A Bicskei Szó kéri a kritikus, építő, végiggondolt, emberséges hozzászólásokat, bennük valódi tartalommal, kérdéssel, információval, érvvel stb. A csoportokat és személyeket bántó, megbélyegző tehát színvonaltalan hozzászólásokat saját belátásunk alapján töröljük. Olyanokat írjunk le, amiket saját nevünkkel is vállalnánk a nyilvánosság előtt. - A szerk.
Az ukrajnai lakosság megsegítésére hirdetett gyűjtést április 24-re Európa katolikus templomaiban Ferenc pápa.
A pápa a Szent Péter téren összegyűlt több tízezer ember előtt jelentette be a kezdeményezést.
Ferenc pápa azt mondta, a gyűjtés humanitárius segítség azok számára, akik „a több ezer halottat követelő harcok dúlta" Ukrajnában maradtak, valamint azoknak a millióknak is, akik éppen a háború miatt kénytelenek voltak elhagyni Ukrajnát.
Ferenc pápa reméli, hogy ez a kezdeményezés elősegíti a békét és az egymás iránti tiszteletet a sokat szenvedett Ukrajnában.
Lakatos István, Kossuth-díjas költő, 1956-os tevékenysége miatt börtönbüntetést kapott férfi 1927. április 26-án született Bicskén, a Thököly utcában. 2002. májusában, 75 évesen hunyt el Budapesten. Bicskén nem őrzi emlékét se kőtábla, se kopjafa, a könyvtári dokumentáció áll helyt a maga módján e hiányosságért. A Költészet Napján 2016-ban álljon itt a két éve már közreadott emlékezés Krajczár Gyula újságíró tollából.
Az embereket általában nem érdekli az irodalom, de azért Bicske történetében egy-két ember mindig igyekezett számon tartani faluja-városa irodalmi jelentőségű eseményeit, személyiségeit.
Tudjuk, kinél és hol időzött Csokonai, Vörösmarty, hol született és gyerekeskedett Forgács Antal, hol tanított Kerecsendi Kiss Márton. És itt nagyjából abba is marad az emlékezetünk. Pedig még én is tudok apróságokat visszaidézni.
Kiss Irénke néni, aki nem mellesleg az említett Kerecsendi Kiss Márton sógornője is volt, mesélte társaságban, s bennem, az ott lődörgő kisgyerekben megmaradt, hogy fiatalon sokat teniszeztek, s a később jelentős költővé vált Benjámin László labdaszedő gyerek volt. Próbáltam egy kicsit utánanézni, de csak annyit tudtam megerősíteni, hogy volt bicskei kötődése. Egy Bertha Bulcsúnak adott hosszú életútinterjújában, amely könyvben is megjelent, s a Petőfi Irodalmi Múzeum iratanyagaként az interneten is megtalálható, elmondja, hogy itt volt a családnak egy háza, ahol sokszor a nyarat töltötte.
Innentől nem sokat tudok, de lehet, hogy van, aki igen. Egy biztos, hogy volt egy bizonyos Benjámin-ház az Arany János és a mai Prohászka Ottokár utca sarkán. Ez megtalálható Kurusa László Bicskei üdvözlettel című könyvének 24. oldalán, a 30. számú képeslapon. Nagyon szép ház volt. A kísérőszöveg szerint Dr. Benjámin Olivér volt rendőrfőkapitányról kapta a nevét. Valakitől azt hallottam, hogy Benjámin Olivér ügyvéd volt (persze nem biztos, hogy a két Olivér ugyanaz a személy), s elvitték Auschwitzba. Mindenesetre a zsidó temetőben lévő emlékoszlopon nem szerepel a neve.
De igazából nem Benjámin Lászlóról akarok beszélni, hanem a mindezideig legjelentősebb Bicskén született költőről, Lakatos Istvánról. Szintén egy régi beszélgetésfoszlánnyal tudom kezdeni. Az egyik szereplő az édesapám volt, a másik Rónay László (a fiatalabbaknak: jelentős irodalomtörténész, aki egy ideig Bicskén tanított, többek között engem is). A bicskei irodalmi és történelmi emlékekről beszélgettek, hogy kivel mit lehet és érdemes kezdeni, s akkor Rónay azt mondta: - Miért nem a Lakatos Pistával foglalkoztok, ő legalább tényleg nagyon jó költő.
