Lehajtó épül az autópályáról a mányi úti csomóponttal. A Felsőhegyi elágazás nevezetű buszmegálló és a Hegyikastély megálló a két hosszanti határ, ez az egyik tengely két végpontja, amelyek között jelentősen újratervezték és átépítik a területet. 

483068389_10221532640144539_2249003990358465098_n.jpg

A kerékpárút is újjáépül a lehajtó miatt új útvonalon. A Galagonyás elején a csomópontban egy telekocsi parkoló jön létre.     

480224500_10221532640304543_7088276847627099196_n.jpg

A mányi út látványa az akácfák nélkül. Fák és cserjék kitakarítása az autópálya építése, szélesítése miatt. Az útmenti fák többsége elhanyagolt volt - (lásd több, lakott  közterületi fa állapotát.) Ebből és korukból következik veszélyességük. Ez a hivatkozás a kivágásukra. 

A Magyar református templomok című kétkötetes mű (Athenaeum, 1942) tegnap került a kezembe egy Margit körúti antikváriumban.   

476980130_10221505686670719_3972604852244973262_n.jpg

A kép miatt református atyámfiához - régi baráthoz fordultam. Sosem láttam ugyanis a toronyhomlokzat felőli ajtaját, de még az is furcsa volt a képen számomra, hogy az egykori református iskola, később középiskolai kollégium, mai zeneiskola főfala ilyen nagy teret enged, mint amit a fénykép mutat. Az utcáról nem látok be. Ez a válasz érkezett: “Szerény véleményem szerint igen. Mi sosem használtuk. Használhatta főleg a harangozó régen, gondolom. Vagy hajdan tanulók a szomszéd épületből. Arra emlékszem, hogy amikor konfirmáltunk, akkor nyitva volt.”

Aztán megkérdeztem a templomhoz még régebb óta és talán még erősebb szálakkal kötődő bicskei úrtól: “Igen.”  Vagyis két ajtóról tudtam, de három van.  Áldás, békesség. 

Ez már jó néhány órája olvasható volt, amikor kedves olvasónk jelentkezett:  "A ref.templom torony alatti ajtaját rendszeresen használják. Én már többször is mentem be ill. ki rajta. Istentisztelet, egyéb rendezvény alkalmával. Azok használják, akik a templom azon harmadában óhajtanak ülni,"

Egy harmadik észrevétel szerint igazság van abban, hogy hitetlenkedem abban, hogy az 1942-es fotón a bicskei templom lenne. Nincs ekkora tér, hogy ilyen fotó készülhessen, ahogyan a mellékelt fotó is mutatja. A képen látható pici kis kerítésrészlet arra enged következtetni, hogy ez utcára nyíló templom valahol máshol. 

bicske_reform_templom.jpg 

Meg a későn jövők is be, a korábban elmenők meg ki tudnak ott surranni, mivel a főbejárattal szemben van az úrasztala. Zavaró lenne az ottani  mászkálás.
Ugyanezek igazak a Göllner-ház felőli ajtóra is.
Több kijáraton könnyebben ki tud jutni a nép, ha éppen tele van a templom."

481680483_10221505686390712_5731703308395641106_n.jpg    

Leírtam már egy helytörténeti tárcában, hogy Füle József tiszteletes úr 60 évig szolgált Bicskén. Mivel "ismertem" őt személyesen gyerekkoromból katolikus létemre, - - pontosabban emlékszem rá -, ismét rácsodálkoztam, hogy 83 éve vagyis 1942-ben is ő volt Bicskén a református lelkipásztor.  Aztán utánanéztem megint - 1921-ben, 104 éve kezdett itt! 1982-ben hunyt el az 1894-ben Cegléden született férfiú. 

481297965_10221505962837623_4842625512611490639_n.jpg

 

 

481297288_10221505684950676_7808233989361635305_n.jpg

 

  A Póc-alja nevű területen, a Táncsics utcából a bezárt kapuig vezető út utolsó szakaszától jobbra fekvő, nem elkerített  mezőgazdasági tábla egy távolabbi pontján tornyot állítottak fel. 

Olvasói kérdéseket kaptunk ezzel kapcsolatban.  Legjobb tudomásunk szerint kútfúráson dolgoznak az út végétől, a bezárt kaputól durván északnyugat felé. Amikor február 6-án arra jártam, legalább kettő, de lehet, hogy több autóval ténykedtek, valószínűleg február hatodika körül történt maga a kiszállítás és a beállítás. Akkor már állt a fúrótorony. 

3_9.jpg

Avatás: 1935. június 23.

Alkotó: Erdey Dezső, Krausz Ferenc bronzöntő

Az 1933. május 30-án megtartott képviselő-testületi gyűlésen a vezetőjegyző bejelentette, hogy miután a hősi szobor felállítását előkészítő bizottság megvizsgálta az összes helyet, a szobor felállítását a községháza előtti térre javasolja. A javaslatot a képviselő-testület elfogadta, és a szobor felállításával kapcsolatos további részletkérdések elintézését a bizottságra bízta, „csupán a hősi emlékmű kivitelezésének odaítélése kérdésében tartja fenn a döntés jogát”.[1]

Ezután 1933. július 11-én a képviselő-testület előtt a vezetőjegyző ismertette, hogy szükségessé vált a tér megfelelő rendezése és parkosítása, és ehhez a nehéz terepviszonyok miatt tervet is készíttetnek. Ormos Imre kertészeti tanintézeti előadó ajánlatot nyújtott be, mely szerint 2-3 vázlattervet készít a parkosításról, és miután a bizottság a megfelelőt kiválasztotta, a tervet véglegesen elkészíti a költségvetéssel együtt, hogy a versenytárgyalás kiírható legyen. Irányítja és ellenőrzi a kivitelezést is, és elkészíti a földmunkálatok terveit. Ormos Imre ezekre a munkálatokra 250 pengő kifizetését kérte. Ezt az ajánlatot a képviselő-testület elfogadta azzal, hogy ez az összeg az utazási költségeket is tartalmazza.[2]

