Számos olvasói megkeresés érkezett a Kossuth téren történt eseményekről. 

A Fejér Vármegyei Rendőr-főkapitányság Kommunikációs Szolgálatához fordult a Bicskei Szó. Telefonon a sajtóreferens arról adott tájékoztatást, hogy a rendőrök csak és kizárólag azért érkeztek a Kossuth térre, mert a téren landoló majd onnan felszálló légimentők munkáját segítették a helyszín biztosításával. 

Korábban a téren hangosan kiabált egymással egy nő és egy férfi. A rendőrségi tájékoztatás alapján leírható, hogy ma ott bűncselekmény, sérülés, rendőri intézkedés (a már elterjedt nem helytálló szóbeszéddel szemben - A szerk.) nem történt. A két eseménynek egymáshoz annyi köze van, hogy a Kossuth téren történtek, de még csak nem is egy napszakban. 

A betegnek maradéktalan felépülést kívánunk. Rendőrnek, Mentőnek, Tűzoltónak, Polgárőrnek minél inkább  eseménymentes szolgálatokat.  

Az útburkolatát tekintve borzasztó állapotú, önkormányzati tulajdonban lévő hídon álltam a Csákvári utca folytatásában.  Iparvágányt hidalt volna át az Eocén-programban, de ez sosem épült meg. Lenn végig dzsungel, minden benőve, ami nem is lenne baj. 

A környéket ismerővel beszélgetve hallom, hogy a vágány helye mellé egy vasbeton árkot is építettek. Erre azért volt szükség, mert a mellette lévő nagy kiterjedésű földek ide lejtenek, a vasutat is védte az árok. Ezt akár részleges dél-keleti övároknak is nevezhetnénk.  Ezt az árkot a telepi utcák végéből is ismerhetjük. Biciklizni is lehetett benne a 80-as évek elején, az Eocén-programban történt megépülése után.  A Szent László patakig vitte a vizet a telepi oldalon. 

De térjünk vissza a Csákvári utca folytatására. Az árkot is védték a víztől, gátat építettek mellé az “idedűlő” Garda-fejszés-dűlő vizének felfogása érdekében.  

Látszik egy olajfa a hídról a legmagasabb ponton. Jártam már ott. "Vízválasztó". Onnan az Eocén-árok a patak telepi szakasza felé kezd lejteni, innen nézve a hídról felém, majd a Váradi Dániel utca végéig, át a vasút alatt épült régi csatornán aztán a kritikus napokat látott Kölcsey utca irányába. Az olajfán túl a Telep felé ömlik a víz az odalejtés miatt. A Telepen ebből nem volt probléma. 

Az Eocén-árokról még annyit, hogy egy darab eleme látható az “Erőmű-lakótelepen”, az Akácfa-Tölgyfa utcák sarkán a füvön felfordítva. Mint egy vasbeton sátor. Monstrum. 

Ott fenn az olajfa dombján - ahogy a mellékelt légi fotón is látható, a szántóról egy kiadós mélységű horhos, vízmosás, szinte szakadék vezet, esők idején ez vezeti le a vizet. 

Ezen a területen kellett volna már réges-régen záportározót kialakítani. Létével a Bicske lakott területére zúduló víz lenne (megrend)szabályozva. Nem a gravitációs törvény alapján ömlene a “mezőváros” népének verejtékes munkával megépített és fenntartott, évente súlyosan megadóztatott otthonaira, hanem fokozatosan, adagolva, lassítva vezethetnék el az árkok, melyeknek egy jelentős része megépült. 

A tervből, a műszaki leírásból értesültem arról, hogy a záportározó a terv része. 

“Figyelembe kell venni, hogy a Lucernási árok mértékadó vízmennyiségének jelentős részét a külterületi csatlakozó vízgyűjtő adja, melynek lehetőség szerinti lecsökkentése lenne a cél. Az itt kialakításra került nagymélységű bevágások alkalmasak lennének jelentős nagyságú záportározó kialakítására. Így a mértékadó vízmennyiség lecsökkentésével a veszélyeztetés is jelentősen lecsökkenthető lenne. Továbbá a kiépítéseknél is figyelembe lehetne venni a mértékadó vízhozam csökkenést” - fogalmaznak. 

(Nem kell ám rá hattyúnyak performance fémből.)

Ez azt jelentené, hogy a tározó megtelte után a víz mérsékelt, kezelhető  mennyisége csorogna túl a betelt tározói zsilipen vagyis megelőzné a pusztítást a mi szívügyünkben, Bicskén, amin csendesen átcsorogna a patakig. 

A lehetséges tározói terület ma Mészáros Lőrinc cégének tulajdona. Ki másé? Aki Orbán Viktor legjobb barátja. Erősen kötődnek a szomszéd községhez vagyis a bicskei lakosság VÉDELMÉBEN Bicskén politizálók többségének van velük kapcsolata. Kötelességük is egyben, mert amikor képtelenek voltak a ma már előlünk elzárt Erőmű-tó és környéke területet Bicske városának megszerezni, megtartani, akkor legalább ezt az iparvágányos részt a természetes vízgyűjtővel  együtt kikérhették volna a “csomagból” közérdekből azért, hogy a polgárvédelmi záportározót megépíttessék. Nem tették. Lehet, hogy nem merték, nem voltak elég bátrak és/vagy előrelátóak. Itt a nagyszerű alkalom a verítékkel megépített és fenntartott bicskei családok otthonai védelmében megtenni ezt. 

Vegyék figyelembe Tessely Zoltán, Bálint Istvánné és a testület tagjai azt is, hogy a Nagyállomás területén jelentősen nőtt a burkolt felület vagyis a víz ömlése sokkal gyorsabb. Láttam egy sokkal korábban, talán a 80-as években (ebben nem vagyok biztos) megépült híd alatti nagyon hosszú átereszt és csatornát, ahol a Lucernás vize átérhet a MÉH-telep magasságában a teljes vasúti terület alatt.

Lementem a lépcsőn és azt láttam, hogy az állomás alatt átvezető mederben vastag, fekete, kőkemény iszaplerakódás áll. Végig. (Ennek előnye is van. Lassítja az átömlést, mert a lerakódás csökkenti a vízfelvevő kapacitást. Ennek feltörése és elszállítása iszonyatos kubikmunkával járna és nem is biztos, hogy a befogadó kapacitás megnövelés jó ötlet lenne.) A kép azért készült, hogy elképzelhessük, mekkora vízmennyiség mehetett át itt, ha ennyi hordalékot lepakolt. Ez a gondolat is a lakosságvédelmi tározó kialakításának szükségszerűségét indokolja.  

A másik vége a déli oldalon fekvő parkoló után következik, de a Váradi Dániel utcán végigmenve is ideérünk. Erdős területen fekszik, megközelítése télen könnyebben lehetséges, ilyenkor a növényzet erősen akadályozza.

Van egy átfolyás, ami a Móricz Zsigmond utca árkából vezeti ki a vizet a Zrínyi utca felé. Ez tavaly épült. Teljesen be van nővel gazzal, nem is nagyon látszik a meder. 

 A Móricz utcai árok végig vezet a Szent István útig. Az egykori gyalogos átjáró mellett szintén becsatlakozik egy árok, ami szintén a magasabban fekvő túloldali területről hozza a vizet. A malom után a víz az út alatt megy át és a malomköz járdája  mellett a talajban lévő csatornában folyik, majd a park talajába helyezett csatornában. Ez is eléri a tatai úti átereszt, ahonnan a víz már magántelkeken halad, burkolt medres árokban majd talajban elhelyezett csatornában éri el a Kölcsey Ferenc utcát. Melyik fajta dugul el könnyebben?  Melyiket nehezebb tisztítani? Az árkot? A csatornát? No, melyiket?  Szavazzunk. 

