Két elhagyatott felcsúti zsidó temetőt keresett fel május 2-án csütörtökön Tamás Péter (MAZSIHISZ), a vidéki temetőrendezési csoport vezetője. Közel 1400 településen több mint 1500 zsidó temető van  Magyarországon. Ezek elhelyezkedése a www,zstm.hu portálon látható.

Tamás Péter egy korábbi interjúban úgy fogalmazott, hogy karbantartásuk egy soha véget nem érő feladat. (Egy otthon akkor készül el, ha meghal a gazdája - jut eszembe a japán mondás, ami azt jelenti, hogy mindig van dolog a földi lakhellyel is.) Tamás Péter a Nógrád megyei Nógrád községben született. Eddig "csak" az általam még sosem látott  vár jutott eszembe arról a helyről. Ezután már az is, hogy a községben 41 izraelita élt 1944-ig. A vészkorszakot ketten élték túl. Tamás Péter édesapja és egy lány a Kohn családból.

 Egy riportban merült fel egy kérdés: mit válaszolna a felelős vezető azoknak, akik a magyar zsidóság szemére vetik az elhagyott temetők problémáját, hogy azt a magyar izraelitáknak kellene rendben tartani?

 Tamás Péter kategorikus válasza szerint az elődöknek és a magyar közigazgatásnak nem kellett volna hagynia, hogy elhurcolják a magyar zsidókat.Ha így lett volna, akkor a zsidó családok az 1400 hazai temetőt 1500 településen ma is rendbe tartanák, ugyanúgy, ahogyan a más hitben teszik ma is - akár állami vagy önkormányzati segítséggel vagy anélkül.

Közel 1400 településen valamivel több, mint 1500 zsidó temető található Magyarországon. A csoportvezető kérdéseimre válaszolva így felelt: 

"Az éves költségkeret, amely a vidéki kistelepülési lelkészek bérezéséből jut a MAZSIHISZ-nek 120 millió Ft, ami esetünkben azt jelenti, hogy közel 500 hektárnyi területet kellene karbantartanunk, tehát 24,-Ft/m2 összeg jut elvileg éves szinten, temetőink fenntartására. Az Önkormányzatok, amelyek többségében működő, használatban lévő temetőket tartanak fenn, adóerőtől függően 80-200,-Ft/m2 közötti állami szubvencióban részesülnek a Belügyminisztériumtól… Függetlenül attól a ténytől, hogy a sírhely eladásokból, a temetési szolgáltatásokból és egyéb bérbeadási tevékenységekből jelentős árbevételük származhat. Ez az árbevétel a MAZSIHISZ esetében alig észrevehető a közismert okok miatt: hosszú évek óta, vagyis az elmúlt közel 35 éves szolgálatom során évente 5-6 temetésnél nem volt több."  

A katolikus és református temetők leginkább közterületnek számítanak. Kezelésüket legtöbbször az egyházak végzik önkormányzati segítséggel. De ismert olyan is, hogy a feladatot szerződés keretében kiadják. Régi zsidó temetők százainak állapotáról is hasonlóképpen gondoskodnak Magyarországon, Ezek azonban nem közterületek.

 Az egyik felcsúti zsidó temető, az ősibb, a régebbi egyes részletes térképeken diplomatikusan a “Kegyhely” jelölést kapta. Eredeti területe 3700 négyzetméter volt. Ez Bicske felé esik, ha tengelynek a felcsúti főutcát tekintjük. Gondosan művelt termőföld határolja. Fákkal, bokrokkal, magas aljnövényzettel sűrűn benőtt zöld sziget. Benne ódon sírkövek, melyeknek többsége héber nyelven íródott feliratokat hordoz. Köveket nem látok letéve a sírkövekre vagy eléjük. Nem sokan látogatják már közismert okokból.  

"Rózsaszínű síremlékek általában süttői márványból készültek-készülnek, a szürkék vagy gránitból, vagy betonból lehetnek. Becslésem szerint a legidősebb síremlékek, amelyeket bejárásom során szemrevételezni tudtam, hozzávetőlegesen 140-150 évesek" - válaszolja kérdésemre Tamás Péter.