Nem rég itt járt Bicskén Czigány György költő (az idősebbek ismerik a rádióból is: Ki nyer ma?), ő volt a műsorvezető a bicskei rokonsággal bíró Szentpéteri Csilla triójának hangversenyén, s ő is felidézte Lakatost, mint a város jelentékeny szülöttjét. (Még Vámosi Jánost emlegette, aki szintén megérne egy misét, csak az én érdeklődési területemen kívül esik.)
Viszont apu a nemrégiben kezembe nyomott egy viseltes régi folyóiratot, a Jelenkor 1987. áprilisi számát, amely hosszú írást közöl Lakatossal Elvesztett otthonok címmel (Kabdebó Lóránt készítette, aki a költő monográfusa is). Ebben a költő azokat a helyeket, lakásokat, házakat veszi számba, ahol lakott. Ennek megfelelően beszél három bicskei házról is. Lakatos 1927 áprilisában született a Thököly utca 6-ban. Ma ott egy olyan ház áll, amely nyilvánvalóan később épült. De ennél nagyobb nehézségek is jönnek, mert ötéves korában házat béreltek a főtér sarkán. Innentől az tud csak tájékozódni Lakatos szövege alapján, aki tudja, hol állt a Takarékpénztár épülete.
Ugyanis a bérelt ház szemben volt ezzel. Ennek pedig az a jelentősége, hogy újabb öt év múlva az apja lett a Takarékpénztár igazgatója, s akkor átköltöztek ebbe az épületbe, egy ötszobás szolgálati lakásba. A Kurusa-féle könyvben van egy kép a Takarékpénztárról, egy nagyon hosszú, földszintes épület (120. kép a 70. oldalon). Olyan hosszú, hogy éppen csak ráfér a képre, s a környezetéből így semmi sem látható. De biztos lesznek, akik tudják.
A szolgálati lakásnak egyébként van egy további jelentősége, nevezetesen, hogy Lakatos visszaemlékezése szerint ebben volt Tolbuhin marsall főhadiszállása, miközben a család is ott élt. A költőnek van néhány kedélyes mondata erről az együttélésről, bár akkor ő már Budapesten lakott.
Én gyerekkoromból egy olyan mesére emlékszem, nem tudom megnevezni a forrást, hogy a marsall a mai Prohászka utcában szállt meg, ezért is hívták sokáig Tolbuhin utcának, amelynek a kezdete rafináltan még utal is az utca eredeti nevére: az ugyanis Tót utca volt, amely ma sem lenne rossz utcanév.
Lakatos egyébként az Újhold folyóirat köréhez tartozott (Lengyel Balázs, Mándy Iván, Pilinszky János, Rába György, Somlyó György, Nemes Nagy Ágnes, stb.). 1949-ben jelent meg első kötete (A Pokol tornácán és egyéb kisebb költemények), s ugyanebben az évben Baumgarten-díjat kapott. (Érdekes, hogy ebben az évben adták ki utoljára a Baumgarten-díjat, s ebben az évben kapta meg Benjámin László is.) Hogy polgári szempontból nem kedveztek neki az idők, azt az is jelzi, hogy következő könyvére (Egy szenvedély képei) 1972-ig kellett várni.
(Nem így a „munkásköltő” Benjámin, akinek két kötete is megjelent a zord időkben, s jutott emiatt később súlyos lelkiismereti válságba.)
Lakatos 1954-ben alapítója volt a Bessenyei Körnek, majd 1955-ben aktívan vett részt a bizonyos értelemben ebből kinőtt Petőfi Kör, később, 1956-57-ben pedig az Írószövetség munkájában, amiért börtönnel jutalmazták.
1959-ben szabadult, s sokáig „névtelen” kiadói munkákból és fordításból élt.
Fordítói tevékenysége rendkívüli, Horatiust, Vergiliust, Ariostót fordított, valamint hosszú részeket Mahábháratából és a Rámájanából. Fordítói életművéért később megkapta a Művészeti Alap Irodalmi Díját. 1972-től egyre inkább visszatért az irodalmi nyilvánosságba. 1995-ben Kossuth-díjat kapott. 2002-ben halt meg.