Minden beleegyező és nem belegyező lakos telkét érintette az árok eddig is. Ott is, ahol beleegyeztek a burkolt árok építésébe, ott is, ahol nem. Nyilván ott, ahol a telek, az udvar, egy kert kellős közepén megy át a meder, ott a talajba helyezett csatornát kell tervezni. Azonban ott, ahol most is a kert végében fekszik a meder a teleknek tehát NEM a hosszában, hanem a szélességében, ott ezt lehetővé lehetne tenni nyílt árokkal. Az önkormányzat tehetne gesztusokat az ott élők felé, de a választott vezetőknek  folyamatosan tárgyalni, beszélgetni kellene velük az ügy megoldása érdekében. Ha az árok kiépül, akkor rézsűvel együtt 7 méter széles, ahogyan azt a tervezetben láttam. Arról is hallottam, hogy az árok mindkét oldalán tilos építeni vagy fát ültetni 3-3 méteren. 

Az azonban bizonyos, hogy a tározó kialakítása (legyen akárkinek az érdekeltsége a terület) bicskei közügy, mert kezelhetővé tenné a problémát. Az időjárásunk ismert okok miatt nagyot változott. Hatalmas aszályok után ész nélkül és rendszeresen szakad az eső. Vagyis kötelező feladat Bicskén a megnyugtató megoldás.  Minden probléma esetén a megelőzés fontosságáról hallunk. A tározó prevenciós természetét kellene belátni. Nem nehéz.    

Lakatos István (1927-2002), a Bicskén született Kossuth díjas író, költő, műfordító  bicskei szereplőkkel és helyszínekkel teli memoár szilánkját ajánlhatjuk.

Köszönet Prockl Jenőnek, aki a figyelmembe ajánlotta az általam már régebben a könyvtárban elolvasott művet, (talán a Paradicsomkert című gyűjtésben szerepel). Ő személyesen ismerte Lakatos Istvánt, családjával gyakran vendégül látott írókat, költőket a meghatározó Újhold-körből például a Galagonyás I. dűlőben is. 

A művészt 1957-ben bebörtönözték egy írása miatt. Krajczár Gyula szerkesztő kérdezte meg tőlem egy alkalommal azt, miért nincs emléktáblája Bicskén a magyar irodalomban nagyra tartott alkotónak. Ha jól emlékszem, azt is elmondta, hogy ezt a kérdést édesapja, a mi Gyuszi bácsink is többször feltette.

Ezt akkor az újságíró napokon belül meg is írta, amit örömmel közöltünk. A Bicskei Szó azt javasolta, hogy ne a magántulajdonban lévő telken épült újabb ház falán legyen emlékhely egy viszonylag főleg célforgalom által jellemzett helyen. Legyen inkább a központban működő Nagy Károly Városi Könyvtár homlokzatán, ahol a szerző életműve könyvtári méterekben áll az olvasók rendelkezésére. És lőn. Történt mindez 2017-ben. 

Az Ebéd, miniszterrel itt olvasható. == DIA Mű ==

Ismerjük azokat a válságos árvízi helyzeteket, amelyek a Lucernás árok nagy esők utáni vízhozama miatt a Kertváros egyik kapujában keletkeztek. Erről legelőször a Bicskei Szó adott helyszíni tudósítást olvasói jelzéseket követően. 

A helyzet megoldása nagyon régi tartozása a rommá fizetett önkormányzati “menedzsmentnek”.  

A legújabb polgármesteri  előterjesztés alapvetően arról szól, hogy néhány bicskei ingatlantulajdonos miatt nem sikerült a teljes árkot megépíteni, szakaszolni kellett a fejlesztést, mert a bicskei ingatlantulajdonosok nem járultak hozzá az építéshez.

Az önkormányzat két szakaszra bontotta a teljes beruházást.

Rendben. Ám ha jobban elmélyedünk a dokumentumokban, ráébredünk, hogy arról Bálint Istvánné előterjesztő már mélyen hallgat,  hogy a munka megrendelésekor pontosan tudta az önkormányzat azt, hogy a pályázatban, a támogatói okiratban szereplő beruházás műszaki tartalma a bicskei lakosok együttműködésének hiánya miatt jelentősen csökkent. Ennek ellenére a felelős vezetők mégis a teljes pályázati összegre kötöttek szerződést a kivitelezővel 2023-ban. Blöfföltek volna? Reménykedtek? Azt gondolták volna testületileg és jegyzőstül, szakértőstül, hogy ez majd a támogatónak nem tűnik fel? Mégis miben bíztak vagy kiben? 

Az előterjesztő (okosba’) nem nevesíti a visszafizetendő összeget az előterjesztési főoldalon, lehet, hogy azért, hogy ne hangsúlyozza azt az elbukott 27+60 milliót, amit a melléklet már tartalmaz,  ami a 274 millió forintból visszamegy Bicskéről a feladónak?! Ez azt jelenti, hogy egyharmad rész EU hátterű TOP támogatást buktunk be, ami lehet, hogy azért nem szerepel a bicskei hírekben kellő hangsúllyal, mert nem hangzik elég jól. Abban a levélben, amiben  60 milliót követelnek vissza tőlünk a hiba miatt,   már szerepel 115 ezer forint kamat - vagyis itt már valami, pl. figyelmeztetés, felszólítás történhetett, hogyha már nem csak a tőkerészt, hanem valami felárat is ránk számláztak a visszafizetéshez.

A helyzet továbbra is megoldatlan. Az árvízveszély fennáll a bicskei Kertváros Kölcsey utcai kapujában.

Vasárnap lezajlottak a 2024. évi önkormányzati és európai parlamenti választások Magyarországon.

Az országos eredmény bizonyára sokak számára ismert, és elemzők tucatjai foglalkoznak a részletek megismertetésével, értelmezésével. Én, ahogy azt 5 éve is tettem, megpróbálok a bicskei szavazóköri adatok kapcsán néhány érdekességet felvillantani, akadtak ugyanis olyan meglepő fordulatok, tendenciák, amikre előzetesen talán senki nem számított volna.
Elsőre a szikár tényadatok, Bálint Istvánné Andi ismét polgármester lett, ezúttal a választópolgárok 58%-os részvétel mellett 3156 szavazatot adtak neki, ami 61,6%-os többséget jelentett a számára. A képviselő-testületben helyet foglal majd a 8 fideszes egyéni választókerületi győztes, akik ezúttal kivétel nélkül megnyerték a saját körzetüket szemben az 5 évvel ezelőtti teljesítményükhöz képest, és kompenzációs listán helyet kap 1 MKKP-s, 1 DK-s és 1 Mi Hazánk-os jelölt is. Minimális személyi változással készülni kell tehát, miután távozil olyan képviselő, aki ezúttal meg sem mérettette magát és érkeznek olyanok, akik új szereplőként léphetnek be a bicskei közéletbe.
Mindenképpen figyelemre méltó az, hogy ha a részvételt az 5 évvel ezelőttihez arányosítjuk, akkor néhány szavazókör 10%-os csökkenését leszámítva a polgármester asszony 118 plusz szavazatot tudott szerezni, míg az ellenzék – nagyrészt a szervezett, országos pártok hiányának is betudhatóan – 447 választót bukott, akik nagy része, a szavazóköri adatok alapján az MKKP-nál landolt.
A legnagyobb vesztese a választásoknak kétségkívül Balázs Péter képviselő, aki a 7. EVK-ban 2019-ben egyedüliként le tudta győzni Fideszes kihívóját, idén azonban az 5 évvel ezelőtti 52,42%-os eredményhez képest csupán 19,71%-ot szerzett és inkumbens vagyis a hivatalt már betöltő jelölt létére csak 3. helyen végzett a körzetében, ez mindenképpen egy komoly üzenet az ő képviselői munkájára vonatkozóan.
Összesen 3 olyan EVK is található Bicskén, akik idén nem tudtak  50% feletti abszolút többséget
szerezni a fideszes jelöltek, a 6-os, 7-es és a 8-as körzetben sem sikerült ez nekik.