Ezen a napon még „Lauturner Jenő képviselő-testületi tag - mint a "Hősi szobor" bizottság tagja - felkéri a községi vezetőjegyzőt, hogy a hősiszobor-bizottság azon határozatát is ismertesse a képviselő-testülettel, mely a hősi szobor versenytárgyalási hirdetményére vonatkozik, hogy a képviselő-testület ezen kérdésben is állást foglalhasson. A vezetőjegyző bejelenti a képviselő-testületnek, hogy a hősiszobor-bizottság a f. hó 2-án tartott ülésében úgy határozott, hogy a létesíteni szándékolt emlékműre csak egy szűkebb körű versenytárgyalást hirdet oly módon, hogy az abban való részvételre 5-6 kimondottan jó nevű szobrászművész kéressék fel. Hogy pedig a bizottságnak a legmegfelelőbb emlékmű kiválasztása megkönnyíttessék, a pályázatban résztvevő művészek kötelesek lesznek a versenytárgyalásra az általuk tervezett műemlékről ne csak fényképet, hanem modellt is bemutatni. Miután pedig a modell készítése a pályázóknak több munkát és költséget jelent, és mert a cél érdekében is úgy találja a bizottság a legmegfelelőbbnek, azért azt javasolja, hogy a versenytárgyalásra három pályadíj is tűzessék ki oly módon, hogy az első díj a mű kivitelezésére szóló megbízás legyen, a második díj pedig 300 P[engő], a harmadik díj pedig 200 P[engő]-ben állapíttassék meg. Füle József református lelkész örömmel üdvözli a javaslatként előterjesztett bizottsági határozatot, mivel a pályadíjak kitűzését a cél érdekében a maga részéről is a legmegfelelőbbnek találja, csak azzal kéri a javaslatot módosítani, hogy az emlékműre ne szűkebb körű pályázat, hanem egy egészen nyílt pályázat írassék ki, hogy oly módon alkalom adassék arra, hogy abban minél többen részt vehessenek.” A javaslatot a képviselő-testület Füle József indítványával módosítva elfogadta azzal, hogy a költségeket a „Hősi szoboralap” terhére számolják el.[3]

Andreetti Károly a szoborbizottság elnöke 1934. január 25-én ismertette a képviselőkkel, hogy 25 pályamű érkezett be a pályázatra, mindössze Siklődy Lőrinc pályaművét nem tartották kivitelezhetőnek a rendelkezésre álló 14 000 pengőből. A másik irányelv alapján, mely szerint beleillik-e harmonikusan abba a keretbe, amelyet a község által elfogadott térrendezési terv nyújt, két művet találtak megfelelőnek: Erdey Dezső és Jálics Ernő pályaművét. A szoborbizottság Erdey Dezső művét ajánlotta kivitelezésre azzal a változtatással, hogy a tervezett Hungária alak helyére katona alakot helyezzen a szobrász. Második díjra Jálics Ernő művét, harmadik díjra pedig vitéz Székely Károly pályaművét javasolták. Még több művet részesítettek volna díjazásban, ezért Kalotai-Krendel Ottó és Varga Ferenc pályaművét dicséretben kívánták részesíteni, végül a helybeli születésű Karle János pályaművével foglalkozva azt javasolták, hogy bár nem áll módjukban a művet díjjal jutalmazni, mégis mint bicskei születésű szobrászt, hogy továbbtanulásra buzdítsák, száz pengő honoráriumban részesítenék. A szoborbizottság javaslata alapján a képviselő-testület határozatot hozott, mely szerint az első díjat Erdey Dezső művésznek ítélték és így kivitelezésre elfogadták a 18. számú pályaművét 14000 pengő kivitelezési árban. A leírás alapján a mű egy hat méter magas kőpiramisból áll, ami előtt középen két és fél méter magas posztamensen egy két méter magas rohamsisakos bronzkatona látható lábhoz tett fegyverrel. A második díjat, háromszáz pengőt Jálics Ernő művésznek, a harmadik díjat, kettőszáz pengőt vitéz Székely Károlynak ítélték.  Külön jegyzőkönyvi dicséretet javasoltak Kalotai-Krendel Ottó és Varga Ferenc művészeknek és végül Karle Jánosnak száz pengő honoráriumot szavaztak meg.[4]

A képviselő-testület 1934. március 21-én határozatot hozott arról, hogy a hősök kertjét az elfogadott terv szerint kell rendezni, és e célból a község a kertet minden oldalról vasbeton kerítéssel bekerítteti. Felhatalmazták az elöljáróságot, hogy a térrendezési földmunkákat 2500 pengő maximális költséggel elvégeztessék. A vasbetonkerítés, a hősi emlék betonalapjának és a községháza előtti lépcső elkészítésére pedig 3200 pengő maximális költséget állapítottak meg. Ezzel kapcsolatban utasították az elöljáróságot, hogy ezeknek a munkáknak kiírására, a költségvetés készítésére és ellenőrzésére nézve a helybeli építőmesterekkel tárgyaljon úgy, hogy aki a pályázat kiírása és a munkák ellenőrzésére megbízatást kap, az a munkák elvégzésére nem pályázhat. Ugyancsak felhatalmazták az elöljáróságot arra is, hogy a fásítási munkálatokat háromszáz pengő erejéig, a hősi emlékművön pedig a mintegy kétszáz hősi halott nevének bevésését ezer pengő összegen belül elvégeztessék.[5]

A jegyző bejelentette az 1934. április 23-i képviselő-testületi ülésen, hogy a hősi szobor kiválasztásáról szóló, 1934. január 25-én hozott határozatot Fejér vármegye kisgyűlése 1934. április 10-én részben megsemmisítette és arra utasította a községi képviselő-testületet, hogy a pályázati eljárás fenntartásával és ditrói Siklódy Lőrinc pályaművének bevonásával újból határozzon a kivitelezésről és a díjazásról. Az ügy megvitatása után a képviselő-testület az 1934. január 25-én hozottal megegyező határozatot fogadott el.[6] Az alkotáson látható felirat szerint a bronzöntést Krausz Ferenc végezte.

A község képviselő-testülete a kerítésépítés beton munkálataival a bicskei Mészáros Sándor kőművesmestert bízta meg 1950 pengős végösszegben.[7] A vaskerítés munkával pedig a pályázó Kornély György bicskei lakost bízta meg, aki 1483 pengő 52 fillér összegért vállalta a munkát.[8]

A versenytárgyalás eredményének kihirdetése és a képviselő-testület szavazása után 1934. július 17-én a bíró kihirdette azt a határozatot, mely szerint a hősi szobor alapjának építési munkáját Bőcs János építőmesternek adták ki 341 pengő 25 fillér összegért.[9] Ezután a hősök neveinek bevésésére kiírt ajánlati felhívásra beérkezett pályázatokat tárgyalta meg a képviselő-testület, és a meghozott határozat szerint Ipach Márton kőfaragó mester ajánlatát fogadták el betűnkénti 12 fillér egységárban.[10]

Az 1934. augusztus 25-én hozott határozat kimondja, hogy a hősi emlékművet a községháza előtti téren annak déli széle előtt arccal a templom felé fordítva, míg az országzászlót vele szemben a községháza bal széle előtt fogják felállítani. Egyúttal felhatalmazta a közgyűlés az elöljáróságot, hogy a parkosítást most már a hősi emlékmű és országzászló elhelyezésének figyelembe vételével végeztesse el.[11]Később, 1934. november 10-én a község képviselő-testülete újabb térrendezési tervet fogadott el.[12]