Azt gondolom, valamit tenni kéne, hogy a bicskeiek megismerjék Lakatost, vagy legalább tudjanak róla. Most pufogtathatnék itt emléktáblát, szobrot, utcanevet, versmondó versenyt, de minden elhamarkodott lenne (bár tudom, hogy így megy). Én mindenesetre gondolkodom rajta, s egyelőre az sem lenne kevés, ha nem lennék egyedül. (S talán Benjámint se kellene elfelejteni.)
PS.
Még idekörmölöm Lakatos Atrium mortis című versét azoknak, akik nem ismerik, bizonyítandó, hogy nem beszélek a vakvilágba. Nem is tudjuk, mekkora szerencsénk van.
Ezt a nagyon érdekes gyorsított felvételt Vörös Zoltán olvasónktól kaptuk a bicskei gólya első idei napjáról. Nyilvános köszönet érte. Az ablakukból készítette kamerájával.
"...2 percenként csinált 1 fotót és 22 órát ment. Egy raspberryvel csináltam az öcsémmel. Ez volt az első próba. Később még csinálunk majd, ha már jobb idő lesz és lesznek kis gólyák is...".
Az Etyekhez tartozó Botpusztán, a dombon magasodik egy különleges hangulatú kőtemplom, amely az írásos emlékek szerint a 12. században már biztosan létezett. Így nem csupán az etyeki borokért, de e kevésbé ismert templom és környezete miatt is érdemes ide kirándulást szervezni.
Egy szombat délután fotós barátaimmal beültünk az autóba, és a hétvégi kirándulás ide, Botpusztára vezetett. Kanyargós, lankás dombokkal szegélyezett keskeny út vezet ide. Az egyik kanyarban egyszer csak feltűnt a Szeplőtelen Fogantatás-templom, egy kis domb tetejére építették még az 1200-as években. Szinte világítottak fehér falai, a Nap éppen beragyogta kopottas homlokzatát. Nagyon szép látvány volt. A kis kápolnát a tatárjárás sem kímélte, azóta többször átépítették, bővítették. Gyönyörű ez a vidék. Az etyeki tavak látványa, a megművelt földek barnái, vörösei, a rendezett szőlősorok visszahívnak, még sok fotót fogunk errefelé készíteni.
Bot településről
Bot vagy botpusztáról először egy 1280-as oklevélben olvashatunk, egy másik írás 1333-ból pedig arról tesz említést, hogy a falunak van plébániatemploma és ispotálya. Egy 1402-ben kelt oklevél szerint már búcsúengedéllyel is rendelkezik. A templomot a 15. században jelentősen átépítették. A török hódoltság alatt súlyosan megrongálódott, s Bot lakosságát elhurcolták, a falu elnéptelenedett. Az 1700-as évek közepén Botpusztán, báró Sándor Antal birtokán megtelepszik a nazarénus szerzetesrend. Számukra építették a templomhoz csatlakozó klastromot, amely a pestisjárványok idején ispotályként is működött. A települést 1927-ben csatolták Etyekhez. A falu 1945-ig a Sándor–Metternich család birtokában maradt, majd a II. világháború után Botpusztán laktanyát alakítottak ki, ahol a szovjet hadsereg állomásozott. Az 1970-es években pusztulásnak indult elhagyott kápolnát 1985-ben felújították.
A Szeplőtelen Fogantatás tiszteletére szentelt templom jelenleg műemlékvédelem alatt áll
A bicskei Kiss Ferenc, akinek élete a zene, azt írja, hogy fantasztikusan érzi magát. A ma este a Vígszínházban immár második alkalommal énekel a Hegedűs a háztetőn musical-ban.
Kiss Ferenc református kántor-karvezető és a Tóth Aladár Operastúdió énekese.
Jó hírünk van, faborítást kapnak a főutcai virágoskert betonkeretei. Nem hivatalos információnk szerint már meg is rendelték a faborítást az eredeti tervek szerint....