Üzenetértékűnek találhatjuk azt is, hogy a 3-as körzetben közel 10%-kal rosszabb eredménnyel szerepeltek, de ez betudható annak, hogy itt indult egyéniben a független polgármesterjelölt is. Molnár Dániel a 4-es körzetben indult, ahol ugyan nem volt inkumbens, hiszen 5 évvel ezelőtt listáról jutott be, de ezúttal közel 20%-kal kevesebb szavazatot kapott, ami a második helyre ugyan elég volt neki, de a képviselő-testületbe nem jutott be, pártja vármegyei listájának befutó helyével vigasztalódhat.
Az MKKP egyéni körzetekben kimagaslóan szerepelt, átlagosan 20% körüli eredményt értek el a
jelöltjeik, listavezetőjük Paszicsnyek János pedig a saját körzetében 37,31%-os voksarányt kapott, ami kétségkívül a személyes kampányának a lenyomata. Az MKKP számait illetően kiolvasható, hogy az átlag fölötti bicskei szereplésük kulcsa a jelöltjeikhez és a helyi aktivista tevékenységüknek köszönhető, hiszen a vármegyei listás szavazáson is 17,8%-ot értek el, a települési kompenzációs listán pedig közel annyi szavazatot kaptak, mint a DK és Mi Hazánk együtt, összesen 48%-nyi töredékszavazattal jutottak képviselői helyhez.

Ezzel szemben a bicskei EP választási listán csak 5,8%-ot kaptak, ami ugyan meghaladja az országos átlagukat, árulkodik arról, hogy a helyi ügyekben mutatott aktivitásukat díjazták inkább a bicskei választók, és nem az országos szimpátiájukról tettek tanúbizonyságot.
Az európai parlamenti választásokat illetően a Fidesz-KDNP listájának 50%-os eredménye országos átlag fölötti, de az önkormányzati eredményekkel összevetve nem kimagasló, az pedig látszik, hogy nagyjából 500 ember szavazott a polgármester-jelöltjükre úgy, hogy az EP listájukra nem adta a voksát, itt a személyhez kötött szavazatok aránya az, ami jelzésértékű lehet. A Tisza pártlistájára 27%- nyi voks érkezett, ez az országos átlagtól minimálisan elmarad, még annak ellenére is, hogy Magyar Péter az országjárása során Bicskén is kampányolt, de a 2%-os különbségre magyarázat lehet, hogy Bicske és környéke egyébként is erős fideszes körzetnek számít.

A Mi Hazánk az országos átlaguknak megfelelően szerepelt, a DK-MSZP-P lista viszont 2%-kal alatta, ezt könnyen magyarázhatja az, hogy a városban szervezett formában szinte észrevehetetlenül vannak jelen. A Momentum szintén az országos átlagát érte el a városban, ami egyrészről meglepő, hiszen éveken keresztül erős helyi jelenléttel dolgozott a bicskei szervezetük, és a kampányban Tompos Márton országgyűlési  képviselőjük is ellátogatott a városba, másrészt viszont a szervezet kampány ereje egy ideje jelentéktelenre csökkent Bicskén, így az a személyes vonatkozás, ami erősíthette volna őket, kifulladt a választásokra.

Nehéz ezekből az adatokból, és a végigkövetett kampányból messzemenő következtetéseket levonni, mert míg egy oldalról az az érzése támadhat az embernek, hogy akár több is lehetett volna az izgalomból és a szoros eredményekből a városban a Bicskéhez köthető pedofil-ügy és az abból következő köztársasági elnöki lemondás után, valójában nincs olyan szerveződés és húzóerő, ami ezeket a turbulenciákat helyi szinten megfelelően ki tudta volna használni. A klasszikus ellenzéki pártok infrastrukturálisan Bicskén lényegében megszűntek, ugyanazon jelöltjeik becsületből elindulnak a választásokon, de valódi potenciál nélkül teszik mindezt, elkötelezett választóik bizonyos értelemben honorálják ezt, de az üvegplafon számukra látható módon az egyéni körzetek 3-4. helyei környékén mozognak. 

Míg a Mi Hazánk és az MKKP többnyire szervezett formában is jelen van a városban, nehéz lenne azt megjósolni, hogy valódi politikai erővé növik ki magukat, akik tényleges kihívói tudnának lenni a jelenlegi városvezetésnek, az egyértelműen látszik a számokból, hogy Bicskén
számszerűen nincs annyi ellenzéki szavazó, amennyi egy helyi választás megnyeréséhez szükséges lenne, amivel kapcsolatban nem érdemes figyelmen kívül hagyni azt a tényt sem, hogy a bicskei választópolgárok értékelik és elismerik a jelenlegi polgármester munkáját, nagy számban hajlandóak rá voksolni úgy is, hogy jelölő szervezete listáját nem feltétlenül támogatják, ez mindenképpen az ő teljesítményéről állít ki egy pozitív értékelésű bizonyítványt.

Végezetül, szeretnék néhány szót ejteni a kampányról is, ahogy azt 5 évvel ezelőtt is kiemeltem,
súlyos problémának és tehertételnek érzem azt, amilyen színvonalon a kampányolást művelik a
politikusaink. Sokfelé lehet példát látni arra, hogy egy önkormányzati választás során milyen
kérdésekben, milyen attitűddel lehet választókat meggyőzni, mik azok a minták, amiket talán
érdemes lehet átvenni és magunkévá tenni. A számokból kiindulva pedig egészen biztosan
semmilyen szükség nincsen arra, hogy indokolatlan gyűlöletet szítsunk, hiszti és lejáratókampányokat folytassunk, pitiáner feljelentéseket tegyünk, csúsztassunk, lejárató Facebook oldalakat hozzunk létre. Az igazság az, hogy az ellenzéki kihívók esélyeit egy cseppet sem növelte, a fideszes városvezetők fölényét egyáltalán nem növelte az, amilyen módszerekhez folyamodtak közvetve vagy közvetlenül. Számomra rendkívül üdvös lenne, ha a következő kampányban, 5 év múlva lehetőség nyílna arra, hogy értelmes, érdemi kérdésekről párbeszédek mentén tudjuk megtárgyalni a város és a benne élőket érintő legfontosabb kérdéseket, ehhez minden induló részéről szükséges a konszolidáció, a higgadtság és a józan értékítélet, bízom benne, hogy idővel pozitív változást érhetünk el ebben!
A megválasztott városvezetésnek gratulálok, eredményes és sikeres munkát kívánok nekik, bízva abban, hogy a Bicskét érintő ügyeket a bicskeiek érdekei mentén fogják megtárgyalni, nem pedig országos párt érdekeiket követve.

