Tévesen  írtam nemrégiben, hogy Bicskén nincs nőről elnevezett utca. Felhívott az egykor bicskei Ervin a Budai Vár magasából.  Azt kérdezte a cikk kapcsán: “Hallja kend. A Rozgonyi utcának mi a teljes neve?” 

toldi_szerelme.jpg

 

Rozgonyi Csata - próbálkoztam a közismert, ősi magyar utónévvel - de nem találta viccesnek a Csatát. Mondtam, hogy pedig lovakat is neveznek így - lásd például Csata ló. (Fogja a fejét.)  Mondtam, hogy megnézem majd ott az utcatáblát egy esti kerékpározáskor, mert a netes térképeken nincs keresztnév, de a kereső sem tud többet. Mindig sima Rozgonyinak tudtam, ami a Kassa közelében lévő faluról kapta nevét. 

 Meglepetés ért a Szent Imre-Rozgonyi sarkon, mert nem pusztán Rozgonyi utca, hanem Rozgonyi P. utca - ennyit látok a sarki táblán. Sosem vettem észre. Ez lehet Rozgonyi Piroska, de lehet az apja is, Rozgonyi Pál. Ám Rozgonyi Pálban semmi különös nem volt. 

 Rozgonyi Piroska Arany János: Toldi szerelme című művének egyik főhőse. Rozgonyi Pál mellékszereplő ugyanitt. 

Milyen Arany-os! És erre engem erre egy tévedésem vezet.

 A Toldi-trilógia középső részének (1879). első kiadásáról olvasom,hogy  két hónap alatt elfogyott. “A Toldi szerelme jóval terjedelmesebb és meséjében is bonyodalmasabb, mint Arany János bármelyik más elbeszélő költeménye. A történet Toldi Miklós és Rozgonyi Piroska szerelméről szól. Lajos király harci játékot hirdet, a győztes lovag jutalma az öreg Rozgonyi lánya, Piroska. Toldi vonakodik a házasságtól, de barátja kérésére, annak nevében benevez a tornára, melyet meg is nyer. Közben Toldi beleszeret Piroskába, a lány, aki időközben Tar Lőrinc felesége lett, viszonozza a lovag szerelmét. Toldi és Piroska férje, Toldi korábbi barátja akinek nevében megnyerte a lovagi tornát, párbajoznak, melynek következtében Tar Lőrinc életét veszti. Piroska a férje holttestének láttán elájul, és mivel azt hiszik, hogy ő is meghalt, eltemetik. Toldi éjjel a sírboltba látogat, közben Piroska magához tér és elátkozza Toldit, ezt követően kolostorba vonul. Toldi elbujdosik, a király pedig elfogatóparancsot tűz ki ellene, az esztergomi érsek elátkozza. Később viszont kiderül, hogy a nápolyi hadjáratban álruhát öltve számos hőstettet hajtott végre, sőt a király életét is megmentette, így Lajos király megbocsát neki, Toldi hazatérhet a bujdosásról. Viszont mire hazaér, Piroska meghal.

(A Bicske történetében Rozgonyi János és két testvére valamint fia igen nagy méltóságok és bár vitézségük közismert, hatalmaskodásaik miatt kezdetben nagyon sok a panasz rájuk Szártól Bicskén át Csókakőig. A Rozgonyiak között nincs P kezdőbetűs női nevet viselő. Női személyt egyedül Klárát látok említeni.)

Marad tehát Rozgonyi Piroska, aki Arany János költői munkásságának szülötte. Vagyis Bicskén mégis lehet egy utca, aminek névadója nő. Igaz, hogy fiktív személy. Egy drámai elbeszélő költemény hőse.  

  • Nem lehet, hanem biztos - mondja valaki - aki 20 évet a közelében lakott  -, a Rozgonyi biztosan Piroska. Nem tudom mikor nevezték el, de mióta az eszemet tudom, így hívják.
  • És  azt tudtad, hogy a Toldi-trilógia hősnője? 
  • Most már tudom. 

 A Kanizsai utcáról írtam már, hogy Kanizsay Dorottya is lehet a névadó, de ezt én még sosem láttam keresztnévvel írni vagy említeni. A valóságos történelmi személy vezetéknevét hol ipszilonnal, hol i-vel látom végződni. Pl. mint egy  katolikus gimi névadója Kanizsay. De a Wiki-ben Kanizsai. A Kanizsai utca Bicskén nem ipszilonos. Azt sem hallottam még sosem, hogy ez Kanizsai vagy Kanizsay Dorottya utca volna. 

  • A Kanizsai kapcsán sosem gondoltam személynevet, az én fejemben ez a helységnévből ered, amit a mai államhatárok nélkül legalább tucatnyi település visel a nevében valahogy. De lehet, hogy neked van igazad - mondja egy közismert bicskei tanár. 
  • Én sem állítom, el is vetem,mert  semmi alapom nem lenne erre, csak átfutott az agyamon, felvetődött bennem.   

No,  de ha már ittt tartunk, ki volt a gyönyörű nevű Kanizsay Dorottya? Ő igazi, nem fiktív drámai hős.

A mohácsi csata (1526. aug. 29.) után fia, Perényi Ferenc püspök után kutatott, A környék papjai és 400 jobbágya segítségével közös sírba temette  az elesett honvédő hősöket, megadva nekik a végtisztességet.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása