Pató Zsuzsa nyújtott be pályázatot a Petőfi Sándor Általános Iskola igazgatói állására. 20 éve ott dolgozik. A szülők, kollégák és gyerekek körében megbecsülést szerzett. Minden végzettsége megvan az iskola vezetéséhez. Az EMMI államtitkárságán indoklás nélkül elutasították pályázatát. „Az Emmi Oktatási Államtitkársága értesítése alapján ….. benyújtott pályázata államtitkári döntés alapján nem nyert támogatást.” Ennyi!

"Mivel a pályázat "nem nyert" és más pályázó nem volt, ilyenkor az az eljárás, hogy a jelenlegi igazgatóhelyettest bízzák meg az igazgatói feladatokkal (egyfajta ügyvezető igazgató) és kiírnak egy újabb pályázatot (fél évenként, ha kell). Kollégánk nem akarta ezt vállalni, de a tankerületnél végül is rábeszélték, nagy nehezen elvállalta csak azért, hogy ne ültessenek a nyakunkra akárkit. Ebben mindenki meg is nyugodott, erre itt állunk értetlenül ez előtt a helyzet előtt" - olvasható egy tanári helyzetleírásban.

Tessely Zoltán pártember (egykori általános iskolai tanár) ugyanis  bemutatkozott a Facebook-on, a Facsén, a Fészen egy pedagógussal, aki jelenleg egy óvoda munkatársa Bicskén. Csabdi lakos, tanári képesítése is van - ének-zene szakos.

"A szabály az, hogy egy évre meg lehet bárkit bízni az igazgatói teendők ellátásával. Egyk verzió, hogy az igazgatóhelyettes átveszi az igazgatói teendőket (ezt rendezték le a tankerületben), ekkor ő egyfajta ügyvezető igazgató lesz - helyettes nélkül.

Másik verzió: megbíznak valakit, aki e poszt betöltéséhez szükséges feltételeknek megfelel (bárki, rokon, haver, ismerős, jóbarát) egy évre. Ekkor a korábbi megbeszélés szerinti igazgató az ő helyettese lesz. Valószínűleg ez utóbbit akarják keresztülverni. Azt gondolják talán, hogy ebben az álmos nyaralós időszakban senki nem veszi ezt észre és senkinél nem veri ki a biztosítékot?"

"Azt hittem itt ebben a kis faluban meg lehet úszni az országszerte tapasztalható (hírportálokon olvasható) iskolaigazgatós cirkuszokat, erre most a saját bőrünkön érezzük ezt" - jegyezte meg valaki, akit szintén elszomorít a helyi közösségek véleményét semmibevevő káderpolitika."

Csabdin ez elég nagy felháborodást váltott ki Tessely Zoltán posztja. Aláírást kezdtek gyűjteni ezzel a szöveggel:

"Tiltakozás - petíció

Aláírásommal tiltakozom a Csabdi Petőfi Sándor Általános Iskolában 2020. nyarán az érintettek feje fölött átnyúlva kialakított helyzet ellen.

2020. elején a székesfehérvári tankerület pályázatot írt ki a Csabdi Petőfi Sándor Általános Iskola igazgatói posztjára. Ezen egy személy, Südi Istvánné Pató Zsuzsa indult, aki az iskolának majd 20 éve lelkes, az iskoláért rendkívül sokat dolgozó munkatársa.

Pályázatát 2020. júniusában érdemi indoklás nélkül elutasították.

Ebben az esetben az szokott lenni az eljárás, hogy az iskola jelenlegi igazgatóhelyettesét bízzák meg az igazgatói teendők ellátásával és a pályázatot újra kiírják.

Ennek ellenére azzal az új helyzettel szembesültünk, hogy 2020. július 15-én Tessely Zoltán Facebook-oldalán megjelent egy poszt, mely szerint Csercsák-Erdélyszky Rozinával egyeztetett az iskola jövőjéről. Erről sem a szülőkkel, sem a pedagógusokkal nem történt semmiféle egyeztetés, pedig etikusnak tartanánk.

Messzemenően nem értünk egyet ezzel az unfair, az érintett szülőket és pedagógusokat figyelmen kívül hagyó, mellőző eljárással.

