Kedves Bicskeiek!

fustmatyi.jpg

 (A felvétel jól kifejező illusztráció, ami 2016. őszén készült.)

Bízom benne, Önök is úgy vannak vele, ahogy én. Utálom a tiszta levegőt! Különösen tavasszal idegesít, mikor verőfényes napsütéssel, gyenge vagy erősebb tavaszi szellővel, a friss fű szagával (pfujj), a nyíló kerti virágok és a virágzó fák illatával keveredik. Nekem ugyan ne keveredjék! Jobban szeretem sokkal az őszt, amikor az égetett tarló vagy a kertekben elfüstölt kerti hulladék levegőjét szippanthatom (a szomszéd néni különösen jól teljesít ebben: még zölden égeti el, mikor nem tud égni, jobbára csak füstöl, azt viszont bőségesen, és hál’ Istennek nem oltja el vízzel, így ha éjjelre nyitva hagyom a nyári vagy őszi ablakot, a házunk is tele lesz vele: hajnalban a belül még forró kupac a lehűlt levegőtől újra életre kel, valósággal hívogatva a tornácon elköltött reggelihez), s különösen a telet, amely az olajkályhák vagy a tűzre rakott háztartási szemét porszemcsékkel terhes nehéz levegőjét árasztja szét a városon. Eleinte féltem, ha ide, vidékre költözöm, hiányozni fog a nagyváros kőszénfüstös ipari levegője, de kellemesen csalódnom kellett. Itt még sokkal füstösebb. Amikor egyesek szmogriadóért kiáltanának (szerencsére ezt nem hallottam még errefelé), én hatalmas esti sétát teszek a városban, melyen előbb egy magaslati pontról felmérem a kerti füstökkel és sűrű, egészségtelen füstöt árasztó kéményekkel legsűrűbben tarkított útvonalat (általában több is kínálkozik, a bőség zavarával nehezítve a választást), majd elindulok rajta, hogy mélyeket lélegezve tisztítsam ki tüdőmet dolgozószobám könnyű levegőjétől, s hazatérve feltegyem a kérdést feleségemnek: ugye lett olyan szagom az egy órás körút alatt, mintha több hétig füstölődő sajtok, sonkák vagy kolbászok társaságában lógtam volna valami jó kis füstölőben? Sőt, sokkal olyanabb.
A füst tartósít, fertőtlenít, kellemesen elbódít, s a könnyű sétát megfelelően nehézzé teszi, melynek végén úgy érezheti az ember, mintha egy félmaraton megtétele után lihegne. Így aztán többet is ad, mint amennyit formálisan teljesítettünk, s igazi sportembernek hihetjük magunkat. A füst úgy intézi, mindent megtettünk egészségünkért. Amikor nincs, szinte hiányzik. Nyári estéken nagynéha előfordul, hogy hiába megyek utána, csak pár kósza kertből száll fel, egyből elegyedve a tiszta levegővel, s így olyan, mintha nem is lett volna. Be kell vallanom, ilyenkor magamban nyomtatást nem tűrő szavakat is használok bicskei polgártársaimra, mi ütött beléjük, hogy nem hódolnak rendszeres szórakozásuknak! Bocsássanak meg, de a hiány az hiány. (Idősebbek talán még emlékeznek arra az egykori híradós tudósításra, mely ilyenkor emlékezetembe úszik: egy pulikutyáról szólt a hír, aki gazdája wartburgja reggeli kipufogásának függőjévé vált. Szinte ráharapott a kipufogócsőre, annyira kívánta a benzingőzt. Hát valahogy én is így vagyok a bicskei füsttel.) Ilyen esetekre immár rendszeresítettem az udvaron egy búbos kemencét. Ha nem jön a szomszéd udvarról, és ha hiába mennék utána, mindig legyen kéznél, jobban mondva orrnál és szem előtt (mert ha nem mondtam volna, nem egyedül a légzőszerveknek, a szemnek is nagyon kellemes, megedzi a könnycsatornákat, s emlékeztet rá, nemcsak a szájnak az erőspaprika kapsziicin-adagja lehet élvezetes trauma, de a szemekbe hatoló csípős füst is). Csak az a baj, hogy a kemence képtelen azt nyújtani, mint a többi füstök. Egyszerűen azért, mert egyrészt a kemenceépítő mester (T.T.) szakértő munkájának köszönhetően különösen jól szelel (név és cím a szerkesztőségben!), másrészt mert a száraz bükkfától túlságosan tiszta a füstje, nincs benne elég elégett porszemcse, egészségtelen égéstermék. Ennélfogva nem is tud leülepedni s körülölelni bennünket. Rendezhetek én akár minden nyári estén pizzasütést az udvarunkban, amihez köztudottan három-négy óráig is fűteni kell a kemencét, sohasem tudom azt a hatást elérni, mint az igazi, megszállottan égető polgártársaim.
Éppen ezért arra kérem Önöket, kedves Bicskeiek, hogy ne fogják vissza magukat, ne érezzem, hogy azért, mert tavasz van, káros füstből is kevesebbet kellene belélegeznem. Tisztába vagyok azzal, hogy Önöket az önkormányzat értelmetlen szabállyal korlátozza, azt írva elő, csak kedden és pénteken, s ekkor is csak szélcsendes időben pipáltathatják rá hulladélaikat az udvaron. S mielőtt a becses önkormányzat kedves képviselői fölvonnák íves szemöldöküket, természetesen azzal is tisztában vagyok, a magyar állam, ki tudja, milyen őrült megfontolástól vezetve, valójában és alapból minden napon tiltja a kerti hulladékégetés üdvös (nekem legalább mindenképp üdvös) tevékenységét, s az önkormányzatunk nagyon helyesen engedélyezi mégis, ha csak ezen a két árva napon is, az állami törvény egy szűk kis kapuján préselve át magát, önfeláldozóan, a bicskei polgárok érdekében. Szóval kedves önkormányzat, jól tudom, hogy Te sokat megteszel a füstölés érdekében, mégis azt mondom, tehetnél ennél többet is. A hét minden napján engedélyezni kellene az égetést! De hogy ne legyek telhetetlen, s a tiszta levegőhöz elvetemülten ragaszkodó egy-két bicskei igényei se legyenek elhanyagolva, mondjuk a vasárnap maradhatna kivétel, egye fene. Legfeljebb majd vasárnaponként a családdal kirándulásokat teszünk közeli és távoli ipari városokba, amíg a tiszta levegő perverz szerelmesei kimerészkednek házaikból, hogy aztán a hét maradék napjaira újra magukra zárják ajtajaikat és ablakaikat. (Kisebbik lányomat, aki asztmástként folyton édesapja s a bicskei idők szavába vág, majd itthon hagyjuk.)
Csak remélni tudom, hogy szavaim meghallgatásra találnak! És előre is köszönettel fogadom, kedves Bicskeik, csatlakozásukat ehhez a nemes, reményeim szerint minél többeket érintő kezdeményezéshez. Nehogy már a füst hiánya élhetetlenné tegye falusias kisvárosunkat!

 

Maradok tisztelettel,
(név a szerkesztőségben) 
bicskei polgár

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása