A 100 éves bicskei iskola történetéről tartott előadást Ágoston László tanár a Szülőföldünk Helytörténeti Klubban a Könyvtárban. 

"Na, nézd, ide jártam!
Rég jártam én itt eleget.
De most álmomban fáztam,
Na lám, a fűtő hazamehetett!

Abban a régi iskolában
A padsorok közt elémbe állt valaki.
Éppen a táblánál álltam,
Súlyos a kréta, oly nehéz tartani!

Ott jött valaki, néztem, ki az.
Talán egy régi tanár padsor közül jön,
És elémbe áll, álmomban kérdez,
És néma vagyok, felelni már nem tudok.

Abban a régi iskolában
Álmomban volt egy tágas, nagy díszterem,
Ott ült az összes osztálytársam,
Előttük megjelentem én hirtelen."

Bereményi Géza: Iskola  /részlet/ 

- Kicsit hangosabban, hogy hátul is hallják - kérték meg. Onnantól a hallgatóság gyanítani kezdte, hogy az előadó beszélt már pályák alapvonaláról a játékosainak, esetleg tornatermekben és csarnokokban is hallatta már edzői orgánumát. 

Előadásában kiemelte azt a bicskei összefogást, ami iparosok, kereskedők és gazdák adományaiból teremthettek iskolát. A testnevelés-történelem szakos tanár Klebersberg Kuno (1875. november 13. — 1932. október 12.), a Bethlen-kormány (1921-1931) vallásügyi- és közoktatási miniszterének (1922-1931) jelentőségét emelte ki; az I. világháború idején kidolgozta koncepcióját. Szavai szerint nem fegyverekkel, hanem a tudás közvetítéssel kell és lehet igazi sikert elérni.

(Ez már a Bicskei Szó saját kommentárja: az egykori kiváló miniszter  nevét előszeretettel használja fel a mai vezetés. Kérdés, hogy miképpen véleményezné Klebersberg miniszter a mai oktatás és felsőoktatás állapotát , kilátásait vagy például az MTA-val kapcsolatos állami fellépést és egyebeket.)

De maradjunk a jogász végzettségű, művelt politikusnál. Ha (a moszkvai börtönkórházban, 1946-ban elhunyt) Bethlen István miniszterelnök egyéb elfoglaltságai miatt nem volt jelen a kormányülésen, akkor Klebersberg miniszter vezette az értekezletet. Vagyis nagy szava volt az oktatásügy vezetőjének…

Klebersberg elveit illusztrálja itt is néhány mondata:

Sok ország ment már csődbe, amelyik a hadászatra erején felül költött, de még egy sem, amelyik az oktatásra.

A nemzetek ereje művelődésüktől és gazdagságuktól függ.

Az igazi műveltség fellendíti a gazdasági életet és gazdagságot teremt. Ellenben még a gazdag emberek és a társadalmak is tönkremennek igazi műveltség nélkül.

Az előadáson - a témából Egerben, levéltárakban és a Nagy Károly Városi Könyvtár szakmai támogatásával szakdolgozó Ágoston László - számos adatot, fényképet bemutatott. Megismertük a tantestüleket, láttuk az első elsősök névsorát. Szó kerül szénszünetről, amikor nincs iskola, mert nincs szén. Aztán szó kerül egy megállapodásról is a tatabányai tröszttel: elő nem fordulhat, hogy az iskolában télen ne legyen szén.  

(E sorok írójának személyesen is jólesett az 1918-ban beiratkozó Izing Mária nevét látni, aki feltevése szerint legidősebb testvére a mi 1921-ben született nagyapánknak.  Izing Mária Kratochwill Gyula felesége lett, a Táncsics Mihály utcában éltek és unokáik a mi unokatestvéreink, barátaink.)

Kisebb kiállítás is kerekedett a könyvtári gyűjteményből és Imeli László gyűjtő dokumentumaiból.

Az iskola történetéről május 10-én nyílik meg kiállítás a Prohászka utcai   épület aulájában - mondta el az előadást követő beszélgetésben Petrik Zsuzsanna pedagógus. A kiállítás nyitott lesz, minden érdeklődő megtekintheti.

Csabdiban már 1903-ban, közadakozásból megépült az iskola. Felújításáról, bővítéséről szóló korábbi beszámolónk is tartalmazza ezt.

Egy hozzászólás szerint oktatásunk fejlődése, az analfabetizmus jelentős visszaszorítása közvetetten az 1867-es Kiegyezésre vezethető vissza. Egyértelmű következménye a viszonylagos belpolitikai önállóság mellett egy viszonylag békés 50 év, mely alatt Magyarország jelentős gazdasági fejlődésen ment keresztül. A társadalom minden szintjét érintő hatást igényt teremtett a mindenki számára elérhető iskolákra, s akik a tandíjas változatot választották, megtehették gyerekeik, unokáik érdekében. Hozzá kell tenni, hogy az előadásban is elhangzott: a szegény, de tehetséges diákokat ösztöndíjak, tandíjmentesség segítették. Ágoston László még az előadása elején elmondta, hogy a két háború között iskolába járt - későbbi tudósaink közül  -, többen Nobel-díjakat kaptak, minél erősebb visszaigazolás nem is kell.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.