mosogatásból élni.

„Maradunk”.

Gárdos Miklós külpolitikai újságíró a Magyarország című hetilap alapító főszerkesztő-helyettese volt.

I. A.