Hogy miért kell zsalukövet betonnal betölteni a főutca füves lankáin, az továbbra sem teljesen világos, hiszen egy 5 cm vastag, 20 cm magas kerti szegéllyel is parádésan meg lehet oldani. Amikor az évek haladtával tönkremegy, nem jelent akkora munkát elbontása, nincs annyi sitt sem. A járdaszegélyek Bicskén is intézményesülten fognak közre járdákat, minden további nélkül ellátták volna ezt a feladatot. A kerti szegélyre persze nem lehet felszerelni megmunkált rönköket.
Mi a megfejtés? Úgy kellett volna hagyni az egészet a maga szépségében, ahogy 20 évvel ezelőtt is volt: ott a zöldben kellett volna virágoskertnek való ágyásokat gondozni, ahogy hagyományosan a régiek tették a Sárközben. Minden területet ismerő kaszáló vigyázta volna a bicskei széles út virágoskertjeit.
Az emberfia saját kertjében és udvarán majdnem azt tesz, amit szeretne, mondhatni nem tartozik senkire. Pálffy Károly és Bálint Istvánné szíves figyelmébe ajánljuk, hogy a főutcai vagy bármilyen közterület-alakítási lépések a városban bárhol: közérdeklődésre számot tartó lépések, érdemes tehát jól kommunikálni.
S hogy a végét megint szépre-jóra futtassam, a legszebb új ültetvény a Járási Bíróság előtti aranyeső -Aranyeső a házamra, jaj -, valamint a benti ovitól az áruházig.
Fejér megye magasan vezet hektárszám alapján az elárverezett állami földvagyon tekintetében. A volt vidékfejlesztési államtitkár Korona Étteremben tartott előadásán a bicskei testületből mindössze két bicskei képviselő mert megjelenni. Pedig tudvalévő: mindannyian érdeklődnek a magyarság sorsa és a közélet kérdései iránt.
A találkozó a Greenpeace Magyarország szervezésében zajlott nagy sajtóérdeklődésben. Dr. Ángyán József igényes, minőségi, tényekre alapuló elemzése a tudós
Mi értelme ennek a beruházásnak? Ki fog ezen utazni? Szabad-e erre elkótyavetyélni újabb milliárdokat? Hogyan lehet más tulajdonán építkezni? Ki a felelős mindezért? Milyen bicskei területeket érint? Kinek a háza mellett, kinek a kertjében fog zakatolni?
Vendég az a Kerényi Ferenc, akinek etyeki lovardáján a tervek szerint sínpálya húzódik.
április 22. péntek 18.00 Korona Étterem, Pizzafaló
Ángyán József bicskei előadásán elhangzott a vazallusoknak kiárult állami földvagyon kapcsán: Nagy-Britanniában például minden föld a koronáé csakis a bérleti jogot lehet megszerezni. A tudós a mutyi-monopóliumokhoz hasonlította az állami földügyek szeptembertől történő orbáni elárverezését. A családi gazdaságok pártján kellene állnia a hatalomnak ahelyett, hogy félezer-ezer hektáros birtoktesteket szór szét főleg 7-8 nagybirtokosnak. Mert a családi gazdaságokban a benn maradt volna a megtermelt haszon a térségben, így viszont szippantják ki a nagyok. Családi gazdaságok esetén - amit Orbán kezdetben a kampányidőszakban támogatott - a munkanélküliség sem veszélyeztet oly erővel, mint a nagybirtokoknál.
A fakeret gondolat sem érkezett túl régen, mert korábban a bicskei főutca lankáin keret nélkül, csak a zöldben külön gondozott virágágyások voltak, főként rózsák, de emlékezhetünk nagy terű írisz ültetvényekre is.
Már a 6-8 éve behozott fakeretek sem mutattak semmiféle rendszert méret és elhelyezés tekintetlében - csak próbálták követni a korábbi nem kiemelt ágyások helyét, azokra rakták rá.
A mostani technika erősen szocreál, a zöld környezetbe egyáltalán nem illő megoldás a kockakő. Tájidegen mint csizma az asztalon. Egy rendszer van benne, az úttól való egyenlő távolság. Mindez végignézhető, ha a főutcán a Tatai út felé tartunk és balra tekintünk.