A település elöljárósága 1935. január 19-én határozatot hozott arról, hogy a hősök kertjét öntözőberendezéssel látják el, mert kellő öntözés hiányában a szokásos nyári száraz hetek hónapok alatt a költséges parkosítás tönkremenne, és erre a célra a járásbírósági épület előtt lévő községi kút vizét fogják felhasználni. Az öntözőberendezés költségeinek fedezésére szükséges összeg, mely a szakemberek szerint 1300 pengő, részben a hősi szoboralapnál, részben a rendes évi költségvetésnél rendelkezésre áll.[13]

A jegyző 1935. április 27-én jelentette a képviselő-testületi ülésen, hogy, az öntözőberendezés kivitelezésére korlátolt versenytárgyalást hirdetett az elöljáróság, amelyre két ajánlat érkezett be. A képviselő-testület úgy határozott, hogy a kivitelezéssel Bacsa László ajánlattevőt bízza meg, elfogadván annak a percenkénti száz liter teljesítőképességű ún. "Niagara" motoros ajánlatát 1208 pengő 70 fillér végösszeggel, mert ezt a nagyobb teljesítőképességű motorral való berendezést főleg tűzrendészeti szempontból sokkal célszerűbbnek találta.[14] Ezen a napon jelmondatot is választottak a képviselők a hősi emlékre. Az első jelmondat: „Örökké élnek, kik a hazáért haltak meg.", illetve a második: "Katonák voltak és apák, tollat forgattak vagy kapát, hősök voltak mind, aki ez emlékre rátekint, emelje meg kalapját." végül a második szöveget fogadták el.[15]

Ünnepélyes keretek között avatták fel 1935. június 23-án a hősi emlékművet, az avatáson József főherceg is részt vett.[16]Az istentisztelet után dr. Halasy Tibor főszolgabíró mondott megnyitóbeszédet, majd József főherceg ünnepi beszéde után a község elöljárósága nevében Börcs János községi bíró vette át az emlékművet.[17]

Hosszú szünet elteltével a rendszerváltás után került napirendre az emlékmű sorsa a város vezetőinél. A második világháborús emlékmű ügyét tárgyalták 1991. július 25-én a képviselő-testületi ülésen, amely során az Emlékműbizottság tájékoztatást adott arról, hogy a második világháborús emlékművel kapcsolatban Meloccó Miklóssal felvették a kapcsolatot. A művész úgy nyilatkozott, hogy amíg több millió forintja nincs a bicskei önkormányzatnak, addig második világháborús emlékmű állításával ne foglalkozzanak. Az volt a javaslata, hogy az első világháborús emlékművet egy homokfújásos módszerrel takaríttassák meg, ne tüntessék el a golyó ütötte sebeket, viszont a meglévő táblát cseréltessék ki márványtáblára és a második világháború áldozatainak névtáblájával is szereltessék fel. Ez az egész kb. 500 00 Ft-ból kikerülne, és ha lesz annyi pénzük, hogy egy méltó emlékművet tudnak készíttetni, akkor lépjenek ebben a témában. Az emlékmű felújítására a gyűjtést elindították.[18]

A polgármester tájékoztatta a képviselő-testületet 1991. augusztus 29-én, hogy az Emlékműbizottság javaslata alapján az első világháborús emlékmű sóskúti mészkőből készített felépítményét a Kőszobrász Restaurátor Közösség felújítaná, és 150 000 Ft-os árajánlatot tettek. A feliratos gránitlapokkal kapcsolatban ifj. Ipach László kőfaragó felajánlotta, hogy a több mint 6000 betűt jelentő feliratot ingyen elkészíti. Ifj. Ipach László ezzel a felajánlásával közel fél millió forintot ajánlott fel az emlékműhöz. Ezen kívül a gránitlapokat — kb. 9 m2— beszerzési áron adja el, ami mintegy 120 000 Ft-ot jelent. Az emlékműre nyitott számlán a banknál jelenleg a kamatokkal együtt 280 000 Ft összeg van. Javasolja, hogy az önkormányzat ezt az összeget előlegezze meg az emlékművel kapcsolatos költségekre és az összeget az Emlékműbizottság akkor fogja átutalni, amikor a legmagasabb kamattal bír, de mindenképpen november 30-a előtt. Kéri, hogy a képviselő-testület értsen egyet a megelőlegezéssel. A katolikus gyülekezet pénzéből elkészül Griger Miklós apátplébános mellszobra is és Nepomuki Szent János szobra is. Október 16-ára egy közös ünnepséget szerveznek, és akkor felavatásra kerülne az emlékmű, átadásra kerülne az 1956-os emléktábla, továbbá felavatásra kerül mindkét szobor és a Művelődési Központ is.[19]

Bicske Város Önkormányzatának képviselő-testülete 2016. november 21-én határozatot hozott arról, hogy részt vesznek a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum által kiírt pályázaton a Magyarországon található első világháborús hadisírok és emlékművek felújítása témában. Az önkormányzat a Hősök terén található emlékmű, a református temetőben található hat db, valamint a katolikus temetőben található 13 db hadisír felújítására kívánt pályázatot benyújtani, a kiírás szerint elnyerhető 2 900 000 Ft összegben.[20]A Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum végül a temetőkben található sírhelyek felületének tisztítására és a sérülések javítására 1 900 000 Ft támogatást nyújtott.

Forrás: I. világháborús emlékművek (Bicske) | Magyar Nemzeti Levéltár

Magyar Nemzeti Levéltár 

 

Vármentő Nap Vitányvárnál

Címkék: vértes vitányvár

2025.03.01. 21:06

Jó idő esetén március 9-én vasárnap reggel 7 órakor indul egy túra Vitányba  A Kis Balázs vezette Vitányvári Baráti Kör Vármentő Napjához csatlakozhatunk ezen a napon. 

A várbarátokkal együtt - Petrik Zsuzsanna vezetésével indul a vármentőkhöz csatlakozó társaság, a részletekért vele érdemes egyeztetni. Mindenkit szeretettel várnak, az új társakat örömmel fogadják.  

A "tervszerű megelőző karbantartás" (TMK) keretei között újabb védő-festést kap Krajczár Gyuszi bácsi pazar emlékpadja, ami Pertl Attila kezének munkáját dicséri.

Vitányvár barátai bográcsos ebédet készítenek.    

27. Vármentő Nap – Vitányvár | Facebook

 

 

A szellemházakról készült szép panorámafotó alatt jegyezte meg egy olvasónk, hogy mennyi kihasználatlan, gazdátlan és üres ház van a városban.  

Elsőre a Tatai úti hajdani oviépület jutott eszembe, amiről anno megírtam, hogy a rom udvarán enyhe kis kontrasztként ott állt a szépül a város óriásplakát... Pár hét vagy hónap után megtudtam, a bicskei középiskola fogja használni a felújítás után. Erről nálunk is megjelent egy hír rögvest, később hivatalos felületen is olvastam róla. 

