Az idén novemberben életének 87. évét betöltő Karádi Imre pedagógus, középiskolai tanár, a Vajda János Gimnázium címzetes igazgatója nyitotta meg a Bicskei Napok "Ballag már a vén diák" című iskolai kiállítását.   

Egy kisebb tömeg jelent meg ma 10 órakor a Nagy Károly csillagászról elnevezett könyvtárban és mindenki örvendett, hogy láthatja a kedves Karádi házaspárt, de bizony még Zsuzsi unokájuk karjain ülve dédunokájuk is többször hozzászólt dédnagyapja megnyitójához... ráadásul mindig mindenben igaza volt, feltétlenül helyes kiegészítéseket tett...  

Igazgató úr most is nagyon elegáns volt és ugyanolyan jó hangú, mint régen. Örülök, hogy rögzítették,  hamarosan látható a Bicskei Tévében. És itt is, ha majd youtube-n is osztják. Ettől a békés, higgadt, de nagyon határozott hangtól a suliban éreztem magam pár percre. Ahol nekünk egymásközt ő volt "a Karádi". A Kálival, a Körmendivel, az Aklival, a Takáccsal  és a többiekkel együtt.  És nagyon nagy balhénak kellett ahhoz lenni, hogy neki be kelljen avatkozni ezen a higgadt, békés, határozott, de majdnem mindig kedvességet hordozó hangon. 

Köszöntőjében az középiskola szerepe a bicskeiek életében - ez kapja a fő hangsúlyt. Vallomás egy életútról, ami már önmagában díszpolgárrá érdemesíthette volna őt eddig is. Egyik kulcsmondatát az 1956-ban érettségizett osztállyal kapcsolatban vélem felfedezni: "Ők voltak az első és egyetlen osztályom" - mármint osztályfőnökként. Azt mondta, hogy annak az osztálynak minden tanulója lelkéhez, szívéhez tartozik.  1956-ban Karádi tanár úr az iskola vezetésébe került, született bicskeiként. Ezt követően mindent megtesz azért, hogy minél több tanárrá lett tanítvány térjen vissza azokra a katedrákra, amik előtt az iskolapadokban figyeltek.

 Az összes képet emitt lapozhatják át....

Íme a megnyitó szövege, amiket igazgató úr félbehajtott A/4-es lapokra gépelt írógéppel, mind a kilenc oldalt fenn számozva, ahogy kell:  

Tisztelettel köszöntöm a bicskei általános iskola és a középiskola volt és jelenlegi tanulóit, tanárait, kedves kollégáimat, köszöntöm a városi könyvtár olvasóit, rendezvényeinek rendszeres látogatóit és köszöntöm mindazokat, akik megtiszteltek bennünket megjelenésükkel és akik velünk együtt akarják évfolyamtól függetlenül a tablókat nézegetni, rácsodálkozni az elmúlt évek szép, vagy már széppé váló emlékeire.

Na, de itt nincs vége a köszöntésnek, mert nagy szeretettel köszöntöm Szabó Erikát és könyvtárosait, aki kigondolója ennek a számunkra, s hitem szerint Bicske számára is érdekes kiállításnak és találkozónak.

De hogyan jutott erre a gondolatra?

Kérem kedves Mindnyájukat, hogy hirtelen képzeljék magukat akármelyik iskola folyosójára, óraközi szünet van, a folyosón zsongás, beszélgetés, nevetgélés, szóval zajlik az élet,  s ugyanakkor a folyosók falán ott sorakoznak a tablók, a tablókról tanárok, diákok szinte üres tekintettel nézik a számukra idegennek tűnő zajló életet – és valószínűleg itt jutott eszébe Erikának a zseniális ötlete, próbáljuk életre kelteni a tablókat, kiléptetni onnét 18 és 80 év közötti diákjainkat, vegyüljenek el a folyosó sokaságában s egyszerre jelenítsék meg a három időegységet: a fiatalon érettek tele vannak tervekkel, álmokkal, az élet nagy, remélt lehetőségeivel – ő a jövő -, a derékhad életének tartalma munka és a család, ők a jelen-,  s a 70-80 évesek elmélyülten szemlélődnek a mögöttük lévő évtizedekre, s elgondolkodnak: megtaláltam-e a boldogságot, volt-e értelme életemnek, s talán a legfontosabb – ember tudtam maradni válságos, szorult, netán kiszolgáltatott helyzetekben.