Pintér Patrik, politológus

Az FVMRFK Kommunikációs Szolgálatától május 29-én érdeklődtem, mert a bicskei OTP-ben bombariadó volt.

Kértem, hogy erősítsék meg vagy cáfolják a hírt Kérdeztem, hogy milyen intézkedések történtek az ügyben?

Van-e remény az elkövető személyének felderítésére? 

Másnap, május 30-án a válaszadásig szíves türelmet kértek.

Válaszom szerint engem ebben semmi nem sürgetett.

11 nappal később azt a választ kaptam, hogy keresik az elkövetőt....

"Elektronikus úton a Fejér Vármegyei Rendőr-főkapitányság Kommunikációs Szolgálatához érkezett megkeresésére válaszolva tájékoztatjuk, hogy az ön által említett eset kapcsán ismeretlen tettes ellen, közveszéllyel fenyegetés bűntett gyanúja miatt indult büntetőeljárás a Bicskei Rendőrkapitányságon."

Feltételezésem szerint a 9-én zajlott választások miatt késett a válasz. Nem akartak riadalmat, feszültséget kelteni előtte.  A "foglyul ejtett állam" kifejezés által jellemezhető korszakban hogyan nézett volna a politika szegény rendőrségre, ha egy kisvárosi bombariadó elkövetése után azonnal úgy válaszol, hogy keresi a bűncselekmény elkövetőjét? De nem?! Micsoda stressz lett volna ebből itt, ami hatással lehetett volna a választásokra (?). Öncenzúra működhetett intézményi részről.  Elképzelem, milyen meggyőződéseket változtatott volna meg a hír... Kb. semmit. Itt amit a bicskei polgár eldönt, azt aztán eldöntötte, Nincs kecmec. Ha bárki ebből jól vagy rosszul ki akarja zökkenteni, még inkább elmélyül eredeti meggyőződése. 

Mert bizony kicsiny esélyű lehetőségként, de vélhettem volna borzasztó unintelligens, politikailag motivált elkövető okozta bombariadónak is.  De ha így van, miért 30-án, miért nem 3-4 nappal később tették? 

Inkább egy nagyon mérges ügyfél lehetett, aki majd' felrobban a helyzete miatt? Vagy egy szimpla felelőtlen, "vicces", aki nagy poénnak gondolja? 

Megértem, hogy ennek hírét kérés nélkül, önmagától nem publikálta a police.hu, mert hasonlóan az öngyilkossági halálhírekhez, a bombariadó hír is népszerűsítheti e cselekedeteket.

A bombariadó semmit nem old meg annak az elkövetőnek, akit pl. elkapott az adósságspirál. Aki pedig ezzel poénkodik, annak aztán tényleg semmi humora. Hallgatott volna inkább kabarét. 

Nem tudjuk, hogy tartalmaz-e járdát a terv, ami elképesztő, mert ha tényleg nincs benne járdaterv,  akkor a gyalogost automatikusan az autók közé küldik korra való tekintet nélkül. A valószínű magyarázat: így olcsóbb, ráadásul zsákutca, nincs nagy forgalom.

Ezek szerint mégsem az elmúlt 20 év legstabilabb, legjobb költségvetése? Mert ha nincs benne kb 100 méternyi járda lehetősége, akkor az ezt a fenti  kérdést veti fel. Vagy nem fér el a járda? 

A tetejébe ez az utca a tervek szerint nem az idők végezetéig lesz zsákutca, ugyanis a szabályozási terv szerint kinyílik a Kisfaludy és a Szent István utca felé. Mi következik ebből? Hogy nő a forgalom.   

Úgy véljük, hogy egy "stabil költségvetésű" önkormányzat nem lehet ennyire kicsinyes, szűkmarkú az itt élő polgárokkal szemben. 

Az pedig, hogy a műszaki tartalom nem megismerhető előzetesen, tájékoztató jelleggel, az elképesztő. A város vezetői talán úgy építenek magánházat, hogy leszerződnek egy összegre, aztán a végén valami épül majd belőle? 

Minden adat és információ, az ÚTÉPÍTÉSI TERV kivételével nyilvánosan elérhető.Tegyék közzé. Tegye közzé az önkormányzat a tervet. Ha nem tartalmazott járdát, akkor tegyék bele és építsék meg.  

Választási ajándékba "közparkot" kapunk a József Attila u. 1. alatt. 

Érdekessége, hogy ennél minibb közpark alig épült még, Bicskén biztos ez a csúcs, (de legalább rendvédelmi szempontból jól áttekinthető...)

A tetejébe olyan park sincs még egy, ami ennyire magas százalékban kapott betonfelületet a slágerek slágere  térkő formájában. Ennyi beton azért a kis protokollért is fontos lehet, hogy jól elférjen a Párt, amikor kamerák kereszttüzében, háttérben a templommal egymás vállát veregetik önelégülten. Pedig erre bőven lenne hely máshol is. Ez a betonozott felület majdnem olyan, mintha parkolót építettek volna (Ami Bicske legforgalmasabb gyalogos és közúti csomópontjába amúgy sem illeszkedne.) 

A testvérvárosi park kedves elgondolás, a padok is mívesek. 

Április 22-én reggel olvasónk azt kérdezte telefonon, láttam-e, hogy vasúti bazalttörmeléket szállítanak a területre? Megnéztem. Gondolom, ingyen volt, mert örült a gazdája, hogy elszállítják vagy alacsony áron adta. 

A vasúti bazaltzúzalék veszélyes hulladék is lehet. Olaj és egyéb szennyeződéstől mentes maradhat, míg a sínpárok stabil beágyazódását szolgálja évtizedeken át? 

Beletekinthettem a hulladékjegyzékről írott hatályos rendeletbe, ami a Nemzeti Jogszabálytárban 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet - Nemzeti Jogszabálytár (njt.hu) olvasható. CTRL+f alkalmazásával a "vasúti"  szót írtam a keresőbe. Olcsóbb lehetett bárminél - vagy nem - és az újrafelhasználás és a térkő kifejezés is alkalmazható varázsigeként. 

Ebből a hulladékból létezik veszélyes hulladéknak számító valamint olyan, ami nem az. Ezt ki és hogyan vizsgálta meg? Van erről dokumentáció? Komolyan gondolják, hogy egy testvérvárosi kapcsolatok címen  létrejövő "park" alá ez kell?

Éppen olyan ez, mint egy pár csizma az ünnepi asztalon. (Igaz, esetünkben az asztalterítő alatt van a csizma.) 

A Földet az unokáinktól kaptuk kölcsön. Biztos ismerős. Erre ezt rakják az új park alá?! Érdekes ízlésvilág. Jól kifejezi, hogy hová tart a világ.  

Ezt csapatják bele s Bicske központjának is központi részén álló saroktelek talajába. Majd a felület fele betont kap, mert jól van az úgy. 

Térjünk vissza a méretre. A kiszedett tükör alapján nem sok zöld marad az alapvetően is csak nagyobb lakásnyi területen. 

(Mi tagadás, volt olyan elképzelés Bicskén, de nevezzük inkább kósza gondolatnak, hogy a Spar által használt ingatlant az önkormányzat megveszi, kisajátítja és oda is park épül. Ez azt jelentette volna, hogy az áruház helyén épülő park összeköttetésben lett volna a Kossuth téri parkkal.