Magamtól az egykori tardosi bánya jutott eszembe. A kerékpár nyergéből jól látni a sebet a Gerecse oldalában. Hasonló a színe, Tulajdonképpen jóféle kemény mészkő magas vastartalommal. Ez színezi. A tardosi és a süttői márványt egy kalap alá vehetjük, egymástól 15 km-re fekszenek. Süttőről vitték a Dunán a Visegrádi Palota építésére. . Olyat is hallottam, hogy a süttői márvány gyűjtőnév, de a gerecsei vörös márvány még összefoglalóbb. EPA02926_termeszet_vilaga_2015_12_568-569.pdf (oszk.hu)

 A bejárást egy családi gyökereit dokumentáló magyar kutató kezdeményezte éppen azokban a napokban, amikor Izrael labdarúgó válogatottja “hazai pálya” gyanánt vehette igénybe tavaly novemberben a felcsúti Pancho Arénát, ahol Svájc (1:1-es x) majd Románia ellen (1:2-es 2-es) játszottak EB-selejtezőt.

Egy kísérőnk egy sírkő héber feliratára tette mutatóujját a “dzsungelben”, ahhoz hajolva olvasta ki hangosan az egyik nevet. Úgy hangzott, mint a híres színházi rendező neve: Ascher. A terület állapotáról pedig beszéljenek a képek.

 Tamás Péter legalább 700 hazai zsidó temetőt ismer. Ezeknek többségét az önkormányzatok, a helyiek nagyon szépen rendben tartják. Olyan helyszínek is vannak az 1400 hazai temető közül, ahol a MAZSIHISZ szerződést kötött egy-egy céggel, akik a területet rendben tartják. Bicskén, a Tompa utcában található temető is ilyen. Tab, Csurgó, Nagykőrös, Nagyvécse, Nagyatád zsidó temetői mellett még sok olyat említ Tamás Péter, amelyek a legszebbek.

Jómagam a fehérvári buszból jól látható lovasberényi zsidó temető domboldali fekvését rendszeresen megnézem. Veretes egyszerűsége mint az Örökkévaló pillantása.

A megyeszékhelyeken lévő temetőket más kategóriába sorolja a szakértő, mert az ottaniak rendjéért szerinte szinte a vérüket adják ők, akik azokkal dolgoznak. Lásd pl. Kecskemét, Debrecen vagy Nyíregyháza. De számos kistelepülésen is így van ez, például az Északi-középhegység területén is. Borsod-Abaúj Zemplénben majdnem 250 temető van, többségük rendben. A hernádvécseiről azt hallottam, hogy mások mellett a gyermekotthon lakói gondoskodnak róla.

Tamás Péter tervei szerint segítséget fog kérni Felcsút önkormányzatától. Egyúttal a település lokálpatrióta lakóihoz is fordul.

 Felcsút másik zsidó temetője szemlátomást később jött létre, elsősorban a Vető család kriptájának, egykori sírkertjének helye . Más sírokat ott nem láttunk 

Dr.Vető Miklós filozófus professzor  déd- és nagyszüleinek sírja található itt a község katolikus-református temetőjének közelében. Éppen kikelő kukorica sorai az erdősült temetkezési hely körül. Azonban az alábbi kép Vető Miklós Felcsúti származású volt a filozófus professzor, két magyar egyetem díszdoktora - Bicskei Szó (blog.hu) szüleinek sírjáról, emlékművéről készült a katolikus-református temetőben. A szomszédban. Annak is abban a sorában, ami legközelebb esik az egykori Vető sírkerthez.  Erről még Vető János Zsigmond nővére gondoskodhatott, őt szintén idetemették 60 éve. Azért is meg kellett tennie, mert a háború után a régi temetkezési helyet valószínűleg már nem használhatta a Vető család.    