Nagyon furcsa következetlenség, hogy akkor, amikor a törekvés még a városban is az organikus megjelenés, akkor itt lehet ilyet is. Gasztro-út, borút, mezőváros, színek, erre szürkés kockakővel rakatják körbe az ágyásokat. Vagy legalább lenne terméskőféle a maga eredeti alakjában. Ez ízléstelen és ronda, de így virágosítunk mi Bicskén betonba virágot akció keretében, miközben alig kell egy falut tovább menni és faszerkezetű futballszentélyt találjunk szintén a főúttól balra.
De hogy ne legyen ennyire szomorú a vége: az áruháztól a benti óvodáig klassz az új flóra, a legszebb az aranyeső a bíróság előtt.
A fakeretes virágoskert is jobban illeszkedett a mezővárosi széles főutcánk lankás, hajdan kis házi legelőknek is használt területébe, amit a város jó ideje semmilyen szinten nem művelt - mint azt a mellékelt kép is jól mutatja.
A fa romlandóbb mint a kő, ez így igaz. De a fa organikus, természetközelibb, formája melegebb, barátságosabb, szebb. A fakeretet 5-10 évenként minden további nélkül cserélni lehetne, nem is kerülne talán annyiba, mint egy képviselő vagy polgármester éves szinten.
A kockakőszélű kert a szocialista realizmus időszakát idézi, amikor az MSZMP Megyei Bizottságának lapjának buzgó és fiatal stábja számolt volna be a kockakőkert megszületéséről a 70-es 80-as évek fordulóján termelési riport műfajban, sőt, talán még versidézetet is betűz mellé szerkesztőjük egy nagyon nagy szovjet költőtől.
Igen, a virágok mindenhogy szépek lesznek, a kőkockakeretben a vasbeton villanyoszlop mellet is, de fában még szebbek lennének, még jobban illenének a területre.
De legszebbek akkor lettek volna, ha a régi bicskei hagyomány felélesztésére törekedtek volna a testület részéről és egyszerűen virágágyásokat alakítottak volna ki, mint Bicskén a régiek. Akik gondozták az előttük lévő virágokat, ahogy egyébként a városban egyáltalán nem ritka ma sem.
A Mátyás-templomot felújító cég jelenlegi vezetője? Így senki sem tudná, kiről van szó. „Mészáros Lőrincz leendő vejeként emlegetett fiatalember” - így viszont annál többen ismerhetik a sajtóból a Magyar Építő Zrt-t irányító Pálffy Balázst, akit kivételesen építőipari kérdésekkel kerestünk meg. (Mondhatjuk, hogy rendhagyó módon, hiszen miközben folyamatosan cikkeztek róla az elmúlt évben, őt személyesen egyetlen újságíró sem kereste fel!)
„Mészáros Lőrinc lányának barátja”, „Simicska utódja”, – csak néhány a 118 ezer találat közül, amit Pálffy Balázs nevére kidob a kereső. A Magyar Építő Zrt. élére tavaly májusban került vezetőt első körben arról kérdeztük, hány interjút adott a sajtónak az elmúlt egy évben a rengeteg felvetéssel kapcsolatban. Nevetett: „Egyetlen egyet sem! Ezekben, és más témákban sem hívtak…”
Raklapnyi cikk született tehát a leginkább érintett szereplő bármilyen szintű megkérdezése nélkül. Ezt pótolva mi is felvetettük az állandóan feszegetett kapcsolatot Mészáros Lőrinc családjához. „Nagyon örülök, hogy végre beszélhetek erről, és annak is, hogy az interjú elején van erre lehetőségem. Szeretném tisztázni, hogy én ebben a cégben az igazgatóság elnökeként szerepelek, és a vállalat szempontjából nem a magánéletem, hanem az elvégzett munkám a fontos. Hangsúlyozom, hogy szeretném távol tartani egymástól a magánéletemet és a cég mindennapjait, nem akarom, hogy a kettőt összemossák. Szerintem senki másnak sem esne jól, ha az üzleti életét és a szeretteihez fűzött viszonyát összekevernék.”
Azt viszont hozzátette, hogy az 1889-ben alapított Magyar Építő vezetése óriási megtiszteltetés számára: ”Hazai viszonylatban a legpatinásabb és jelenleg is vezető szerepet játszó magasépítő cégről van szó.”