Több okból sem valósulhatott meg. Állítólag az ingatlan tulajdonosa nem fogadta el az önkormányzati informális megbeszélésén felvetett állítólagos ajánlatát, miszerint kapnak egy telket ingyen a város a szélén. Továbbá a városnak megfizethetetlen lett volna a kisajátítás plusz az ezt a döntést meghozó politikai vezetés sem lett volna túl népszerű. Sem az üzlet, sem a központi parkoló egy részének parkká tételével. Továbbá tény, a Spar Mo. az itteni székhellyel Bicske legjelentősebb adófizetője.  Szinte Hősök tere- Kossuth tér kapcsolat alakulhatott volna ki. De vajon minek feszegetünk ma már egy elszalasztott "lehetőséget", ami max. a Kék Csillag romos volta idején volt az?) 

De a "maradék" "park" átadásának szólt tegnap a dobpergés.

Két elhagyatott felcsúti zsidó temetőt keresett fel május 2-án csütörtökön Tamás Péter (MAZSIHISZ), a vidéki temetőrendezési csoport vezetője. Közel 1400 településen több mint 1500 zsidó temető van  Magyarországon. Ezek elhelyezkedése a www,zstm.hu portálon látható.

Tamás Péter egy korábbi interjúban úgy fogalmazott, hogy karbantartásuk egy soha véget nem érő feladat. (Egy otthon akkor készül el, ha meghal a gazdája - jut eszembe a japán mondás, ami azt jelenti, hogy mindig van dolog a földi lakhellyel is.) Tamás Péter a Nógrád megyei Nógrád községben született. Eddig "csak" az általam még sosem látott  vár jutott eszembe arról a helyről. Ezután már az is, hogy a községben 41 izraelita élt 1944-ig. A vészkorszakot ketten élték túl. Tamás Péter édesapja és egy lány a Kohn családból.

 Egy riportban merült fel egy kérdés: mit válaszolna a felelős vezető azoknak, akik a magyar zsidóság szemére vetik az elhagyott temetők problémáját, hogy azt a magyar izraelitáknak kellene rendben tartani?

 Tamás Péter kategorikus válasza szerint az elődöknek és a magyar közigazgatásnak nem kellett volna hagynia, hogy elhurcolják a magyar zsidókat.Ha így lett volna, akkor a zsidó családok az 1400 hazai temetőt 1500 településen ma is rendbe tartanák, ugyanúgy, ahogyan a más hitben teszik ma is - akár állami vagy önkormányzati segítséggel vagy anélkül.

Közel 1400 településen valamivel több, mint 1500 zsidó temető található Magyarországon. A csoportvezető kérdéseimre válaszolva így felelt: 

"Az éves költségkeret, amely a vidéki kistelepülési lelkészek bérezéséből jut a MAZSIHISZ-nek 120 millió Ft, ami esetünkben azt jelenti, hogy közel 500 hektárnyi területet kellene karbantartanunk, tehát 24,-Ft/m2 összeg jut elvileg éves szinten, temetőink fenntartására. Az Önkormányzatok, amelyek többségében működő, használatban lévő temetőket tartanak fenn, adóerőtől függően 80-200,-Ft/m2 közötti állami szubvencióban részesülnek a Belügyminisztériumtól… Függetlenül attól a ténytől, hogy a sírhely eladásokból, a temetési szolgáltatásokból és egyéb bérbeadási tevékenységekből jelentős árbevételük származhat. Ez az árbevétel a MAZSIHISZ esetében alig észrevehető a közismert okok miatt: hosszú évek óta, vagyis az elmúlt közel 35 éves szolgálatom során évente 5-6 temetésnél nem volt több."  

A katolikus és református temetők leginkább közterületnek számítanak. Kezelésüket legtöbbször az egyházak végzik önkormányzati segítséggel. De ismert olyan is, hogy a feladatot szerződés keretében kiadják. Régi zsidó temetők százainak állapotáról is hasonlóképpen gondoskodnak Magyarországon, Ezek azonban nem közterületek.

 Az egyik felcsúti zsidó temető, az ősibb, a régebbi egyes részletes térképeken diplomatikusan a “Kegyhely” jelölést kapta. Eredeti területe 3700 négyzetméter volt. Ez Bicske felé esik, ha tengelynek a felcsúti főutcát tekintjük. Gondosan művelt termőföld határolja. Fákkal, bokrokkal, magas aljnövényzettel sűrűn benőtt zöld sziget. Benne ódon sírkövek, melyeknek többsége héber nyelven íródott feliratokat hordoz. Köveket nem látok letéve a sírkövekre vagy eléjük. Nem sokan látogatják már közismert okokból.  

"Rózsaszínű síremlékek általában süttői márványból készültek-készülnek, a szürkék vagy gránitból, vagy betonból lehetnek. Becslésem szerint a legidősebb síremlékek, amelyeket bejárásom során szemrevételezni tudtam, hozzávetőlegesen 140-150 évesek" - válaszolja kérdésemre Tamás Péter.

Magamtól az egykori tardosi bánya jutott eszembe. A kerékpár nyergéből jól látni a sebet a Gerecse oldalában. Hasonló a színe, Tulajdonképpen jóféle kemény mészkő magas vastartalommal. Ez színezi. A tardosi és a süttői márványt egy kalap alá vehetjük, egymástól 15 km-re fekszenek. Süttőről vitték a Dunán a Visegrádi Palota építésére. . Olyat is hallottam, hogy a süttői márvány gyűjtőnév, de a gerecsei vörös márvány még összefoglalóbb. EPA02926_termeszet_vilaga_2015_12_568-569.pdf (oszk.hu)

 A bejárást egy családi gyökereit dokumentáló magyar kutató kezdeményezte éppen azokban a napokban, amikor Izrael labdarúgó válogatottja “hazai pálya” gyanánt vehette igénybe tavaly novemberben a felcsúti Pancho Arénát, ahol Svájc (1:1-es x) majd Románia ellen (1:2-es 2-es) játszottak EB-selejtezőt.

Egy kísérőnk egy sírkő héber feliratára tette mutatóujját a “dzsungelben”, ahhoz hajolva olvasta ki hangosan az egyik nevet. Úgy hangzott, mint a híres színházi rendező neve: Ascher. A terület állapotáról pedig beszéljenek a képek.

 Tamás Péter legalább 700 hazai zsidó temetőt ismer. Ezeknek többségét az önkormányzatok, a helyiek nagyon szépen rendben tartják. Olyan helyszínek is vannak az 1400 hazai temető közül, ahol a MAZSIHISZ szerződést kötött egy-egy céggel, akik a területet rendben tartják. Bicskén, a Tompa utcában található temető is ilyen. Tab, Csurgó, Nagykőrös, Nagyvécse, Nagyatád zsidó temetői mellett még sok olyat említ Tamás Péter, amelyek a legszebbek.

Jómagam a fehérvári buszból jól látható lovasberényi zsidó temető domboldali fekvését rendszeresen megnézem. Veretes egyszerűsége mint az Örökkévaló pillantása.

A megyeszékhelyeken lévő temetőket más kategóriába sorolja a szakértő, mert az ottaniak rendjéért szerinte szinte a vérüket adják ők, akik azokkal dolgoznak. Lásd pl. Kecskemét, Debrecen vagy Nyíregyháza. De számos kistelepülésen is így van ez, például az Északi-középhegység területén is. Borsod-Abaúj Zemplénben majdnem 250 temető van, többségük rendben. A hernádvécseiről azt hallottam, hogy mások mellett a gyermekotthon lakói gondoskodnak róla.

