Az útburkolatát tekintve borzasztó állapotú, önkormányzati tulajdonban lévő hídon álltam a Csákvári utca folytatásában.  Iparvágányt hidalt volna át az Eocén-programban, de ez sosem épült meg. Lenn végig dzsungel, minden benőve, ami nem is lenne baj. 

A környéket ismerővel beszélgetve hallom, hogy a vágány helye mellé egy vasbeton árkot is építettek. Erre azért volt szükség, mert a mellette lévő nagy kiterjedésű földek ide lejtenek, a vasutat is védte az árok. Ezt akár részleges dél-keleti övároknak is nevezhetnénk.  Ezt az árkot a telepi utcák végéből is ismerhetjük. Biciklizni is lehetett benne a 80-as évek elején, az Eocén-programban történt megépülése után.  A Szent László patakig vitte a vizet a telepi oldalon. 

De térjünk vissza a Csákvári utca folytatására. Az árkot is védték a víztől, gátat építettek mellé az “idedűlő” Garda-fejszés-dűlő vizének felfogása érdekében.  

Látszik egy olajfa a hídról a legmagasabb ponton. Jártam már ott. "Vízválasztó". Onnan az Eocén-árok a patak telepi szakasza felé kezd lejteni, innen nézve a hídról felém, majd a Váradi Dániel utca végéig, át a vasút alatt épült régi csatornán aztán a kritikus napokat látott Kölcsey utca irányába. Az olajfán túl a Telep felé ömlik a víz az odalejtés miatt. A Telepen ebből nem volt probléma. 

Az Eocén-árokról még annyit, hogy egy darab eleme látható az “Erőmű-lakótelepen”, az Akácfa-Tölgyfa utcák sarkán a füvön felfordítva. Mint egy vasbeton sátor. Monstrum. 

Ott fenn az olajfa dombján - ahogy a mellékelt légi fotón is látható, a szántóról egy kiadós mélységű horhos, vízmosás, szinte szakadék vezet, esők idején ez vezeti le a vizet. 

Ezen a területen kellett volna már réges-régen záportározót kialakítani. Létével a Bicske lakott területére zúduló víz lenne (megrend)szabályozva. Nem a gravitációs törvény alapján ömlene a “mezőváros” népének verejtékes munkával megépített és fenntartott, évente súlyosan megadóztatott otthonaira, hanem fokozatosan, adagolva, lassítva vezethetnék el az árkok, melyeknek egy jelentős része megépült. 

A tervből, a műszaki leírásból értesültem arról, hogy a záportározó a terv része. 

“Figyelembe kell venni, hogy a Lucernási árok mértékadó vízmennyiségének jelentős részét a külterületi csatlakozó vízgyűjtő adja, melynek lehetőség szerinti lecsökkentése lenne a cél. Az itt kialakításra került nagymélységű bevágások alkalmasak lennének jelentős nagyságú záportározó kialakítására. Így a mértékadó vízmennyiség lecsökkentésével a veszélyeztetés is jelentősen lecsökkenthető lenne. Továbbá a kiépítéseknél is figyelembe lehetne venni a mértékadó vízhozam csökkenést” - fogalmaznak. 

(Nem kell ám rá hattyúnyak performance fémből.)

Ez azt jelentené, hogy a tározó megtelte után a víz mérsékelt, kezelhető  mennyisége csorogna túl a betelt tározói zsilipen vagyis megelőzné a pusztítást a mi szívügyünkben, Bicskén, amin csendesen átcsorogna a patakig. 

A lehetséges tározói terület ma Mészáros Lőrinc cégének tulajdona. Ki másé? Aki Orbán Viktor legjobb barátja. Erősen kötődnek a szomszéd községhez vagyis a bicskei lakosság VÉDELMÉBEN Bicskén politizálók többségének van velük kapcsolata. Kötelességük is egyben, mert amikor képtelenek voltak a ma már előlünk elzárt Erőmű-tó és környéke területet Bicske városának megszerezni, megtartani, akkor legalább ezt az iparvágányos részt a természetes vízgyűjtővel  együtt kikérhették volna a “csomagból” közérdekből azért, hogy a polgárvédelmi záportározót megépíttessék. Nem tették. Lehet, hogy nem merték, nem voltak elég bátrak és/vagy előrelátóak. Itt a nagyszerű alkalom a verítékkel megépített és fenntartott bicskei családok otthonai védelmében megtenni ezt. 