Véleményünk szerint az iskolaigazgatói poszt betöltésére Südi Istvánné Pató Zsuzsa a legalkalmasabb.

Követeljük az iskolaigazgatói állás szabályos eljárás keretében (tankerület által kiírt) pályázattal történő meghirdetését, nem pedig ilyen méltánytalan módszerrel az iskola élére helyezni jelöltet."

Az ív az iskola ebédlőjében megtalálható minden hétköznap, 8-16 óra között. Név, cím, aláírás szükséges. 

Varga Katalin szülő állásfoglalása szívtájékról érkezik:

"Varga Katalin vagyok, a kislányom a Csabdi Petőfi Sándor Általános Iskola leendő 5. osztályos tanulója.

Szeretném pár sorban én is megírni, miért is tartom a legmegfelelőbb személynek Südi Istvánné Pató Zsuzsát az iskola igazgatói posztjára.

Az elmúlt 4 évben Zsuzsi volt az osztályfőnökünk. Így igen csak személyes, közvetlen viszony alakult ki köztünk. Bicskei lakosként elsősorban azért választottuk a Csabdi iskolát, mert családias légkör fogadott minket, szeretetre méltó emberekkel, kedves gyerekekkel. Az se vette el a kedvünket, hogy anno konténerek voltak a tantermek, hogy finoman szólva felújításra váró volt az egész épület. Aztán megjelent Zsuzsi, a maga 160 cm magasságával. Csinosan, mosolygósan. És levette a kislányom a lábáról. Csak annyival, hogy őszintén oda állt mellé, megsimogatta a kis hátát és bizakodóan tekintett rá. Utána sem a gyermekemnek, sem nekem nem volt kérdés! Ide fogunk járni, vállalva a napi ingázást is!

Elkezdődött a tanév, és mi nem csak egy kedves, pici nőt ismertünk ezután, hanem egy talpra esett, munkájára igényes, kreatív, határozott nőt! Onnantól 12-13 kisfiút, és 5-6 lányt olyan katonás rendre tanított pusztán azzal!!, hogy határozott kiállása volt, hogy csak néztünk. Nem a kiabálással, a fegyelmezéssel érte el mindezt, hanem azzal, hogy SZERETTE, a mai napig SZERETI az összes gyermeket. Időt, energiát nem spórolva ez a nő a kicsi családját összeszedve festette, dekorálta ki a tantermünket, olyan színvonalas ünnepségeket tanított, adott elő a gyerekekkel, ami MINDEN iskolában megálná a helyét. A tanórákat mindig próbálta érdekessé, kreatívvá tenni. Nincs egy olyan gyermek sem az iskolában, olyan szülő sem, akit meg nem hallgatna, tanáccsal, információval el ne lássa. Mellette az ember új erőre kap!

Őszintén, mikor felmerült, hogy igazgató legyen, egyszerre éreztem boldogságot, és szomorúságot. Féltem, hogy az a sok jó, az az önzetlen szeretet, az a kreativitás kialszik a gyerekekben, ha nem ő fogja őket tanítani. Hazamentem, elmondtam a gyermekemnek, és ő fogalmazta meg, ami bennem is bennem volt, csak az önzőség elnyomta. Azt mondta, hogy a legjobb ember kerülne oda, mert gondolj bele anya! Így nem csak egy osztálynak adhatná át a szívét, hanem az EGÉSZ iskolának.

Idáig is ezen volt, de hiszem, hogy ha ő lenne az igazgató, akkor egy csupa szív, energikus, szakmájához hű ember lenne azon a poszton. Hiszem, hogy képes lenne minden akadályal megbírkózni, hogy minden egyes gyermek, tanár, szülő mellette állna.

Zsuzsit pár szóban leírni nehéz. Talán ezért ítélkezik könnyen felette, az iskola felett olyan ember, aki nem is, vagy csak felületesen ismeri. Szeretném, ha az iskolaigazgatói posztjára egy olyan ember kerülne, aki a pályája nagy részét iskolánkban töltötte, aki a mai napig képes fejlődni, aki a jelen abszurd helyzetben is MÀSOK érdekét nézi, és aki nemcsak a tudását, a szívét is bele adja a munkájába.