Tamás Péter tervei szerint segítséget fog kérni Felcsút önkormányzatától. Egyúttal a település lokálpatrióta lakóihoz is fordul.

 Felcsút másik zsidó temetője szemlátomást később jött létre, elsősorban a Vető család kriptájának, egykori sírkertjének helye . Más sírokat ott nem láttunk 

Dr.Vető Miklós filozófus professzor  déd- és nagyszüleinek sírja található itt a község katolikus-református temetőjének közelében. Éppen kikelő kukorica sorai az erdősült temetkezési hely körül. Azonban az alábbi kép Vető Miklós Felcsúti származású volt a filozófus professzor, két magyar egyetem díszdoktora - Bicskei Szó (blog.hu) szüleinek sírjáról, emlékművéről készült a katolikus-református temetőben. A szomszédban. Annak is abban a sorában, ami legközelebb esik az egykori Vető sírkerthez.  Erről még Vető János Zsigmond nővére gondoskodhatott, őt szintén idetemették 60 éve. Azért is meg kellett tennie, mert a háború után a régi temetkezési helyet valószínűleg már nem használhatta a Vető család.    

A filozófus professzor életművéről nemrégiben beszámolt a Bicskei Szó helytörténeti rovata. A gyerek- és ifjúkorában Felcsúton nevelkedett tudós édesapja 1941-ben öngyilkos lett a mindmáig álló Vető-kúria falai között, miután minden földbirtokától megfosztották. A gyerekei és felesége, Aczél Éva Budapestre menekültek. Aczél Évát elhurcolták és meggyilkolták. Az ifjakat bújtatták, megmentették. Vető Miklós Franciaországban és az USA-ban folytatta életét. Műveit számos nyelvre, még japánra is lefordították. Nagynevű egyetemeken tanított. Az első róla szóló Bicskei Szó beszámolóban elolvasható a szegedi egyetem dékánjának és az esztergomi érseknek a méltatása Vető Miklós filozófus professzor munkásságáról.

Tamás Péter műszaki ember. Arra a kérdésre, hogy érdemes volt-e meglátogatnia ezeket a helyeket, így válaszolt: "Feltétlenül." A helyi erőktől való segítségkérés mellett egy német alapítványi segítség alkalmazásában látja a megoldást. Elsődleges feladat a vallási törvények előírása szerint az, hogy egy körbekerítsék a temetőket legalább egy méter magas, nem átlátható kerítéssel.

 Volt egy sokatmondó pillanat. Amikor az ősibb, elhagyatottabb, filmszerű élményt nyújtó temetőnél jártunk, utunk első állomásán. Minden hazai zsidó temetők “főgondnoka” észrevétlenül a fejére helyezte a kipát. Sajnáltam, hogy nálam nincs ott a sajátom, amit egy Dohány utcai zsinagógában megtartott Lajkó Félix koncertre készülve vettem. Nem tudtam, hogy ez temetőkben is előírás. Igaz, keresztény vagyok. Mely hit a zsidó hit alapjaira épül, ha nagyon helyesen csakis az Igére vagyunk tekintettel - de büszke lettem volna magamra, ha itt is megadhatom a módját.

 Azt viszont tudtam, hogy a zsidó hitű emberek a temetőiket hitük parancsa alapján, ószövetségi előírás és elveik miatt temetőknek tartják meg. A felszámoláshoz, beépítéshez nem járulnak hozzá, eladás szóba sem jöhet. Mármint olyan rendszerekben, ahol e minimális tolerancia jelen van. A 60-as években Újpesten felszámolták a zsidó temetőt. A holokauszt magyar túlélői - ha hazaértek -, házaikat elvették, de még az ingóságokat sem kapták vissza. Ritkán kerül szóba, de 1945 után a magyar vidéken pogromok is fogadták a túlélőket. A pogrom szó orosz eredetű. Jelentése: pusztítás.

Újpesten húszezer ember tartozott a felekezethez. A mártírok emlékművénél 17.600 név szerepel. Tamás Péter ezt az egykor önálló várost azért emelte ki, mert jól ismeri. Édesanyja újpesti volt. Az egész országot tekintve a lágerek borzalmait túlélők többsége nem is tért haza abba az országba, ahonnan a származásuk miatt elhurcolhatták őket állami támogatással.

 Vető János Zsigmond és nővére sírján, valamint meggyilkolt felesége, a filozófus édesanyjának sírkövén illetve emlékkövén kéve motívumokat látok a sírkőbe faragva.

Először is a Vető (tulajdonnév), a vető (folyamatos melléknévi igenév) és a kéve (főnév) mennyire összetartozik a gazdálkodásban, mint egy kezdeti pillanat és a kiteljesedés egyik momentuma - gondolom első pillantásra. Valamint Jeremiás próféta egyik kéve hasonlata is ide kívánkozik az Ószövetségből, amit itthon megkerestem:

Szólj! ezt mondja az Úr, és az emberek holtteste hever, mint a ganéj a mezőn, és mint a kéve az arató után, és nincs, aki összegyűjtse. Jeremiás könyve 9:22

Mint kéve az arató után. 

A Tour de Hongrie 2024 negyedik szakaszának nemzetközi mezőnye  május 11-én teker át Bicskén.  

A negyedik szakaszra érdemes kattintani: Tour de Hongrie (tdh.hu)Bezzeg Felcsút központjában teljes forgalmi sávot aszfaltoztak újra. Feltételezhető, hogy Felcsút és az  ex-Zöld Bicske telephely között is aszfaltoznak, ha már egyszer felmarták a burkolatot az előkészítő munkálatok során (hónapokkal ezelőtt) és ha már egyszer a kiváló bicskei, új kivezető utak miatt jelentősen megnövekedett a forgalom. 

Az országgyűlési képviselő és a polgármesterek figyelmébe ajánljuk, hogy remélhetőleg nem a felmart aszfaltra óhajtják ráengedni a nemzetközi kerékpárverseny mezőnyét. (De ha igen, akkor ez egy kis kedves helyi nehezítésnek tekinthető.)  

Sajnos a Szent István nevét viselő bicskei főutca idén sem kapott új burkolatot.  Megfoltozták apró kaviccsal, ahol kellett. Ennyi a smink. Remélhetőleg a Tatai út közepén fekvő hosszanti repedésekkel is minimum így járnak el szombatig. 

A felcsúti javításokat tudjuk be a garanciálisnak. Ezzel szemben a csákvári úton, amire szintén ráfért volna a "makeup", csak foltokban javítottak. 

Ezt olvastad, nézted már? - kérdezte olvasónk.  Régi kuka nem kuka, nyugodtan törhet szállítás során, a bicskei lakos majd pótolja.

https://collectviridis.hu/hulladekgyujtes.php

 "Csak abban az esetben vállal felelősséget és kártalanítja az ügyfelet a közszolgáltató, ha szabványos és 7 évesnél nem öregebb a hulladékgyűjtőedény, vagy garancia időn belül történt a sérülés. Amennyiben az edény szabványos, de 7 évnél öregebb, vagy a vállalt garancia idő lejárt, akkor az edényben keletkező sérülésekért nem vállalunk felelősséget, kárt nem térítünk."

Kik képviselik a lakosság érdekeit? Ebben a magáncégben van jelen 12%-ban Bicske, amiért 360 ezer forintot adott? Az indoklás szerint ezt a céget védte Bicske állítólagos konkurensekkel szemben, amikor korábban közel 30 millió forint átadásának lehetősége került napirendre?  