Vegyék figyelembe Tessely Zoltán, Bálint Istvánné és a testület tagjai azt is, hogy a Nagyállomás területén jelentősen nőtt a burkolt felület vagyis a víz ömlése sokkal gyorsabb. Láttam egy sokkal korábban, talán a 80-as években (ebben nem vagyok biztos) megépült híd alatti nagyon hosszú átereszt és csatornát, ahol a Lucernás vize átérhet a MÉH-telep magasságában a teljes vasúti terület alatt.

Lementem a lépcsőn és azt láttam, hogy az állomás alatt átvezető mederben vastag, fekete, kőkemény iszaplerakódás áll. Végig. (Ennek előnye is van. Lassítja az átömlést, mert a lerakódás csökkenti a vízfelvevő kapacitást. Ennek feltörése és elszállítása iszonyatos kubikmunkával járna és nem is biztos, hogy a befogadó kapacitás megnövelés jó ötlet lenne.) A kép azért készült, hogy elképzelhessük, mekkora vízmennyiség mehetett át itt, ha ennyi hordalékot lepakolt. Ez a gondolat is a lakosságvédelmi tározó kialakításának szükségszerűségét indokolja.  

A másik vége a déli oldalon fekvő parkoló után következik, de a Váradi Dániel utcán végigmenve is ideérünk. Erdős területen fekszik, megközelítése télen könnyebben lehetséges, ilyenkor a növényzet erősen akadályozza.

Van egy átfolyás, ami a Móricz Zsigmond utca árkából vezeti ki a vizet a Zrínyi utca felé. Ez tavaly épült. Teljesen be van nővel gazzal, nem is nagyon látszik a meder. 

 A Móricz utcai árok végig vezet a Szent István útig. Az egykori gyalogos átjáró mellett szintén becsatlakozik egy árok, ami szintén a magasabban fekvő túloldali területről hozza a vizet. A malom után a víz az út alatt megy át és a malomköz járdája  mellett a talajban lévő csatornában folyik, majd a park talajába helyezett csatornában. Ez is eléri a tatai úti átereszt, ahonnan a víz már magántelkeken halad, burkolt medres árokban majd talajban elhelyezett csatornában éri el a Kölcsey Ferenc utcát. Melyik fajta dugul el könnyebben?  Melyiket nehezebb tisztítani? Az árkot? A csatornát? No, melyiket?  Szavazzunk. 

Minden beleegyező és nem belegyező lakos telkét érintette az árok eddig is. Ott is, ahol beleegyeztek a burkolt árok építésébe, ott is, ahol nem. Nyilván ott, ahol a telek, az udvar, egy kert kellős közepén megy át a meder, ott a talajba helyezett csatornát kell tervezni. Azonban ott, ahol most is a kert végében fekszik a meder a teleknek tehát NEM a hosszában, hanem a szélességében, ott ezt lehetővé lehetne tenni nyílt árokkal. Az önkormányzat tehetne gesztusokat az ott élők felé, de a választott vezetőknek  folyamatosan tárgyalni, beszélgetni kellene velük az ügy megoldása érdekében. Ha az árok kiépül, akkor rézsűvel együtt 7 méter széles, ahogyan azt a tervezetben láttam. Arról is hallottam, hogy az árok mindkét oldalán tilos építeni vagy fát ültetni 3-3 méteren. 

Az azonban bizonyos, hogy a tározó kialakítása (legyen akárkinek az érdekeltsége a terület) bicskei közügy, mert kezelhetővé tenné a problémát. Az időjárásunk ismert okok miatt nagyot változott. Hatalmas aszályok után ész nélkül és rendszeresen szakad az eső. Vagyis kötelező feladat Bicskén a megnyugtató megoldás.  Minden probléma esetén a megelőzés fontosságáról hallunk. A tározó prevenciós természetét kellene belátni. Nem nehéz.    

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.