Aztán beugrott az Ady Endre utca elején álló egykori bérház, ami erősen felújításra szorul. Arról hallottam, hogy tetőt kap. Az elhagyott, városi tulajdonú ingatlanok, főleg a központban helyezkednek el.  A Kossuth u. 10., 12. (az egyikről (vagy mindkettőről?) azt olvastam a költségvetésnek még a tervezeti leiratában, hogy a bontásra 12,7 milliót különítettek el.
A Kossuth 10. az a nagyon lepattant, hosszú, zöldes vakolatú  ház palatetővel és fémkapuval a hajdani bútorbolt mellett és benn az udvaron a bal felén is állnak még roskadtabb épületek. Jártam itt benn az udvaron, lehet, hogy  édesapámmal, valamit vettünk, még gyerek voltam, de nem emlékszem, hogy mit árultak.  
A 12. sz. alatti ház a bölcsőde kertszomszédja. Ez egy két részes épület. Az egyik fele rom. A másik fele önkormányzati lakás, ahol most is élnek. A romos részen Virágbolt cégtábla. A kapura sárga betűkkel felírva: ÜVEGES. Amiben élnek, az jobb állapotúnak tűnik.   
A további elhagyottak a Kossuth tér 14. és a "Benti Ovi", a hajdanvolt rendőrség épülete a József Attila utcában. Két bicskei általános iskola között található "Zöld Ház" állapotáról pár hónapja írt a Bicskei Szó akkor, amikor az iskolások ebédeltetése nem volt egyszerű.  Nem emiatt, de ezután kezdődött el a rendtétel ott, cikket is megjelentettek róla talán az újságban. Hogy a hátsó ingatlanokra is vonatkozik-e a felújítási szándék vagy bontás lesz -  kiderül.

2025 nyarán egy évtizede lesz annak, hogy az Erőmű-tavat lezárták a bicskeiek elől. 

 

Keletkezése után nem sokkal  népszerű pihenőhely, horgászhely, kirándulóhely lett és egyik legérdekesebb, legszebb rész Bicske határain belül. A tavat Bicske legnagyobb civil szervezete, a Barátság Horgászegyesülete gondozta a tagok társadalmi munkájával.     

 Érdemes és érdekes lenne például a Művelődési Központban közösségi emlékkiállítást szervezni, amire az intézmény felhívásaiban bicskeiek saját fotóit, tárgyi emlékeit, írásait kéri a tóról, a tavon szerzett emlékekről.    

(Bevallom, soha nem horgásztam a gyerekkori snecizéstől eltekintve. Mégis gyakran kötöttem ki mind a négy évszakban itt egyedül vagy barátokkal, néha horgászó barátokkal, kerékpáron, autóval vagy szánkót húzva - a szerk.)

Fotó: KIs Ádám




Sosem volt a miénk, de nem volt elzárva előlünk. Bicske lakóinak fontos volt ez a hely. Ezer történet, köztük számos nem publikus kötődik hozzá, Kellene egy folyton bővülő online galéria az elvesztett Erőmű-tóról és környékéről. Egy olyan kiállítással is tartozunk a mi elvesztett helyünkért, amelynek során az intézmény - veszi a bátorságot - és meghirdeti, hogy szívesen fogad képeket, tárgyakat, történeteket, érzéseket, nyilatkozatokat leírva vagy akár kamera előtt elmondva. Ez segíthetne abban a bennünk élő gyászban, amit a terület elzárása jelent. illetve a sajnálkozás, hogy vajon az árverésen miért nem lehetett Bicskéé az, ami ha jogilag nem is, de gyakorlatilag mindig is Bicskéé volt. 

A Bicskei Szó lehetőleg jpg formátumban és közepes méretben kéri a fotókat. Szkennelésben tudunk segíteni.   

A legelső képek Kis Ádám fotói. Egy természetjáró, aki ötven éve járja a környéket és a számára legszebb, legsokatmondóbb látványokat nem tudja  otthagyni rögzítés nélkül. Ezekkel a szünetekkel Ádámék Dió nevű kutyája teljesen egyetért, lógó nyelvvel támogatja, mintha bólogatna is, nagyokat lélegzik, mérsékelten forgatja a fejét és pislog. Mondhatni exponál, mint gazdája.

480777440_10221404512701433_7839104589533054049_n.jpg

 

480562186_10221404516061517_5566819028179226022_n.jpg

481270123_10221404513821461_6707253699867554006_n.jpg

480549931_10221404513181445_2695772117115379433_n.jpg

476435772_10221404513301448_216210463724625617_n.jpg

480707777_10221404513661457_4374165006678789872_n.jpg

480321994_10221404515061492_1421851133399617650_n.jpg

480321994_10221404515061492_1421851133399617650_n_1.jpg

479258903_10221404515941514_1547587982861065099_n_1.jpg

480263145_10221404515501503_3344550741799514615_n_1.jpg

480492439_10221404512461427_1023382031790462346_n_1.jpg

480768975_10221404513581455_8025412606392951943_n.jpg

479955609_10221404516381525_7530625164162308265_n.jpg

475766203_10221404512981440_3179151692047806572_n.jpg

476646757_10221404514181470_3734616266763429591_n.jpg

Bicske központjában egy hétköznap éjjel 11 óra előtt becsöngetett egy ismeretlen férfi. Vizet kért egy flakonba, hogy töltsék meg neki. 

Kevesen vagyunk, akik azt megtennénk, bármennyire gyötör bennünket a sivatagi szomjúság.

Gondoltak arra is, hogy droghasználó lehet, aki nem tudta hány óra és nagyon szomjassá tette a szer. Viszont nem látszott rajta a tudatmódosító anyagok hatása, testtartásában semmi  illuminált vagy zombis nem volt. 

Viszont a ház homlokzati ablakai mögötti helyiségben sötét volt. A redőny nem volt leengedve. Beszűrődött a fény a további helyiségekből, de mozgást nem észlelt, mert pihentek. A kapu előtt állva is láthatta a fényt, a ház nyugalmát és valószínűleg azért csöngetett pontosan 22 óra 30 perckor, mert vagy saját betörést tervezett vagy "figyelt", mert súgni akart más bűnözőknek. Azt gondolhatta, hátha csak biztonsági okokból hagyták égve a lámpát az üres házban. Ezt ellenőrizhette ennyire abszurd módon, hogy éjjel becsöngessen egy flaska vízért idegenekhez.

Az érintett család félálomban nem cselekedett így, de mindenki saját belátása szerint döntsön arról, hasonló esetben azonnal hívja-e a 112-t. Javasolt. 