Ugyanez a cég burkolt áremelést valósít meg. Felemelte szavát a polgármester az itt élők érdekében? Hol voltak a képviselők?  Megszüntetik a gyakorlatban eddig szelektív gyűjtéshez vagy kerti hulladék leadásához használt zsákok szerződés szerinti biztosítását.

Vedd meg bicskei, bármilyet, nem baj, ha a benne lévő adalék nem lebomló, aztán gyere be az irodába matricáért, mert csak azzal használhatod.   Úgy látszik, a bürokratákért nem kell Brüsszelig menni.

Az itt élők még mindig nem álltak át teljesen a zöld hulladék gyűjtésére vagy komposztálásra. A hulladékkezelő Viridis, ami közvetetten a MOL-hoz kapcsolódik - burkolt áremelése és az itt élők futkorásztatása nem fogja  előmozdítani a zöld hulladék gyűjtését, sőt, hátráltatja. Ez a cél?! Hogy kevesebbel kelljen vele dolgozni? Hogy kevesebb kegyen a költség?   

Mindez azon a Bicskén, aminek levegőminősége az erős belső forgalomtól, a közeli autópályától és főútvonaltól, a fűtéstől, esetenként kábel-égetéstől különösen terhelt. Nem beszélve azokról a szegénységben élőkről, akik telente mindent a kályhába tesznek, ami legyen akár éghető szemét, csak meleget adjon.    

Végezetül nézzük meg a Viridis (latin szó, jelentése: zöld) portálján a településeket. A második oszlopban lévő települések depónia logóval ellátott hulladéknaptárral látszanak.

Ez vajon mit jelent? Azok most vajon Collect Viridis települések, vagy depónia települések?

Köztük olyan helységek, amit a Zöld Bicske  az önkormányzati tulajdonlás időszakában veszített el. Mert jó gazdák voltak? Mert ugye a hős önkormányzat könnyek között megvédte az önkormányzati cég piacát, munkavállalóit?

Hogy is van ez? 

Jaj annak a munkavállalónak, akit a helyi önkormányzat vesz védelmébe?

A helyismeret-helytörténet iránt érdeklődök figyelmébe ajánlja a Bicskei Szó ezt a szenzációs sajtófotó galériát Bicske közelebbi és távoli múltjáról. 

A Bicskei Szó több mint háromszáz esetben írt és/vagy posztolt helytörténeti témában.  helytörténet - Bicskei Szó (blog.hu)

Mezőgazdaság - Halakat költöztetnek a telelőből a tavakba

Magyarország, Fejér, Bicske

Készítette: Bajkor József

A Nemzeti Archívum bicskei sajtófotói itt érhetők el: Nemzeti Archívum (nemzetiarchivum.hu) Kihozhat Bicskei családnevűekről is találatokat és Tápióbicske is szerepel a képek között. 

De ha nem egyedül Bicskére lennénk kíváncsiak, hanem például Csabdira, Vasztélyra, Mányra - akkor íme a főoldal. Itt a kurzort rávisszük a Fotó vagy a Sajtóanyag menüre és máris kínálja a keresés lehetőségét. 

Nemzeti Archívum (nemzetiarchivum.hu) 

 Az egyik legkedvesebb,  ha nem a legkedvesebb tanítónkra emlékszem, ha Gizi néni jut eszembe. Nagyon kedves, segítőkész volt, sokat mosolygott és kezdetben azt hittem, hogy ez azért volt így, mert Feri bácsi, aki az ő férje és a mi apukánk ismerik egymást, hiszen mindketten a Mányi Összetartás MGTSZ-ben dolgoztak.

Ezt a tévesnek bizonyult feltételezésem azért kellett elvetnem 6-7-8 éves korom körül, mert Gizi néni minden gyerekkel ugyanolyan kedves volt, mint velem. Ezt végül egyáltalán nem sajnáltam senkitől.  Az hiszem, nem tanított minket, "csak" helyettesített, mintha "csak" délután lett volna velünk a napköziben, "csak" ebédeltetett, "csak" a szünetben felügyelt az udvaron. "Csak." Amikor az utcán találkoztunk, ugyanazt a mosolyt láttam a visszaköszönésben. Ezt is őrzöm meg. 

Segesdi Gizella 1939-ben született Mányon földműves családban. Gyermekkorában a kemény munkához szokott, mert segítenie kellett a család önellátásában a II. világháború utáni ínséges időkben.

Az általános iskolai tanulmányait Mányon, a gimnáziumot Bicskén végezte.
Bicskén ismerkedett meg Molnár Ferenccel. Kapcsolatukból 1961-ben egy életre szóló házasság lett.

A gimnázium után a Balassi Bálint Tanítóképző Főiskolát végezte el. Első munkahelye 1959-1968-ig a Mányi Általános Iskola volt, ahol alsó tagozatban magyar tantárgycsoportot tanított és néhány évig igazgató-
helyettes is volt.

1968-ban a Bicskei Általános Iskola „kisiskola” épületében kezdett dolgozni, ami a 2. sz. Általános iskola lett, majd mint a Csokonai Vitéz Mihály Általános iskola tanítója ment nyugdíjba 1995-ben. 
Szakszervezeti titkárként és 3 évig igazgató-helyettesként is dolgozott.

Egy gyermekük született, akinek minden tőle telhető ismeretet, nevelést megadott. Ahogyan tanítványait is, igyekezett felkészíteni az élet kihívásainak magas színvonalon történő megfelelésre. A nyári
szüneteket kirándulások és múzeumlátogatások töltötték ki. Fontos volt a zenei és idegen nyelvi különórákkal elsajátítható műveltség megszerzése is.
Diákjai közül a tehetségeket a Zeneiskolába küldte, ahogy a tehetséggondozást mindig is a legfontosabb feladatnak tartotta. Szívesen felkészítette és rendszeresen indította tanulóit az iskolai „Ki mit tud”-okon versekkel,
dalokkal, színdarabokkal.
Nyugdíjba vonulása után sokat kirándult, szövéssel és kerámiák készítésével foglalkozott három unokája nagymamai gondoskodása, tanítása, nevelése   mellett.

Évekig odaadóan segített beteg unokája ápolásában.
Élete utolsó éveiben méltósággal viselte súlyos betegségét.

Tegnapelőtt megosztottam egy képet, ami sokaknak tetszett. Este fél nyolckor készült, amikor Bicske alsó felől cipekedtem és jólesett egy szusszanás, mert pár percig a pad tartotta helyettem a csomagjaim. A 2006-ban átadott 1956-os emlékmű virágai, az emlékezés virágai, háttérben a katolikus templom.  

A megosztott kép ez a felső volt, de ezt szerkesztettem, szűrővel változtattam  vagyis hozzányúltam. De arra azért nem gondoltam volna, hogy ez a szirmok színén is meglátszik majd.  Megkérdeztem Kővári Attila festőművész barátomat, hogy ezen a nem a valóságos színt mutató, de mégis szép felső képen milyen színű a szirom színtani értelemben.

- Ez főleg ultramarinkék Ultramarinkék – Wikipédia (wikipedia.org) - de van egy kis párizsi kék is benne, mármint ha ki kellene keverni. De ezek a monitorszínek kikeverhetetlenek, mert fényszínek. Tehát a fények keverése additív színkeverés, a festékek keverése szubtraktív, hogy tudományosak legyünk - tette hozzá mosolyogva a művésztanár.