Südi Istvánné Pató Zsuzsanna az a tanárnő, aki nem csak a jóba csöppent bele, nem csak egy háttérben megülő személy. Ő az, aki nélkül ez az intézmény nem lesz az ami akkor volt, amikor idejöttünk 4 évvel ezelőtt.

Hiszem, tudom, hogy nála alkalmasabb személy nem kerülhet erre a posztra.

Őszintén remélem, hogy az észérvek, a szülők, gyermekek, tanárok véleménye fog számítani a döntéshozóknak! Mert mi más kell, hogy számítson..."

Hamvasné Hetti állásfoglalása, amit az iskola csoportjában tett közzé, színtiszta logika:

Mottó: "Minden lehetőség közül akkor választasz a legrosszabbul, ha megengeded, hogy nélküled döntsenek a te ügyedben." (Moldova György)

Részben igazat adok, hogy dúlnak bennünk az érzelmek. Másrészt személy szerint sajnos Zsuzsát is csak felületesen volt alkalmam megismerni, Rozinát pedig semennyire, így az ő konkrét személyük az én szemszögemből irreleváns. Lehetnének Pistike és Gézuka is, ezért a továbbiakban nézzük eszerint, mit tudunk.

Adott egy megüresedett iskolaigazgatói poszt. Pistike, aki régóta az intézményben tanít, ismerik a diákok, a szülők, a falubeliek, rendelkezik a szükséges képesítésekkel és programtervvel, beadja a pályázatát. Támogatja őt mindenki, igaz, 2019. júliusa óta a pályázatot kiíró már nem köteles beszerezni sem az iskola alkalmazotti közösségének, sem a szülői szervezetnek (konyhanyelven SzMK), sem a nevelőtestületnek, sem a DÖK-nek a véleményét. (Addig be kellett szerezni, de ez a módosítás már az akkori gyakorlatra reflektált: beszerezték és le is... tettek a figyelembe vételéről). Ez a pályázat tehát eljut az EMMI Oktatásért Felelős Államtitkárságáig, ahol azt elutasítják vagy érvénytelenítik indoklás nélkül.

Egy közösség áll értetlenül a döntés előtt, nyilvánvalóan érzelmileg is meginogva. Annyi kapaszkodó marad a kezünkben, hogy az igazgatóhelyettes vállalja egy évre a megbízott vezetői feladatot, bár igazából nem szerette volna.

Még le sem csillapodnak a kedélyek, mikor a terület országgyűlési képviselője feldob egy fotót Gézukával a FB oldalára, miszerint vele egyeztet az iskola jövőjéről. Ennyi. Gézukát kevesen ismerik hivatalosan, mert jelenleg semmi köze az iskolához. Teljesen más területen pedagógus, kommentekből derül csak ki a többség számára, hogy a szükséges képesítések birtokában van ő is, éppenséggel alkalmas lehet igazgatónak. De vajon e célból beszélgetett a képviselővel?

Felmerülnek még további kérdések: Ki Gézuka ebben a történetben? Milyen szerepben tárgyal egy országgyűlési képviselővel egy olyan intézmény jövőjéről, amelynek még csak nem is tagja?

Bár az igazgatói kinevezéseket teljesen függetlenítették a helyi igényektől és miniszteri hatáskörbe tették át, az ogy képviselő úr vajon kinek a képviseletében és milyen minőségben, milyen szerepben tárgyal egy iskoláról, aminek sem nem tagja, sem nem fenntartója?

Mit takar a kifejezés, hogy "az iskola jövőjéről"? A személyi feltételeiről, az igazgatói posztjáról, a betöltetlen tanári álláshelyek feltöltéséről, a tárgyi feltételekről, a szervezet- vagy oktatásfejlesztési koncepciójáról, netán a politikai ideológiai megfelelőségéről?

Mi a jogalapja egy ilyen megbeszélésnek? Többet nyom-e a latba, mintha most mi (az iskola hivatalos képviseleti szerveit legalább annyira jogosan képviselve, mint Gézuka és az ogy képviselő) leülnénk beszélgetni az iskola jövőjéről és kiposztolnánk?

