Kővári Attila festőművész barátommal, aki Bicskén volt gyerek és fiatal, ma Debrecenben él és alkot valamint a Medgyesy Ferenc Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola tanára - körbefényképeztük Bicskét a teljesség igénye nélkül.
Körülnéztünk. Mert ha Kövi megjön Bicskére, kicsit körülnéz. Több helyen voltunk, mint ami itt látszik, és még nem fejeztük be. Főleg ő fotózott a saját gépével, én csak ötleteket adtam és távcsöveztem, elvittem pár számomra érdekes helyre. Májusban lesz festményeinek kiállítása a Batthyány kastély kápolnájában a Bicskei Napok alkalmával.
Nem olyan hű de jó fotók, de szerethetők. Különösen a Járási Hivatal tetejéről készült sorozat kiváló. Új szemszög, amit ritkán látni. Olyan, mint amikor a jól megszokott ételt más módon készítjük, s ráismerünk az eredeti izére, mégis különösnek, érdekesnek stb. tekintjük. és aztán maradunk a réginél. (Vagyis szépen lemegyünk az utcára, és a homlokzatok tövében folytatjuk utunk.)
Nagy szerencsénk volt. Történt ugyanis, hogy eszembe jutott pénteken délelőtt, szép időben, hogy mi lenne, ha megkérdeznénk, hogy felmehetünk e a Járási Hivatal tetejére tanulmányképeket készíteni. A recepciós hölgy fölvezetett bennünket a vezetői titkárságra, ahol elmondtuk mit szeretnék, kedvesen meghallgattak, kis türelmet kértek és nem telt bele három perc, kedvesen és segítőkészen, tetőkijárat kulccsal érkezett a Bicske minden zegét-zugát hivatalból jól ismerő vezető, aki felkísért bennünket. Lifteztünk. Ha jól emlékszem 1984 körül jártam ott először. Azóta se. Akkor nyolcadikban pár osztálytársammal sasoltunk körbe.
Most Kövivel sasoltunk. Az egész fennlét egy rácsodálkozás az új szempontra. Évszakonként egy-két órát simán el tudnék ott bámészkodni. Mert kiemel. De a szél is fújt. A segítőnk idejét sem akartuk rabolni. Köszönet! Sosem feledjük.
Ez az album most nem a torony tetejéről készült képekkel fog kezdődni. Hanem ami éppen jön. Az első képet nem véletlenül tettem az elejére. Kővári Attila kiállításáról pedig majd írok hírt is megnyitó szöveget is. Május közepén lesz.
A legszomorúbb látvány, amivel találkozhattunk. 1845-ben épült meg a korabeli Európa legjobban felszerelt obszervatóriuma. Tudósának nevéről, a matematikus és csillagász Nagy Károlyról bolygót neveztek el nemrégiben, ez az épület és a közeliek több (nem meteorológiai) frontátvonulást átéltek. Itt vagyunk a XXI. században és ez így néz ki, átadva az enyészetnek. Tegyük meg kirándulásainkat gyerekeinkkel ide, még egyben van. Mert biztosan össze fog omlani.
Pára és füst
Majdnem hegyi falu
Kövi figyel. Ő az őr az őrtoronyban
Innen simán követhető volt a két templom megújulása, különösen a katolikus tetejének újjáépítése lehetett erről a pontról jól megfigyelhető
Igen
Ahogy a Csicsaknál békanyarul mihozzánk a budai út
Ezt inkább nagyítsuk. Milyen érdekes!
Távlatok. Valamint a Fáy fenyőfáy fenyőfái
A hétágú napsugár
Kis panorámakép. Milyen háztetőktől sűrű és rendezett a kertváros nyugat felé
A Kistószeg, háttérben a Galagonyással
A Kastély és a Rajna utca, távolabb a Bem apóról elnevezett utca részlete
Ide majd még visszajövünk kevésbé párás időben
Non plus ultra. Világítótorony a Babos-hegyen
A mi utcánk zöld alagútja. Mondani sem kell: nem most készült kép
A tűzcsiholó Kövi a Mauzóleumnál. Kova Kövi
Ajánlott bejegyzések:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
silent76 2024.04.08. 15:29:46
I.A. · http://bicske.blog.hu/ 2024.04.08. 15:30:55