Tapasztaltak-e hasonlót Bicskén mások is? Az esetet őrizzük meg emlékezetünkben - kéri olvasónk -, ne érjen felkészületlenül. Vigyázzunk magunkra és egymásra - zárta sorait.  



 

Az önkormányzat még 2006-2007 körül adta el ezt az Akácfa utcai szellemház ingatlant fejlesztés érdekében, amiből a portugál hátterű magyar cég szolgáltató házat szeretett volna kialakítani.

 

Az a beruházás késlekedett, aztán végleg bedőlt, amikor megérkezett a 2008-as gazdasági válság, aminek következményeként ismét kikerült a kerítésre az Eladó tábla. 

 

2024 végén újra felcsillant a remény, mert egy magyar ingatlanfejlesztő megvásárolta a tulajdonos céget, így vele együtt a szellemházat is. 

 

 

A hátsó, hosszabb szellemházról tudni lehet, hogy az önkormányzat már régebben is pályázatokat írt ki rá, mert az a város tulajdona. Nem sikerült eladni. Ha minden jól megy, itt az új vevő.   

 

Ha a beruházó valóban belefog az építkezésbe is, akkor a legjobb esetben nemcsak a az Akácfa utcához közel eső szellemház bontását kell jelentse, hanem a Gesztenyefa utca közelében fekvőt, ami nagyobb. Ha minden igaz, akkor az új telek határait a két Akácfa utcai társasház, a Gesztenyefa utca és a Kőris utca jelenti majd. Várjuk a hivatalos, részletes tájékoztatást. Értesülésünk szerint az Akácfa és Tölgyfa utcai lakóközösség már kezdeményezte az önkormányzati vezetésnél a mielőbbi lakossági tájékoztatót.     

Paszicsnyek János képviselő osztotta meg a képet az idézett szavakkal.

Külföldi tulajdonos van vagy volt, állítólag lakások építésébe fognak. A területre megérkezett a polgármester és az alpolgármester is, akik minden bizonnyal szintén nem tudtak a tervről, mert a legutóbbi testületi ülésen ez nem került szóba. 

A szintetikus drogok terjesztőivel szemben megkezdett nyomozás publikus részleteiről érdeklődött a Bicskei Szó a Fejér Vármegyei Rendőr-főkapitányság Kommunikációs Szolgálatától.

480685890_10221391574857995_7821444771063679246_n.jpg

 

“...a Fejér Vámegyei Rendőr-főkapitányság Kommunikációs Szolgálatához érkezett megkeresésére válaszolva tájékoztatjuk, hogy válaszadásunkig az Ön által említett esettel kapcsolatban a kollégáink a közrend és közbiztonság megóvása érdekében visszatérően ellenőrzik a vasútállomást és annak környékét. Konkrét bűncselekménnyel kapcsolatban, a felderítés eredményességének érdekében nem áll módunkban bővebb tájékoztatást adni.

 Kérünk mindenkit, hogy amennyiben jogellenes cselekményt észlel, hívják a 112-es díjmentes segélyhívó számot.  

 Tisztelettel:

FVM RFK Kommunikációs Szolgálat”

 

 

 

 

A Profi Családfa egy posztját és képeit tette elérhetővé saját olvasói számára a Bicskei Szó. Denkinger Jenő tanár úrról szólt, amit öröm volt olvasni.

nm_f_341327.jpg

Különösen jó érzés volt, amikor Lukács László György, az etyeki születésű  bicskei pedagógus dédunokája szólt hozzá a poszthoz Karcagról, a Nagykunság legnagyobb területű településéről. Megköszönte. Válaszul leírtam azt is, hogy Lugosi Annamarit illeti a köszönet, aki figyelmembe ajánlotta az általam még sosem látott oldalt. Ezután írtam a Profi Családfa gazdájának.     

Tisztelt Mlecsenkov László Úr! 

 

Szíves segítségét kérem. 

A Denkinger Jenő tanárt és családját érintő emlékezést ki írta? Hogyan kapcsolódik a családjához? Azért kérdezem, mert megosztottam a www.bicske.blog.hu Fb-csoportjában és szeretném kiegészíteni. 

További kérdésem, mert nem láttam a módját, (igaz, nem is kerestem túl sokáig), hogyan kereshetnék Önnél Bicskére és más településekre. 

Munkájához gratulálok. 

 

Tisztelettel, Izing Antal 

 

Az alábbi válaszhoz számos kép, anyakönyvi dokumentum, gyászjelentés, korabeli cikkek tartoznak, amit a kutató a saját munkája érdekében felhasznált .Mindet elküldöm a Nagy Károly Városi Könyvtárnak.    



Tisztelt Izing Antal!

 

A megemlékezést én írtam. Én állok egy személyben az oldal mögött. Mint családfakutató egyéni vállalkozó nagy örömömet lelem a szép emberi példák hátterének bemutatásával.

 

Nagy boldogságot okozott, hogy röpke megemlékezésem eljutott Önhöz és Denkinger Jenő dédunokájához is. Elküldöm Önnek üzenetemhez csatolva mindazt, ami íz írás muníciója volt.

 

A https://www.familysearch.org/en/ online adatbázisban találtam meg a vonatkozó anyakönyvi adatokat. Emellett az Arcanum Digitális Tudománytár, a Hungaricana adatbázis, illetve a OSZK Gyászjelentés gyűjteménye volt segítségemre.

 

Megtisztelne, ha kiegészítené az írásomat, amit az Ön nevének, mint szerzőtársnak a megemlítése mellé közzé is tenném.

 

Minden jót kíván:

 

Mlecsenkov László

Profi Családfa

Telefonszám

info@proficsaladfa.hu

www.proficsaladfa.hu 

 

 

 

Jó hír, hogy a polgármester egyeztet a MÁV-val a hajléktalanok és a drogosok ügyében, akik a vasútállomáson jelentek meg - kb. így kezdődik egy hír első mondata a “sajtóban”. 

Designerdrog – Wikipédia 

 Rossz hír azonban ez: nehéz elhinni, hogy a lakossági vélemények szerint sem most kezdődött problémáról, a drogok árusításáról most szerzett volna tudomást a városvezetés. Az nem ismert, hogy a rendőrkapitányság tevékenységéről szóló éves beszámolók évről évre mennyiben és milyen mélységben érintették ezt az állapotot. 

Ha kitértek rá a testület előtt, akkor az a rossz hír, hogy miért nem lett a probléma megoldva azóta sem. Ha még csak nem is említették, akkor ez a rossz hír. Mert az nehezen elképzelhető, hogy a jó/kiváló terepismerettel rendelkező nyomozóhatóság ne tudott volna a drogterjesztés jelenlétéről. 

