Elgondolkodtató, tartalmunkat erősen gazdagító, illusztrált  gondolatsor érkezett olvasónktól remek fotókkal. A témája a villámvédelem.

(A szerk. előszava ebben a zárójelben: villámlás (és lottózás) közben rendszerint eszembe jut a nagycsalád fiatal villamos- és gépészmérnöke, aki ha jól emlékszem, még az Öreg-tó partján működő gimnáziumban valószínűségszámítás példában jutott arra társaival, hogy nagyobb a valószínűsége, hogy egy utcán haladó emberbe villám csapjon, minthogy eltalálja a lottó ötöst. 
Miután elolvastam e levelet, az is eszembe jutott, hogy tegnap délután rekkenő melegben éppen voltak olyan területek mifelénk és Budapesten is, ahol pár utcában kiadós eső volt, vagy fél órán át szakadt. két utcával arrébb viszont csak a csontszáraz por.  

A témához jobban közelítve: lakóházakon nem kötelező a villámhárító, középületeken igen.

Nem ismertem a villám ilyen részletes fizikai természetét, max. hallottam róla egy osztálytársam kiselőadását kis ötösért még az ősidőkben. Amit itt olvashattam tehát, azért köszönet. Úgy hallottam, hogy villámhárító esetén is keletkezhet kár az építményben, emberéletben, a természet valóban nem válogat.) 

Szia!

Lassan elvonul a mai vihar, lássuk mi maradt belőle.
Szokás szerint elkerülte városunkat, ezúttal északkelet felől. Nem lennék meglepve, ha a város túlsó oldalán még eső sem esett volna.
Mivel kissé oldalról láthattunk rá, valahogy a szokásosnál jobban meg lehetett figyelni a benne lévő villámokat. Igaz, hogy az aktivitása is nagyon erős volt, de többségükben csak felhő-felhő közötti villámokról beszélhetünk.

Az egyetemen éppen körülbelül 3 hete vizsgáztam villámvédelemből. Igaz, itt főleg a villám elleni védekezésen van a hangsúly, de ehhez természetesen ismerni kell a villám kialakulását, és számtalan paraméterét.
Föld-felhő közötti villám (lecsapó) például úgy tud kialakulni, hogy a felhőben a vízcseppek, (és rosszabb esetben ugye jégszemcsék) egymáshoz képesti mozgása következtében potenciállal rendelkező gócok alakulnak ki.
Ezek a gócok között kisülések keletkezhetnek, és ezt hívjuk a villám előkisülésének.

Ha ez az előkisülés a föld felé indul, egy ionizált csatornát hoz létre, a vele szemben, a föld felől meginduló töltésekkel. Gyakorlatilag ez az ionizált csatorna az, melyet a villám főkisülésének nevezünk, és amely élet- és vagyonvédelem szempontjából a legsúlyosabb károkat tudja okozni.
Persze az így létrejövő csatornán már könnyebben tudnak újabb előkisülések végigfutni, és így láthatunk többszörös villámokat. A fényképeket is így készítettem, hogy az ujjam az exponáló gombon volt, és az emberi reakcióidő és a fényképezőgép miatt, mindig csak az egyel későbbi villámot tudtam csak lefotózni, és azt sem mindig.

A villámok elsődleges hatása (tűz) ellen a villámhárítóval tudunk védekezni, míg a másodlagos hatása ellen (elektromos berendezések meghibásodása) túlfeszültség-levezetőkkel.

Hogy kicsit kötődjön Bicskéhez is a dolog; azt vettem észre, hogy nem nagyon van a házakon villámhárító.
Persze, tudom, könnyebb azt mondani, hogy az enyémbe úgysem fog belecsapni, meg majd minket biztos elkerül, de az igazság az, hogy a villám nem válogat (miért is tenné).

A probléma csak az, hogy ha megtörténik a baj, igazából az érintettek utána már sosem fogják tudni feldolgozni azt, hogy egy, a milliszekundumos tartományban lejátszódó jelenség hogyan tudja egy pillanat alatt tönkretenni egy élet munkáját...

Ha valaki szeretné magát a témában otthon érezni, azoknak a Villanyszerelők Lapját ajánlom:

https://www.villanylap.hu/hirek/4166-szeret-e-csaladi-hazba-csapni-a-villam

Szűcs Mátyás 

Olvasónk küldött 6 képet, abból az egyik egy összehasonlító képpár a 4-es tó felett, hogy mennyire be tudja világítani a tájat egy-egy villám:

-

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.