- Ez a második képen lévő sziromszín az igazi. Semmi szűrő, semmi piszka. Ez majdnem olyan színű, mint az ibolyák drága kis szirma. Mármint a lila ibolyáké, mert abból is van többféle. Mi ez? 

- Igen. Jól mondod. Ezt a színt éppen az ibolyáról nevezték el ibolyaszínnek. Ez a neve.    

Bicske Város közigazgatási területén a hulladékgazdálkodási tevékenységet a Zöld Bicske Nonprofit Kft. (a továbbiakban: Közszolgáltató) látja el - írja a jelenleg is hatályos bicskei rendelet.

Kérjük, helyezzék hatályon kívül a rend kedvéért. 

Ma még mindig láthatóan hatályosan, itt helyben a Zöld Bicske a hulladékkezelés szolgáltatója, miközben már támogatási összegek és üzletrészek árának utalásáról gondolkodnak előjáróink a szabad magyar piacról érkezett  az új céggel, ami abszolút magántulajdon és információnk szerint havi 200 ezer forintért bérli az önkormányzattól a telephelyet.  
Tudni lehet, a törvény másként szól, de mégis kinek vagy kiknek a felelőssége, ki felel a helyi szabályozási környezet korrekt kezeléséért?

Itt az  Önkormányzati rendelet (njt.hu) Önkormányzati rendelet (njt.hu)

Láss csodát, kedves olvasó. Január végén került az önkormányzat résztulajdonba a Zöld Bicske jogutódjánál. Hosszú ideig ez nem látszott a cégbírósági dokumentációban. Molnár Dániel képviselő április 8-án járt a rendőrségen, aminek hírét és hátterét a Bicskei Szó is nyilvánosságra hozta.  Április 9-én bejegyezték Bicske tulajdonát.  a cégbíróságon az önkormányzatot  az itteni új cég tulajdonosai közé.

Korábban egy Bicskén ismeretlen nevű, ismerősökkel és képpel nem rendelkező véleményező bizalmasnak nevezhető önkormányzati dokumentációt idézett. Valószínűleg belső ember álnéven. Azt állította gyenge védekezés gyanánt, hogy az önkormányzatnak nincs ráhatása az ügyvédekre. 

"Veszek pl. egy kecót - vagy lassan már présházat - 30 milláért, az ügyvédet megbízom, kifizetem és amikor a tulajdoni lapon hosszú idő után sincs ott a nevem, akkor én úgy sajnálkozom, hogy nincs ráhatásom az ügyvédre? Önök értik ezt?" - vetettük fel korábban erre furácska állításra, aminek a forrása imseretlen, de remekül behatárolható.     

Mégis csak van az önkományzatunknak ráhatása az általa megbízott ügyvédekre - derült ki ezen a szép áprilisi napon.  Győzelem. 

Megszereztem egy Magyar Királyi Egyetemi Nyomda által kivitelezett verses könyvet, amiben a legnagyobb XX. századi magyar költők művei között ott van  Forgács Antal (Bicske, 1910 - Németország, 1944) néhány verse is. 

Új magyar költők I-II. című gyűjteményben még József Attila és Radnóti Miklós is új.

A fiatalon meggyilkolt bicskei költő neve szintén rendkívül erős mezőnyben szerepel a Móra Könyvkiadó gondozásában  1985-ben megjelent "A Nyugat költői" című kétkötetes válogatásban, ami a kiváló Diákkönyvtár egy darabja. Ezt is begyűjtöttem magamnak és szerencsére beszélgetni kezdtünk Prockl Jenő úrral.

Az Arcanumon megtaláltuk Goda Gábor az Élet és Irodalomban megjelent beszédét, ami Bicskén az Ady Endre utcai szülőház előtt az emléktábla avatásakor hangzott el, mely ház köztudottan a Prockl család otthona. 

Prockl Jenő és kedves felesége rendszeresen vendégül láttak írókat, költőket, művészeket például a Bicskei Napok idején is, például az ún. Újhold-kör tagjait. 

Forgács Antal Wimbledonban (London, Egyesült Királyság) élő öccsével, Freud Józseffel is tartották a kapcsolatot, Prockl Jenő a Bicskei Szó helytörténeti írásait szívesen követő olvasóit örvendeztette meg ezzel az 1986-os  dokumentummal, Freud József, a költő öccsének Wimbledonból (London, UK) Bicskére, a Prockl családnak  írott  levelével.  Köszönjük. A költő testvére megdicséri a ház gondos gazdáit valamint számot ad az ingatlan történetéről is. Kiderült, hogy a ház egy része gabonatárolóként szolgált, mert Freud Lajos, a családfő az Aranka gőzmalom tulajdonosa volt illetve gabonakereskedő. 

Visszatérve a költészetre. Forgács Antal első kötete 23 éves korában jelent meg Fanyar idők címmel. Remélem, hírül adhatom majd azt is, hogy itt van a polcomon egy karnyújtásnyira. Forgács Antal (költő) – Wikipédia (wikipedia.org)

Felcsúton élt kisgyerekként Vető Miklós (1936-2020), a hazai és a nemzetközi filozófiai tudományos élet egyik legkiemelkedőbb, Franciaországban alkotó képviselője, akinek művei – a francián kívül – angol, német, olasz, japán és természetesen magyar nyelven jelentek meg.

Kutatási területe a német idealizmus, elsősorban Schelling, a keresztény filozófia és metafizika, különös tekintettel a Gonosz problémájára. A Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. Magyarországon a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Szegedi Egyetem díszdoktora.

Vető Miklós 1936. augusztus 22-én született szekularizált, hazafias érzelmű zsidó családban. Szülei 1941-ben – öccsével együtt – megkereszteltették. Édesapja halálát követően Felcsútról Budapestre költöztek. Édesanyját elhurcolták, őt és öccsét nagybátyjuk és sváb katolikus felesége rejtegették  a vészkorszakban, majd apácák bújtatták őket. 

A Vető család - vagyis a nemzetközi hírű tudós felmenőinek - sírboltja ma is megtalálható Felcsúton.
A filozófus ősei földbirtokosok voltak, akik lokálpatriótaként segítették a község életét. Helytörténeti írásaink között szerepelt egy nagy felcsúti esküvőről szóló beszámoló (1923), ahol az ifjú feleség születési neve Vető Flóra volt. A nagynénje lehetett a 13 évvel később megszülető tudósnak. 

"Békében együtt, mindegy milyen hittel" - A nevezetes felcsúti zsidó esküvő (1923) - Bicskei Szó (blog.hu)
I

ttt a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának dékánja méltatja  Vető Miklós munkásságát az egyetem hivatalos honlapján. 

Szegedi Tudományegyetem | Vető Miklós emlékére (u-szeged.hu)
I

Itt pedig a keresztény könyvkiadók könyvhetének oldala ír a felcsúti születésű professzorról.

Dr. Vető Miklós – Szent István Könyvhét (szentistvankonyvhet.hu)

A legjobb írás Erdő Péter érseké. Vető Miklóst 80. születésnapján köszöntötte a főpap. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem honlapján olvasható. Ő születési helynek Budapestet jelöli, a család felcsúti volt. Vagyis a pontosítás érdekében Vető Miklós felcsúti származású. .  

Vető Miklós - PPKE.HU 

Mindezeket egy kedves barátom ajánlotta figyelmembe. Címe: "Felcsút, Vető utca 1."  (Nincs ilyen utca vagy cím.) Azonban Felcsúton a főúton a térképek is jelölik az egykori Vető-kúriát. 

Vető-kúria – Google Térkép