Olvasónktól, Kis Ádám docenstől kaptam ezt a több mint ötven éve készült hangfelvételeket tartalmazó térképet, ami a nyelvjárásokat hivatott vizsgálni.  

Mány a legközelebbi falu, ahol a kutatók idős ott élőket szólítanak meg. 1961-ben egy nem érthető nevű utca 7-es számú házában élő idősebb Südi István beszél jellegzetesen szép hangján: 1896. október 19-én született Mányon.

- A felvételt Szépe György professzor-barátom készítette - tette hozzá Kis Ádám.

A képen egy korabeli Mambo magnetofon:

Szeretettel a mányiaknak!

Azután az 1961-ben 70 esztendős Csörgei István férfias basszusában beszél a disznóvágásról - később másról is, de olyannyira ízesen és szépen, méltósággal, részletesen, hogy a hallgatónak csorog a könnye, de közben azért meg is éhezik. 

Ha még tehetném, azonnal hívnám édesapámat, hogy jöjjön el hozzám és ezt hallgassuk meg.  Ha a közelünkből valaki, akkor Ő ismerős volt Mányon. 

S mivel én éltem pár évet a Dél-Somogyban fekvő Nagyatádon, s szerettem az ottaniak nyelvjárását, most éppen a Lábod községben, 1961-ben Mambo típusú magnóval készült felvételt hallgatom. Azután Somogyszobra megyek, azután Kutasra. És persze Kisasszondra.... 

Az is csodálatos és egyben vicces, hogy a fiatal gyűjtők, akik gondolom egyetemi hallgatók voltak, legtöbbször a disznóvágásról kérdezik az embereket, hogy arról beszéljenek, hogy megyen. Bár most éppen egy kapolcsi néni teljesen más,  fájdalmas elbeszélését hallom 1961-ből. A Zemplén hangjait is meg fogom majd hallgatni. Valamint az Őrséget.  

Ádám, nagyon köszönöm küldeményed, az ELTE Geolingvisztikai Műhelyének Hangoskönyvét - azon kevesek nevében különösen, akik e közlés révén először fogják hallani felmenőik hangját.  

izing 

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.