A cég irányítását 2015 májusában vette át, nem a legjobb állapotban, amikor a Körösaszfalt Zrt. lett az új tulajdonos. „Az elődömről Tolnay Tiborról - aki egyébként az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) is alapító tagja - el kell mondjam, rengeteget dolgozott azért, hogy a válságból ki tudjunk lábalni, de ez sajnos neki már nem sikerült. Ezzel együtt tiszteletet és köszönetet érdemel munkájáért!”
„A cég átvétel pillanatában a szerződéses állományunk gyakorlatilag nulla volt, emiatt minden akkor elérhető munkába belevágtunk, kisebb nagyobb sikerekkel. Olyanok is voltak köztük, amiket a cég öt-hat évvel előtte nem vállalt volna be a méretét tekintve, de akkor kényszerhelyzetben az lett a szempont, hogy legyen végre munkánk.”
A kapacitásuk így sem volt kihasználva, a nagyságrendileg száz fős állományukat nem tudták foglalkoztatni. „Ugyanakkor végig arra biztattuk őket, hogy tartsanak ki, mert szükségünk van a szaktudásukra.” Az előre menekülő taktika sikert hozott, lassan elkezdtek nagyobb munkákat is megnyerni.
2016-ra sikerült a céget újra lendületbe hozni és a két jelenlegi legjelentősebb megbízásuk, a Szépművészeti Múzeum felújítási és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rendőrtiszti kollégiumának építési megbízásainak az elnyerése mellett a a Magyar Nemzeti Bank meghívásos tenderein el tudták nyerni a a fővárosi Kálmán Imre 20. alatti ingatlan és a Lónyai-villa felújítási megbízását. Mint elmondta, abba az ajánlatba is minden tudásukat beleadták, ami az általuk felújított Mátyás Templommal szemben elhelyezkedő Óvárosháza felújítására vonatkozott, hiszen a templom felújítása során nagyon jelentős helyismeretet tudtak szerezni az elmúlt években.
Zárásként a lényeget összefoglalva: Pálffy Balázs, aki rendkívül fiatalon került 2015-ben a Magyar Építő Zrt. vezetői székébe és az idén 128 éves múltra visszatekintő céget újra lendületbe tudta hozni. „Mára büszkén mondhatom, hogy 16 milliárd forintnyi szerződéses állománnyal rendelkezünk, ami kezd arra a Magyar Építőre emlékeztetni, amely egykori fényében tündökölt.”
Ezt a képet kaptuk olvasónktól, aki az autó szélvédőjén idézte a hatósági véleményt: "Nincs por a Móricz Zs. utcában". Ez egyébként minden ott parkoló autóra lerakódik reggeltől délutánig. - Sajnos így néz ki a frissen lemosott autónk a saját udvarunkon pár csepp eső után....
De gyorsan tegyük hozzá: ez nem az autókról szól, hanem emberek otthonairól. A szellőztetést az ott élők korlátozottan oldhatják meg, a kertjeikbe nem ülnek ki. Mindezt a megválasztott képviselők figyelmébe ajánljuk sokadszorra: az itt élők érdekei sérülnek jelentősen, hosszú ideje. Első híreink hatására volt önkormányzati fellépés. Törvény szerint nem tehetnek többet. Viszont oly sokszor túllépnek bizonyos határokat érdekérvényesítés érdekében a kisebb-nagyobb hatalommal rendelkezők, hogy némi bátorsággal és eltervezettséggel ezt is meg kellene oldani. Mindegy, kinek a bányája. Tessely Zoltán korábban azt kérdezte az Index munkatársától: "Milyen porról tetszik beszélni?"
Súlyosan sérült, kidobott kiskutyáról értesültek az Etyeki Állatvédők. Önkénteseik, akik között bicskeiek is dolgoznak az állati jólétért, gondoskodni kezdtek a Bicske és Bicske alsó között, a vasútpartra kidobott kutyáról.
A kutya annak köszönheti jobb sorsát, hogy egy utas látta a kidobott kutyát. Több telefon után végül Etyekre jutott.
Különben az Etyeki Állatvédők otthona nem lakott területen működik emberi életeket zavarva. Ezzel kapcsolatban egy tavalyi polgármesteri ígéret is lóg a levegőben.