Összegezve: egy jelenleg bizonytalan helyzetű iskola esetében, bármilyen jószándékot is óhajt takarni ez a poszt a maga rejtelmességével, bizony erősen politikai nyomásgyakorlás íze van. Van erre szakszó is: nepotizmus. A saját renoméját kérdőjelezi meg, aki ehhez nevét, arcát adja, lett légyen bármilyen kedves, szakmájában elismert, jó képességű és tisztességes szándékú személyről szó. Ahogy Balzac mondja: "Valójában nem elég, ha valaki becsületes ember, szükséges, hogy annak is látsszék."

Bízzunk a legjobbakban.

Simon Georgina véleménye: "Felfoghatatlan ami történik. Ha valamiben; akkor ebben teljesen biztos voltam, hogy Zsuzsival megyünk tovább. Rengeteg a kérdés, amire nincsen válasz, illetve de azt hiszem, sajnos kimondatlanul is tudjuk miről szól ez az egész. Ha arról szólna, amiről kellene (ezt remekül megfogalmaztad, “az iskolában eltöltött idő... stb), akkor kérdés nem lett volna a pályázat elfogadása, hiszen Zsuzsinál alkalmasabb személyt erre a pozícióra elképzelni sem tudok. Nem szoktam politizálni mert nem értek hozzá, de ez már sok. Hát (...bocsánat,tudom így nem kezdünk mondatot Gyuszi bácsi) felháborítónak tartom, hogy vadidegenek döntsenek a gyerekeink sorsáról!"

Bárányos Szilvi véleménye: "Zsuzsi mellett állok!! Tiszta szívből imádja a gyerekeket. Tudja, mit, mikor, miért tesz. Évek hosszú során mindíg lehetett rá számítani. A Gyermekeim szeretik, unokáim szeretik, én szintén. Nála alkalmasabb személy szerintem nincs!!!"

A Bicskei Szó szerint egy igazgatót nem úgy kell kiválasztani, hogy ki-kinek a bizalmasa. Nem is úgy, mert az egészen méltatlan, hogy a Facebook-on posztolja a tótumfaktum, hogy lám, vele beszélgetünk a jövőtökről.

Az iskolában eltöltött idő, az intézmény ismerete, a szakmai tapasztalat, a szülők és a gyerekek körében kialakult bizalom és megbecsülés alapján kell választani.

Ha mindezek adottak, az iskola vezetéséhez minden végzettsége megvan, nem érthető, miért kell indoklás nélkül elutasítani pályázatát. Nem értem, hogy Tessely Zoltán miért megy el szó nélkül a döntés mellett, miért nem kér magyarázatot saját lakóhelye képviseletében és érdekeinek védelmében és miért nem teszi közzé a hivatalos választ? Illetve értem én,hogy miért nem teszi ezt meg, csak fel nem foghatom.

Ezek után pedig egészen méltatlan módon, az országgyűlési képviselő posztol a Fácsén és gyakorlatilag ott jelenti be nagy ködösen, hogy mire számíthatnak a Csabdi iskolában - mindezt a munkaközösség a tantesület megkérdezése nélkül. Jól jellemzi mindez napjainkat.

Végezetül álljon itt egy levél, kommentár nélkül a 20 évet a Csabdi iskolában dolgozó pályázótól, akit elutasítottak: 

"Kedves Szülők, Nagyszülők, Tanítványok, Kollégák!

Az elmúlt napokban nagyon sokan kérdeztetek az iskola jövőjéről, az én sorsomról.

A döntés megszületett. A pályázatom, melyet a Székesfehérvári Tankerületi Központ az Emberi Erőforrások Minisztériumába elfogadásra javasolva továbbított, az Oktatásért Felelős Államtitkárságnál nem nyert támogatást.

Köszönöm szépen a beadásra bátorító, ösztönző, támogató beszélgetéseket, a reménykedő, biztató várakozást, és a június 22-ei hétfő óta kapott rengeteg érdeklődést!

Az intézményvezető személye még további egyeztetésektől függ, hiszen egyedüli pályázó voltam.

Én magam még nem tudom a folytatást, kissé megingott abba a közmondásba vetett hitem, hogy a "jó munkának jó a gyümölcse". De nem aggódom, biztos vagyok benne, hogy hamarosan megtalálom a megfelelő helyem!

Minden jó szót köszönve"

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.