A filozófus professzor életművéről nemrégiben beszámolt a Bicskei Szó helytörténeti rovata. A gyerek- és ifjúkorában Felcsúton nevelkedett tudós édesapja 1941-ben öngyilkos lett a mindmáig álló Vető-kúria falai között, miután minden földbirtokától megfosztották. A gyerekei és felesége, Aczél Éva Budapestre menekültek. Aczél Évát elhurcolták és meggyilkolták. Az ifjakat bújtatták, megmentették. Vető Miklós Franciaországban és az USA-ban folytatta életét. Műveit számos nyelvre, még japánra is lefordították. Nagynevű egyetemeken tanított. Az első róla szóló Bicskei Szó beszámolóban elolvasható a szegedi egyetem dékánjának és az esztergomi érseknek a méltatása Vető Miklós filozófus professzor munkásságáról.

Tamás Péter műszaki ember. Arra a kérdésre, hogy érdemes volt-e meglátogatnia ezeket a helyeket, így válaszolt: "Feltétlenül." A helyi erőktől való segítségkérés mellett egy német alapítványi segítség alkalmazásában látja a megoldást. Elsődleges feladat a vallási törvények előírása szerint az, hogy egy körbekerítsék a temetőket legalább egy méter magas, nem átlátható kerítéssel.

 Volt egy sokatmondó pillanat. Amikor az ősibb, elhagyatottabb, filmszerű élményt nyújtó temetőnél jártunk, utunk első állomásán. Minden hazai zsidó temetők “főgondnoka” észrevétlenül a fejére helyezte a kipát. Sajnáltam, hogy nálam nincs ott a sajátom, amit egy Dohány utcai zsinagógában megtartott Lajkó Félix koncertre készülve vettem. Nem tudtam, hogy ez temetőkben is előírás. Igaz, keresztény vagyok. Mely hit a zsidó hit alapjaira épül, ha nagyon helyesen csakis az Igére vagyunk tekintettel - de büszke lettem volna magamra, ha itt is megadhatom a módját.

 Azt viszont tudtam, hogy a zsidó hitű emberek a temetőiket hitük parancsa alapján, ószövetségi előírás és elveik miatt temetőknek tartják meg. A felszámoláshoz, beépítéshez nem járulnak hozzá, eladás szóba sem jöhet. Mármint olyan rendszerekben, ahol e minimális tolerancia jelen van. A 60-as években Újpesten felszámolták a zsidó temetőt. A holokauszt magyar túlélői - ha hazaértek -, házaikat elvették, de még az ingóságokat sem kapták vissza. Ritkán kerül szóba, de 1945 után a magyar vidéken pogromok is fogadták a túlélőket. A pogrom szó orosz eredetű. Jelentése: pusztítás.

Újpesten húszezer ember tartozott a felekezethez. A mártírok emlékművénél 17.600 név szerepel. Tamás Péter ezt az egykor önálló várost azért emelte ki, mert jól ismeri. Édesanyja újpesti volt. Az egész országot tekintve a lágerek borzalmait túlélők többsége nem is tért haza abba az országba, ahonnan a származásuk miatt elhurcolhatták őket állami támogatással.

 Vető János Zsigmond és nővére sírján, valamint meggyilkolt felesége, a filozófus édesanyjának sírkövén illetve emlékkövén kéve motívumokat látok a sírkőbe faragva.

Először is a Vető (tulajdonnév), a vető (folyamatos melléknévi igenév) és a kéve (főnév) mennyire összetartozik a gazdálkodásban, mint egy kezdeti pillanat és a kiteljesedés egyik momentuma - gondolom első pillantásra. Valamint Jeremiás próféta egyik kéve hasonlata is ide kívánkozik az Ószövetségből, amit itthon megkerestem:

Szólj! ezt mondja az Úr, és az emberek holtteste hever, mint a ganéj a mezőn, és mint a kéve az arató után, és nincs, aki összegyűjtse. Jeremiás könyve 9:22

Mint kéve az arató után. 

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.