Prockl Amanda etyeki önkéntes megvételre keres az etyeki menhely részére (de adományként is elfogadja)smile hangukét darab használaton kívüli fahordót. Kéri, hogy akinek van elfekvőben itt a környéken jelezze!
A szóban forgó Galagonyás II. dűlőben található présház kapcsán fontos emlékem, hogy apuval vagy nagypapával a szomszédságában fekvő szőlőnkbe menvén az én hosszú szőke hajú húgom mindig az erkélyt szemlélte, hogy ő ilyen emeletes présházat szeretne. Hogy ezzel úgy kibékülne. Akkor persze nem így mondta, de ez volt a lényege.
Tudom róla, hogy Szentesi Feri bácsié volt, akit édesapám különösen tisztelt. Tudom, hogy a föld a III. dűlőig ér, "nincs eladva a vége". Tudom, hogy kékfrankos szőlőt terem tisztán. Jártam már benn egyszer úgy harminc éve.
Amikor Menyus vagyis Léber Attila szakácsmester barátunk megvette, nekem az igen nagy hír volt. Ennek úgy két éve lehet. Mesélt szép pincéről, a birtokról, hogy 1862-ben épült a ház. Külön nagy figyelmet kapott akkor részemről a korlát, amibe belekovácsolták a feliratot: "ÉLJEN A HAZA!" Aztán valahogy nem találkoztunk.
Mi tegnap kinn falatoztunk sógorral a miénk előtt, amikor jött Menyus nagy kalapáccsal a vállán. Rögtön meg is kérdeztük, sarló nem kell-e mellé. Nem, mert már minden le van sarlózva, de úgy, hogy ki sem nőtt. De ha már itt van, nézzük meg belülről a házat.
Olyan ez a ház kívülről, annyira pannon, hogy főleg Babitsot képzelem elé és a diófa alá Ádáz nevű kutyájával antik fényképen a középiskolai magyar irodalom tankönyvben még akkor is, ha neki más külsejű Esztergom, Előhegyen lévő háza. De mondhatnék Széphalmot is Kazinczyval, de hagyjuk, ő itt Menyus a Galagonyáson, még szép.
Belépve a tölgyfalapos új lépcső ívét csodálom - mondom: Toscana. A mestergerendás mennyezet, hm, az izzadó kis téglás pincesíp boltozata - mintha fényképen látnám. Hova megyünk elsőre? Hát a pincébe a készülő lépcsőkön. Odalenn 8 darab 225 literes barrique hordó balra a csántéron, mindegyik tölgyfa, van köztük francia, van magyar, van amiben rozé van, van amiben kékfrankos. A csántér alatt sóder és jobb szélen is, középen majd kisméretű tégla lesz letéve padlónak, a legjobb, a legszebb szerintem. Jobboldalon nem lesz hordó, legalábbis kezdetben.
Ezután fel a bejárati szintre, onnan pedig a tölgyfalépcsőn az emeletre. Ott felfelé tartva találom a pókhálós kovácsolást, rátett nemzetiszín szalaggal. Az erkélyen a családról beszélünk, a dűlőúton előttünk elmenőnek köszönünk és aztán hogy el kellene mennünk már hajnaltól estig horgászni. Gyakorlatilag egy vonalban állunk a katolikus templom hátsó hajójával.
A rendőrök Afra, a nyomkövető szolgálati kutya segítségével három órán belül elfogták azt a férfit, aki Bicskén kirabolt egy üzletet - adta hírül a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság Kommunikációs Szolgálata.
A Bicskei Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztálya rablás bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indított nyomozást a 23 éves B. Richárd bicskei lakos ellen.
A rendelkezésre álló adatok alapján az elkövető 2016. április 5-én 9 órakor Bicskén, egy bolt kasszájából készpénzt tulajdonított el, azonban cselekménye közben tetten érték. Vásárlók próbálták meg feltartóztatni a helyi lakost, aki a pénz megtartása érdekében fellökött egy nőt, majd a helyszínről kerékpárjával elmenekült. A sértett a bántalmazás következtében megsérült.
A helyszínre érkező rendőrök adatgyűjtést végeztek és nyomkövető szolgálati kutyát indítottak, amelyek eredményeképpen három órán belül elfogták a rablót, előállították a Bicskei Rendőrkapitányságra, ahol gyanúsítottként hallgatták ki, majd bűnügyi őrizetbe vették.
