A papírt, műanyagot, fémet bármilyen zsákban ki lehet tenni, nem kell venni hozzá semmilyen zsákot a szolgáltatótól. Mindez a felsorolt anyagok újrahasznosíthatóságának köszönhető. 

Zsákot a sima hulladékodhoz csak akkor kell venni a szolgáltatótól, 1. ha a több keletkezik, mint a szerződéses mennyiség, 2. vagy a zöld hulladékhoz kell zsákot venni. Mindkét esetben a zsák díja tartalmazza a hulladékkezelés költségét is.

Utóbbi zöld-hulladék fajta  esetén persze, az a nagy kérdés, hogy miért nem hasznosítjuk, ha hasznosítható? A városvezetés saját mulasztását, a város saját hiányosságát miért terheli megint a bicskei polgárokra? 

És ha már itt tartunk.

A Saubemacher időszakban volt fél m3/év kiszállítási lehetőség térítésmentesen a hulladéklerakóra, ez benne volt a vonatkozó rendeletben és a közszolgáltatási szerződésben is. Akkor vált döcögőssé, amikor bezárták a bicskei lerakót...  

(Alapvetően kellene egy polgármester.... Khm.) 

A humuszt, virágföldet előállító komposztáló telep létrehozása szükséges, és már most el kellene kezdeni a kialakítását.

De egy kiváló erdésztechnikussal beszélgetve jegyzem le: a leges legjobb az lenne, ha a város az eljárás  reklámozása, a napokban már javasolt környezetvédelmi kampány részeként ajándék komposztálóládával motiválhatná, biztathatná, támogathatná azokat a helyi családokat, akik szeretnék kipróbálni. Nem kellene mindenkinek adni, csak tenni valamit jobb elterjedéséért. Mert ha a Zöld Bicske sziromvonal logójára volt 4 millió forint, akkor erre a projektre is akadhat...   

Nem muszáj a méregdrága.... Köszi... Jó lenne pont olyan, amit Pista bá' és Feri bá' összeütnek maguknak alapos utánanézés után, hogy mindketten a saját kertjük végébe tegyék.

Hallom, néha azt mondogatják városvezetők, ez az érv, hogy itt nem lehet megszüntetni az avarégetést, mert mezővárosi hagyomány. Maradjunk abban, hogy ez inkább rossz szokás mint hagyomány. A pannon mezőváros kertvégeibe sokkal inkább dukálna a humuszgyártó komposztláda, mint a nem is elszáradt avar és kerti hulladék égetése, pontosabban füstöltetése.

És akinek ez nem fér az életvitelébe, nem olyan az otthona stb. - annak lehetővé kell tenni, hogy a határba akár változó helyeken, de legyen egy komposzttelep, ahová lakcímkártyával bizonyos mennyiséghatárral egyszer-kétszer ki lehet vinni zöld árut újrahasznosítani. Ahol lehet, hogy csak egyszerűen tavasszal beszántanák. Ezzel persze az a probléma, ami tájékoztatással áthidalható, hogy a komposztra nem lehet akármit dobálni, ezért is kellene a részletes tájékoztatás.  

Az a jó ebben, hogy ha bárki elméláz fölötte, belátja: ezt valóban utódaink érdekében tesszük. Persze, mondhatjuk itt apokaliptikus hangulatban, hogy minek ezzel foglalkozni, ennél sokkal nagyobb bajok vannak a túlnépesedett Földön az ember miatt. Néhány apró ellenérv meredek hasonlattal: 1. A remény hal meg utoljára 2. Az ördög a részletekben, az apróságban rejlik 3. Ha ezt megtennénk, elmondhatnánk mi is, amit az intenzív osztály főorvosa mond példánkban joggal tiszta lelkiismerettel az elhunyt családjának:

"Mi minden tőlünk telhetőt megtettünk".         

A www.messzelato.hu  pár jó tanácsa:

• "Figyelni kell, hogy ne száradjon ki a komposztálónk, ezért érdemes azt is locsolni.
• Csak egy komposztáló legyen használatban, a többit lefedni. Amikor az megtelik, egy következőt kezdeni használni.
• Jó, ha oldalt szellőzik, mert ha zárt rendszer lenne, a komposztálódás helyett rohadnának benne a dolgok.
• A hulladékokat aprítva kell rárakni (nem egy fej káposztát, vagy teljes dinnyehéjat), pl. a paradicsomszárat 1-10 cm-esre érdemes aprítani.
• Eltérnek a vélemények, hogy lehet-e kenyeret, állati eredetű dolgot, főtt ételt, déli gyümölcsöt tenni a komposztra. János szerint az állati eredetű dolgok odavonzhatják a rágcsálókat, a déli gyümölcsök pedig olyan romlás-gátló vegyszereket tartalmaznak, melyek lassítják a lebomlásukat. Húsevő állat ürülékét mellőzzük, de pl. nyuszialom jöhet.
• A tojáshéj összetörve szívesen látott vendég. Ugyan lassan bomlik le, de nem túl zavaró a földben, illetve a mész is jót tehet a talajnak.
• Színes, sok festéket tartalmazó magazint ne dobjunk rá!
• Ha egyszerre nagyobb mennyiség kerül a komposztra, érdemes azt eloszlatva kiszórni.
• A gyümölcs vonzza a muslicákat. Nem baj, ha gyümölcsmag kerül a komposztra, legfeljebb nem egy év alatt bomlik le. Legrosszabb esetben kikel, és kigyomláljuk.
• A komposztban mindenféle izgalmas élőlények végzik a lebontást. Tőlük nem kell megijedni, s eltávolítani őket pláne nem. A pajorok is nagyon jó szolgálatot tesznek – ne irtsuk őket a forgatáskor, inkább dobjuk vissza a komposztra.
• Jövő tavasszal érdemes minden komposztálót teljesen kiüríteni, s beforgatni a parcellákba. Akkor is igaz ez, ha nem bomlott le minden, majd ott helyben lebomlik.
• Évi 2-3 alkalommal érdemes átforgatni a komposztálók tartalmát. Erre megoldásként azt gondoltuk, hogy kinyithatóvá kellene tenni a komposztálókat.
• Jó, hogy van komposztaprítónk – azzal majd a fásabb dolgokat érdemes aprítani, pl. napraforgó- és kukoricaszár. De nem kell túlzásba vinni, tavaszig úgyis lebomlik.
• Érdemes a komposztot tömöríteni. Ennek egy kiváló módja, ha valaki rámászik, s megtapossa."

izing

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.