A vasútállomáson dolgozók kizárt, hogy nem észlelték a jelenséget. Ebből következik, hogy a MÁV biztonsági szolgálata és a rendőrség biztos, hogy tudnak a dologról, biztos, hogy munkájuk is volt vele, merthogy őket minden bizonnyal értesítették a vasutasok - önmaguk és az utasok védelme érdekében is. Sőt, az elkábultak érdekében, akik mégiscsak egy olyan veszélyes üzem közelében ténferegtek transzban, mint a magyar vasút első számú fővonala.

Ez pedig feltételezés: ezeket a függő fogyasztókat a cucc megszerzésének lehetősége vonzotta Bicskére. Tekintettel például arra, hogy a bicskei kötődésű, a mi ismertebb hajléktalanjaink - embertelen körülmények között - de meghúzzák magukat máshol télen is.    

A hírekben egybemosott dolog miatt kell leírni azt, hogy  nem minden hajléktalan drogos, senki önkéntes segítőt ne riasszon el tőlük mindez abban az országban, ahol egyes vélemények szerint a szegénység érdeklődés hiányában elmaradt.

Azt, hogy isznak vagy nem isznak, én úgy döntöm el magamban, hogy jómagam vajon kibírnék-e éveket hajléktalanként ivás nélkül. Ezért nem érdekel, hogy mire költi az aprót, ha kap. Ennyi szabad akarat neki is jár.      

A feltétlenül dicséretes vezetői egyeztetéshez (ami véleményünk szerint egy régi adósság megtérítésének első pillanata+termelési riport+fotó), annyi kellett, hogy a bicskei csevegő fórumán a bicskei realitásokat bemutató fotók és állampolgári vélemények jelenjenek meg. Ha ez nincs, akkor a polgármester ebben az  ügyben nagy valószínűséggel nem kezd "tűzoltásba". Általánosságban is elmondható, hogy jelentős részben a nyilvánosságra került problémák irányítják a vezetés lépéseit. Ez sem lenne feltétlenül baj a helyes arány megtalálása mellett.   

Egy másik bicskei fontos olvasói vélemény szerint hosszú évek óta  nyílt titok, hogy kik azok a bicskei dílerek, a város melyik részén, melyik házaiban ténykednek, akiktől elérhetőbb áron lehet ezeket a súlyos egészségkárosító szereket, jobbára szintetikus  drogokat megszerezni. 

Egy dílert egészen biztos, hogy csakis a profit érdekel. Ha egy hányattatott sorsú gyerek vagy fiatalkorú vevőként állít be, nem fogja őt (a nem létező korhatár karika) miatt elküldeni. Nem érdekli, hogy milyen fokú testi-lelki leépülés lesz a következménye bűncselekményének.  Első számára a bevétel. 

A régi adósság tehát gyermekvédelmi, családvédelmi, rendvédelmi feladat:  Bicske város teljes kitakarítása ezektől a drogoktól és terjesztőitől. Ezzel nyilvánvalóan mindenki egyetért.  Köszönet a bicskei csevegő tényeket feltáró sorait megíróinak és a képek készítőinek.     Nagyon helyes, hogy az itt élők így reagálnak.   

 

Bicske költségvetésének főösszege 6 534 119 008 Ft a rendelettervezet szerint, amit február 14-én szentesít majd a testületi döntés.  

476755471_10221338046079809_2846468439800235854_n.jpg

Állami támogatásként 1 130 356 739 Ft érkezik, de az  önmagát közismert okokból fenntartani nehezen tudó államnak a bicskei önkormányzat az állami támogatásnak majdnem 62,3 %-t kell visszafizesse a 0,7 milliárd Ft-nál is nagyobb összegben (704 321 466 Ft).

További szomorú arány bemutatása miatt a realitások kemény terepén maradva: ez a 0,704 milliárdnyi  újdondász állami sápocska ("szolidaritási adó") majdnem a fele annak az 1,731 milliárdos Bicskén keletkező helyi adónak (az összeg változhat) , ami két részből áll: iparűzési+építményadó.    

De ettől függetlenül természetesen “Minden nagyon szép, minden nagyon jó…”

Reméljük, hogy az országgyűlési képviselők és a helyi korifeusok javadalmazásának és jutalmazásának vásárlóértéke továbbra sem csökken.  Az országgyűlési képviselők már évek óta az átlagbér emelkedése alapján automatikusan egyre jobban keresnek, a helyi korifeusok javadalmazása pedig a közelmúltban emelkedett jelentősen. Aggodalomra semmi ok. Taps. 

 

A Tour de Hongrie (TdH) kommunikációs vezetője kérdésünkre válaszolva három okát jelölte meg annak, miért kerüli el Bicskét a kerékpáros világverseny útvonala idén májusban. 

Rada Bálint kiemelte, hogy az 1-es út lezárása komoly forgalomtechnikai következményekkel járna. "Az említett főutca burkolata sem ideális" - fogalmaz Bicskét illetően. Etyekről elmondta, hogy a TdH partner-települése és az első szakaszon egy hegyi hajrá lebonyolítására is lehetőséget ad az ott található emelkedő miatt. 

 Ez a TDH Facebook oldala, ahonnan tájékozódhattok. 

Puszta véletlen, hogy elkerülik Bicskét vagy köze lehet a főutcánk útburkolatának minőségéhez? - vetül fel a kérdés- vagy valami egészen más ok áll a háttérben?

Miközben Etyeket és Csákvárt többször is érinti az évszázados magyar sporthagyományt ünneplő centenáriumi verseny, ami a budapesti Gellért térről indul.   

Lovasberény és Csákvár közötti úton is versenyeznek a Tour kerékpárosai, ami jelentheti azt is, hogy májusra elkészülhet annak a szakasznak a teljes felújítása.

 

A 8 esztendős Geiger Zsolt - édesanyja neve: Konrád Ildikó -, mint a Diákolimpia megyei döntőjének  II. helyezettje ért célba 50 méteres mellúszásban Székesfehérvárott. 

ak_1.jpg

Nem jutott tovább, de ez így is hatalmas siker és nagy ígéret. Gratulálunk versenyzőnek és  mesterének, Agyagási Ákos  tanár úrnak.   

Zsolt nem viccel, heti négyszer edz a Bicskei Tanuszodában - az iskolai testnevelés, testmozgás mellett. 

 Zsolt azért néz ki 8 évesnél többnek, mert magas, mint az édesapja.  

do.jpg

 

Tegnap este a Kétfarkú Kutyapárt két képviselője szedte össze a a szétszórt hulladékot Bicske alsón az 1-es vágány melletti peronról, tegnap erre volt idejük.  

 

Kisöpörték még az árkokat is, ahogy a képeken látszik.   

Öt zsák szemét jött össze. Azért álltak neki, mert számos jelzést kaptak az ottani állapotokról, aztán nálunk is látták az olvasónk által készített fotókat. 

 

Paszinycsek János és Berényi Gábor képviselők (János Bicskén) álltak neki.