A Bicskei Szó értesülése szerint az üzlet a Szent István út végén, a Gondozási Központon túl található.
A bicskei ápoló, gondozó otthon / 2060 Bicske,Szent László utca 48 sz./ szakképzett ápolókat, szociális ápoló és gondozókat keres. Érdeklődni lehet a 06-30-448-2046-os telefonszámon.
Whiskyt lopott egy nagyáruházból és egy vasúti váró üvegtábláját is betörte az a 19 éves elkövető, akivel szemben a bicskei rendőrök vádemelést javasoltak - olvasható a FM RFK Kommunikációs Szolgálatának közleményében. A lopás elkövetéséhez egy 16 éves fiú is segítséget nyújtott.
A Bicskei Rendőrkapitányság G. Edvárd 19 éves bicskei lakossal szemben lopás vétség, garázdaság vétség és rongálás vétség, míg 16 éves társával szemben lopás vétség elkövetésének megalapozott gyanúja miatt folytatott büntetőeljárást.
A megalapozott gyanú szerint G. Edvárd 2015. december 12-én Bicskén, a Csabdi úton lévő nagyáruházból eltulajdonított egy üveg whiskyt úgy, hogy arról a próbafülkében egy öngyújtó segítségével leégette az áruvédelmi eszközt. Amikor a biztonsági szolgálat munkatársai észlelték a cselekményét, elmenekült az áruházból, melynek során az ellopott italt elejtette. A kiérkező járőrök a közeli építési területen, egy gödörben megbújva találták meg a 19 éves elkövetőt. A rendőrök megállapították, hogy G. Edvárdnak egy fiatalkorú fiú is segítséget nyújtott a bűncselekmény elkövetésékor, aki „őrködött”, amíg társa az áruvédelmi eszközt eltávolította a termékről. A rendőrök mindkét elkövetőt elfogták és előállították a helyi rendőrkapitányságra, ahol gyanúsítottként hallgatták ki őket.
G. Edvárd megalapozottan gyanúsítható azzal is, hogy 2015. november 24-én délután a bicskei vasútállomáson szóváltásba keveredett egy társasággal, melynek során hangoskodott és kihívóan közösségellenes magatartást tanúsított, majd a vitát követően egy kővel betörte a peron várójának üvegtábláját és ezzel több mint ötvenezer forint kárt okozott. A rendőrök azonosították, a rendőrkapitányságra előállították és gyanúsítottként hallgatták ki a férfit.
A Bicskei Rendőrkapitányság a napokban befejezte az ügyekben folytatott nyomozást és az illetékes ügyészségen vádemelést javasolt.
Vasárnap délután értesített egyik gólyáinkra nagy figyelemmel lévő kiváló olvasónk, hogy hoppá, együtt a bicskei gólyapár.
Sőt, párzási mozdulatsorokat is megfigyelt, gólyaszerelmi jelenetek avatták az épülő, új és mindkét fél által elfogadott gólyatoronyt. Szinte át sem lépte az "új lakás küszöbét" a második Bicskén landoló hatalmas vándor, máris a tárgyra tértek, vagyis megkezdődött a cicerélés és búbolás, hogy a baromfiudvarok világának e két (nagyszüleink által mindig somolyogva kiejtett) műszavát emeljük át a feltétlenül hatásos érzékeltetés kedvéért. Gólyáéknál sincsen semmi fakszni, ha csibékről van szó. Keljenek ki minél előbb, mert annál hosszabb ideig lehet az őszi első nagy útra gyúrni. De azért lehetett ebben tisztogatás is, az álló gázlómadár tisztogatja az ülőt - hogyan máshogy? Természetes, hogy az új érkezőnek kell a tisztogatás és neki esik jobban ülő tartás. A hím egy kicsit nagyobb a tojónál. A hím csőre kicsit nagyobb és "hegyes" állkapcsa van, míg a tojóé egyenes - olvasom.
Az olvasói értesítés vasárnap 16 óra 13 perckor érkezett. Köszönöm, Lajos - Isten tartsa meg e jó szokásod.
Friss kommentek