Amikor Sümegen jártunk, a zánkai majd nagygörbői esténk után - "szerencsére" nem volt kedvünk felmenni kedvenc helyükre, a várba. Megnéztük a ferences rendi templomot a várhegy lábánál református atyafival, megcsodáltuk kívülről a monostort és az óváros patináját. Ő már járt itt. Én nem. Behozott. De a legtöbbet a püspöki palotát fényképezgettem, fenn a várral.

Magyar táj, magyar ecsettel - idézte némi iróniával útitársam már a Káli-medencében, ahogy fényképeztünk.   

Amikor Padányi Biró Márton (1693– 1762) nevét Sümegen megláttam, félszegen és halkan rávágtam, hogy Dicsértessék a Jézus Krisztus!, mert ő Bicskén volt pap. Aztán többet nem szóltam, mert úgy éreztem, összetévesztem valakivel, hát hogyan lett volna Bicskén plébános aztán veszprémi püspök? Meleg is volt, fáradt is voltam. Azt sem értettem, hogy Veszprém megyében miért nem Veszprém fenséges magasában volt a veszprémi püspök székhelye, miért Sümegen? Aztán nem foglalkoztam vele többet. Mindeközben ma reggel szemem elém kerültek a sümegi képeim  és Padányi Biró  Márton neve. Rájöttem, hogy  biztosan hallottam-olvastam emelkedett hangvételű bekezdéseket nem is egyszer az ő bicskei szolgálatáról.

Először is megnéztem a Bicskei Plébánia honlapján az itteni plébánosok listáján. Bizony ott áll PBM neve. Aztán rákerestem életrajzára. Jó a Google a háznál. A Bicske története pedig annyira jó a háznál, hogy abban még a szerző által készített rajzot is találunk róla. Amikor ezt megláttam, akkor jöttem rá, hogy innen volt ismerős a bicskei templomépítő neve.  

A török hódoltság után ő volt az első plébánosunk Bicskén és ő hozatta rendbe a templomot 1723-tól. 1729-ben már felsőörsi (Veszprém m.) prépost lett vagyis öt-hat évet szolgált itt. (Azt is olvasom, hogy ellenreformátor volt.)  

Itt találtam kérdéseimre választ: 

"Padányi Biró Márton meghátráló és mégis tettvágytól égő egyénisége szerencsés módon találkozott Sümeg városával, amely a törökök kiűzetése után települési jelentőségét elvesztette. Több mint fél évszázad után Padányi Biró Márton püspök alatt nőtt meg ismét a városka fontossága. Mivel a püspök nem érezte jól magát székhelyén, Veszprémben, mert ellentmondást nem tűrő, abszolutisztikus elképzeléseit a protestáns ellenzék keresztezni igyekezett. Első terve az volt, hogy a kuruc idők után lerombolt sümegi várat helyreállíttatja, s itt fog székelni, mint valami harcias középkori püspök. Mária Terézia azonban az újjáépítés engedélyezésével késlekedett. Biró Márton ekkor elhatározta, hogy a vár lábánál, a ferences kolostor tőszomszédságában álló épületet alakíttatja át kastéllyá."

Végül - nem véletlenül - a "jópásztor" szobra. A Skóciában született remete, Szent Vendel szobra.. Akinek Vérteskozma fölött a Malom út nyitányán is van emlékhelye úgy 10 éve. "Tiszteletének legnagyobb propagálója Padányi Biró Márton veszprémi püspök volt, aki a Sümeg melletti Deákiban kápolnát építtetett tiszteletére," Olyan jó pásztor, hogy a kis bárányt köpönyegével védi. Bár mi először nem néztük szentábrázolásnak. Azt hittük, pásztor kutyával és kész. De az alkotás  korából ítélve tudhattuk volna, hogy simán a pásztorok kedvéért l'art pour l'art nem állítanak szobrot. 

A háttérben a várhegy alatt a lombok által kissé kitakart, balra eső templomtorony a ferences rendé, mellette áll ez a palota.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.