Felmatricáztuk a zsákokat - mondja mosolyogva- így biztosan elviszik.

 

Terveik szerint felállítanak egy szeméttárolót a híd alá, ugyanis ott mindig, csapadék esetén különösen sokan várakoznak.     

 

 

 Jakab István László (1907-1989) festőművész írta ezt a levelet egy bicskei régészeti lelettel kapcsolatban. Ma kaptam meg ezt a relikviát a Bicske története (1969) című helytörténeti monográfia, a nagyszerű alapmű  szerzőjének kézírásával.

Pontosabban csak képeket kaptam, de ami késik, az nem múlik, látni is fogom a saját szemeimmel.

Római kori szobrok részletei, "kőfejek" kerültek elő egykoron a mezőgazdasági területről. .A bicskei helytörténészek koronázatlan királya annak szervezésébe fogott Budáról írott levelével, hogy megnézhesse és fotózhassa az ókori kincseket, mielőtt a Nemzeti Múzeum tudomására jut a véletlenül történt előkerülésük.  

Kedves barátom, akinek ez a becses levél a tulajdona, arra kért, hogy a címzettek neveit egyelőre ne tegyem nyilvánossá, maradjon köztünk. Rendben. Bizalmát köszönöm. Bocs, hogy ilyen rondán maszkoltam az adatokat, nincs benne gyakorlatom. 

Ettől az 1 forintos, Körszállós bélyegtől lehidaltam. Akkor ez új volt, 10-12 éves és nagy mutatvány két-három évtizeddel a nagy háború után. Ma már átépítik és az lehet, végleg  kimaradt az életemből, hogy a felső szinten egykor működő bár ablakaiból sasoljam körbe a várost, én, a panorámafüggő. De ez már egy másik történet.   

Az viszont már idevág, hogy a több mint 45 éve keletkezett dokumentumban a szerző, a mi klasszikusunk, aki a legtöbbet tette Bicske múltjának feltárásáért - reménykedve utalt többször is egy bicskei múzeumra. 

Az pedig a tejszínhab a kakaómon vagy azon is a fahéj,  hogy a Maps-en meg tudom nézni azt a címet, ahol Jakab István László élt családjával a XII. kerületben. 

 

 

jilboritek.jpg

 

 

jillevel1.jpg

 

jil_level2.jpg

 

jil1_1.jpg

Soltész József fényképészmester kiadása ez a Csabdi képeslap. A templomok, az iskola, a posta láthatók a három plusz kettes mozaikon.

Ez a példány nem Imeli László kiváló portáljáról való - Bicske anno Csabdi -, de ugyanez a lap megtalálható nála is. A Bicske anno-t más veretes tartalmak miatt ezúttal is ajánljuk. 

(A címzett úrnő az Erdélyi-szigethegységben (más néven középhegységben) fekvő Barátka községben élt. Barátka mellett fekszik a hajdani Bucsa, ami az ott található és sokak által ismert Király-hágóról a Királyhágó nevet kapta a 19. század elején a Nyugati-Kárpátokban. Barátka másik nevezetes, de rejtőzködőbb szomszédja Csucsa, ahol Désfalvi Boncza Berta született. Ady Endre is élt Csucsán, aki úrnőjét,  Csinszkát, Csucsánszkynak is nevezte olykor. Ebből jöhetett a Csucsinszka is. Ebből jöhetett a Csinszka, ami Boncza Berta költői álneve is lett, amit irodalomtörténeti feljegyzések szerint Adyval közösen találtak ki.)   

 

 

csabdi_1943.jpg

f015c80513885aa24c0292cac66bb655-kepeslapcsabdimozaiktemplomokiskolapostalatkepreszletsoltesz-jozsef-kiadas-bicske1943.jpg

A baleset halálos áldozata a főúton a forgalommal szemben, a sáv közepén gyalog haladt a Fejér Vármegyei Rendőr-főkapitányság Kommunikációs Szolgálatának tájékoztatása szerint. 

"2025. január 17-én 22 óra körül egy személygépkocsi közlekedett az 1-es számú főúton Budapest irányából Tatabánya irányába. Haladása során a 35-ös kilométerszelvényhez érve elütött egy úton vele szembe, a sáv közepén sétáló, kivilágítatlan gyalogost. A 74 éves óbaroki férfi az ütközés következtében olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a helyszínen életét vesztette."

Az eset körülményeit a Bicskei Rendőrkapitányság vizsgálja.

 

Siklóson a városi tanács 1982-ben kezdeményezte a külügyminisztériumnál, hogy a Párizsban eltemetett gróf Batthyány Kázmér, az Első Felelős Magyar Kormány később halálra ítélt és emigrációban elhunyt külügyminiszterének földi hamvait exhumálják és helyezzék örök nyugalomra a siklósi vár kápolnájában.  Mi köze ennek Bicskéhez? 

batthyany_kazmer.jpg

Gr. Batthyány Kázmér támogatta Nagy Károly bicskei csillagvizsgálójának megépítését az 1840-es években. Az 1987-es kiadvány Karádi Imre igazgató úr hagyatéka, a családjától kaptam ajándékba.

Magyarország első külügyminiszterének hamvainak hazahozatalát Párizsból alapvetően a Siklósi Vár- és Múzeumbaráti Kör kezdeményezte. A helyi tanács és a Hazafias Népfront fordultak a külügyminisztériumhoz 1982-ben. A siklósi vár kápolnájában helyezték örök nyugalomra. Batthyány politikusként éppen ebben a várban elmondott beszédében fogalmazta meg ars poeticáját, aminek ezt a mondatát ma is érdemes ízlelgetni: 

 

“Hazánk kifejlődésén iparkodni, a külföld legszívleltebb nemzeteit utolérni, miket azoknál virágozni látunk - létesíteni: korunk jellemző bélyege.” 

 

Siklóson utcát is elneveztek róla és a tanácselnök méltató sorai szerint a vár egykori ura volt. 1828-tól birtokolta a család a siklósi várat, a kastélyt ők építették. 1987-ben Batthyány Kázmér szobrot is avattak Siklóson. A Siklósi Vár- és Múzeumbarátok köre szervezte az ünnepségsorozatot. A HN-el együtt jegyzett kiadványukban - 25 Ft volt ‘87-ben -, három rövid tanulmány áll (az egyik Szabad Györgytől, az övé a legismertebb név)  valamint avatóbeszédek, fotók. 

 Az számomra teljesen új és mosolyogtató, ez kapcsolódik a bicskei csillagvizsgálóhoz is (szegény, ha mai állapotát látná), hogy az arisztokrata körökben mint “Tékozló” emlegették őt kedélyedésen, számos bőkezű mecénássága miatt. 

 

 

Néhány napot hagy az önkormányzati vezetés arra, hogy a bicskei lakosok véleményezhessék a Helyi Építési Szabályzat módosítását. 

Esetünkben a 2-es pont az érdekes. A HÉSZ-t érintő észrevételeknek utcai fórumon, cikkekben, talán hivatalnak küldött levelekben is és személyesen biztosan hangot adtak a bicskeiek, kérdezték mennyi ház épül egy normál építési telekre, mi ez az új szokás és vajon azért nem nyit inkább új utcákat a helyi állam, mert az költségvetési pénzbe kerül? 

Azt nem tudjuk, hogy az illetékes képviselő, polgármester, alpolgármester felhívta-e külön például az utcafórumozó, önmaguk érdekeit e tárgyban képviselő és útfelújítást követelő Deák Ferenc utcai lakosok szíves figyelmét az érdekesen rövid véleményezési határidőre. Mi szólunk, hogy még megtehetik. 

Nem csak ebből az utcából, hanem az egész városból mehetnének a vélemények, kérdések a HÉSZ módosítással kapcsolatban, mert érintik a települést.  

Azért az igen jó lenne, ha Bicske szíves vezetői azt is kommunikálnák, hogy a 2. pontban vajon mi a változtatás, mert az a tájékoztatóból egyáltalán nem derül ki.  Magam sem szeretnék túl sokat lamentálni, de a nem létező bajuszom megpenderítve azt mondom, hogy a nagy semmit még Bicskén sem lehet, de legalábbis értelmetlen véleményezni.

Szigorúbban szólva: vajon nem szégyellik magukat, hogy a nemrégiben lakossági érdeklődés fókuszába került témában  ennyire semmi tájékoztatás után még véleményt is kérnek?

Vagy csak nem is akartak véleményt, mert ők tudják a tutit és jó’ van az úgy? 

A címben pedig van merszük “partnerségi egyeztetésről” beszélni pl. a Deák Ferenc u. tekintetében?  Hol van ebben a konkréten a partnerség feléjük? 

 https://bicske.hu/friss/felhivas-partnersegi-egyeztetesre-telepulesrendezesi-eszkozok-modositasaval-kapcsolatban

Az alábbiakban egy valóban fontos "csicsaki" fejlesztés kötelező tájékoztatója dominál térképekkel. Rendben. A 2. pontban másfél mondat. Semmi nem derül ki belőle. 


Valóban létezik az egyszerűsített eljárás. De ez sem jelentheti azt, hogy semmi érdemi tartalmat  nem hordozó “tájékoztatással” kikérjük a partnerségi véleményt, hogy ezzel ki legyen pippantva  a kötelező eljárási aktus. .A képviselő a lakosokat, az itt élőket kell képviselje. Az őket érintő döntésekről, tervekről, miért nem adnak alapos tájékoztatást a választóknak, vagyis az őket a képviselettel megbízóknak?




 

Felcsúton élt kisgyerekként Vető Miklós (1936-2020), a hazai és a nemzetközi filozófiai tudományos élet egyik legkiemelkedőbb, Franciaországban alkotó képviselője, akinek művei – a francián kívül – angol, német, olasz, japán és természetesen magyar nyelven jelentek meg.

veto.jpg

 

Ez a tavaly tavaszi volt az első beszámolónk munkásságáról: Felcsúti származású volt a filozófus professzor, két magyar egyetem díszdoktora - Bicskei Szó 

 

"Budapesttől Párizsig (1936-1957) És a következő hatvan év" címmel  - a Szent István Társulat adta ki 2022-ben a tudós memoárját, ezt kaptam kölcsön.  Teljes véletlen, hogy Vető Miklós könyvének olvasását a szerző halálának ötödik évfordulóján, azaz ma fejeztem be. 

veto2.jpg

A kiadás alapja a Párizsban 2018-ban megjelent DE BUDAPEST Á PÁRIS című kötet volt. 

Az első fejezetben sokszor szerepel Felcsút, de még Bicske is. A másodikban is előfordul a község neve. Édesapjukat 1941-ben vesztették el. Édesanyjukat 1944-ben deportálták és egy náci munkatáborban gyilkolták meg. Testvérével együtt rokonok bújtatták Budapesten. 

A családnak 350 hektáros birtoka volt és egy kvarchomok bányájuk. Két házuk volt, az egyik 9, a másik 4 szobás. Azt írja Vető Miklós, hogy Felcsúton “vízözön előtti” feudalizmusban éltek. A faluban a könyv szerint két földesúr volt: “a Kozmák és mi.” A "Kozma-kastély" varroda lett majd a Puskás Akadémia része. 

Ír egy tejtestvéréről, akit nyomon követett hosszú ideig, de az 56-os forradalom után bíróság elé került és 63-ban szabadult. S ha már ‘56: Vető Miklós szegedi egyetemi joghallgatóként a MEFESZ egyik alapítója volt. 

Élete első emlékének nevezi a következőket. István öccsének volt egy dajkája, egy pesti lány. A legények jégre csalták Arra a vékony jégre, ami a trágyás gödör felett szokott kialakulni. A jég beszakadt. A dajka ijedten kiabálva kilábalt, aztán észrevette, hogy az egyik cipő bennmaradt. Visszament érte. Azt írja, hogy kisfiúként az istálló falának támaszkodva nevetett. 

A másik emlék az elsők közül: egy autó, ami az utcán parkolt, Jenő bácsi sofőrje vezette. Jenő bácsi képviselő volt, ügyvéd és a nagybátyja. Az első és utolsó eset volt bevallása szerint, hogy autó iránt érdeklődött.  

Ők maguk Bicskéről, “a 6000 lakosú kisvárosból” rendeltek taxit, mert nem volt autójuk. Ilyenkor a sofőrnek hat tojásból sütöttek rántottát a hosszú útra, ami a 40 km-re fekvő Budapestre vezetett.    

Nagyanyjáról is ír. Hogy ő volt gyermekkora középpontja és teljes szívéből szerette a Nagymamáját. 

Weisz Simon zombori tanító volt nagyanyjának apai nagyapja. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 22 csatájában harcolt. Utána körözték. Egy ideig szerb szomszédai bújtatták. Portréja és honvédtiszti szolgálatát igazoló dokumentumai Vető István, a testvér birtokában állnak. Az öcs fordította magyarra 2020-ban elhunyt bátyja emlékezését.    

Számos környékünket érintő momentum áll ebben a könyvben, főleg az első két fejezetben. De nem lenne tisztességes mindannyit felsorakoztatni ebben a könyvajánlóban, ellopni a kis meglepetéseket az olvasótól. Aki igazán kíváncsi, úgy is elolvassa az egészet. És azzal sem lenne jó visszaélni, hogy itt jelenik meg a megyében  a Szent István Társulat által kiadott mű első ajánlója. Maradjon róla megírni való máshol is.     

süti beállítások módosítása