Hát akkor próbáljuk meg a tablók életre keltését, pontosabban helyzetemnél fogva csak a középiskolai tablók életre keltését. Hát bizony nagyon lesz! Ugyanis a mai napig, a levelező tagozatot  is beleértve 212 érettségizett osztályunk volt, ez pedig elvileg 212 tablót jelent, s a tablókon pedig 5077 tanuló. Ennyien el sem férnének a Kossuth téren, hát akkor próbáljuk területileg elhelyezni és ott előléptetni, életre kelteni őket. Egy 1985-ös felmérésem szerint iskolánknak – én magam is meglepődtem – 112 településsel volt diákjai által kapcsolata. Így aztán nem meglepő, hogy a Fejér megyei diákokon kívül Komárom, Pest, Veszprém, Nógrád megyei és budapesti lakos volt diákjaink némi meglepetéssel lépnek ki a tabló kereteiből otthonukban s néznek változatlan bizalommal és köszönettel a Vajdára. No, de azért az is elgondolkodtató, hogy honnét tudott ez a 112 település a bicskei Vajdáról? Na, de itt az ideje, hogy néhány tablót tüzetesebben is megnézzünk. Kezdjük a legelsővel, az 1956-ban érettségizettekkel. Kamarás Oszkár szinte merev tartással sugározza egyéniségének lényegét: rend, fegyelem, következetesség, szabályzat, pontosság, - mellette Boldoghy József bácsi, eredetileg bencés rendi paptanár, az iskolák államosítása után papi hivatásáról le nem mondva civil ruhában, igazgatóhelyettesként vett részt az iskola alapításában – de nézzük a szemét: belőle szeretet, jóság, megértés, megbecsülés, türelem sugárzik – ezeket a nem tulajdonságokat, melyeket társukként, iskolaalapítóként is átéltem – igyekeztem igazgatóként egybekovácsolni s az iskola meghatározó szellemiségévé tenni. Ebben a törekvésemben 28 éven keresztül folyamatos és jelentős tartalmi segítséget kaptam dr. Káli Ferenc igazgatóhelyettes kollégától, aranydiplomás tanártól és Fekete Ferenc ugyancsak aranydiplomás tanártól, a diákotthon vezetőjétől, aki a diákotthont kollégiummá fejlesztette /ez akkor óriási eredménynek számított/.  Varga Magdolna és Vallus Éva tanárnők, kollégiumi nevelők több évtizedes közreműködésével, és biztosította az iskola szellemiségének ottani érvényesülését is.  Így sok tablóról, /1966-tó/ kettős emlékek is felidéződhetnek, iskolai és kollégiumi visszaemlékezések egyaránt.

S a tanárok! A mai napig 140 tanár látta el feladatát – szerencsére a testület 18-20 tagja törzstagnak számít, így ők sok tablón szerepelnek. A lényeg: a testületi egység és a folyamatos fejlődés biztosított volt. Szívesen kiléptetnék a nagyközönség elé 4-5 kollégát, ezzel megsértenék 40-50-et, mert mindnyájan kitűntek értékteremtő munkájukkal. Na, de azért egypár kollégát meg kell neveznem, ugyanis a testület összetételében törekedtem arra a bicskei értékteremtés növelése szándékából fakadóan, hogy tanárrá váló volt diákjaink térjenek vissza iskolánkba, az iskolapadból a katedrára. A mai napig 16 volt tanítványunkat vallom örömmel kollégámnak.  Nahát őket szeretném név szerint is bemutatni, már csak azért is, mert ők 3 tablón 3 minőségben szerepelnek: általános iskola, Vajda diák, és évekkel később Vajda tanár. Vajon melyik tablóról fognak legtöbbször kilépni?  Bicskei Napok lévén illő megjegyezni, hogy 16 tanítványból lett kollégából 10 bicskei.  Tehát névsorban: Giesz Jánosné Pátrovics Emília,  Glaszhütterné Kis Annamária, Hasbuflug-Néma Mária, E. Kovács Júlia, Körmendi Gyula, Ladányiné Báder Ildikó, Lászlóné Karádi Enikő, Mohainé Fejes Ágnes, Nagyné Kis Ágota, Pané Kis Katalin, Pekk Tamás, Soltészné Kellner Rozália, Somos Ágnes, Tóth Melinda,  Tóthné Hoffmann Ilona, Vargáné Bakó Márta. Ha sikerül őket kiléptetni, bőségesen lesz mondanivalójuk.

A törzstagok mellett külső óraadók is segítették munkánkat, eddig 96 külsősnek mondhattunk köszönetet munkájukért, de közülük szeretném kiléptetni Börcs János és Estélyi Katalin /volt tanítványunk!/ könyvtárigazgatókat, ugyanis velük vált a könyvtár az iskola pedagógiai és tantervi részévé a könyvtár fakultáció oktatás vállalásával,  mely a megyében is ritka volt,  s ami még ennél is fontosabb, kiváló könyvtárosokat indítottak el a pályájukon, ennek bizonyítására kiléptetem a tablóról Berkeszi Tímeát és Zavarcsik Gizellát, akik jelenleg is könyvtárunk könyvtárosai. 

Csak érdekességként említem meg, hogy Orbán Győző fiatal mezőgazdasági gépész technikus a miniszterelnök születése évében az 5+egyes oktatás keretében a csákvári gépállomáson egy csoportunkat vezette be a mezőgazdasági gépszerelés rejtelmeibe.

Nem lennék igazságos, ha nem említeném meg azok nevét, akik bár nem voltak tagjai a testületnek , de munkájukkal néhány ezer /!/ diák tudásának, jellemének, szellemiségének voltak alakítói, formálói.

Peterdi Ede, aki közel 40 évig volt a Gyermekotthon igazgatója, környékünkön az egyetlen állami díjas pedagógus, évfolyamok sokaságának tartott történelmi, helytörténeti előadásokat, melyekkel nemcsak az ismeretek bővültek, hanem a szülőföldhöz, a szűkebb hazához való kötődés is erősödött.

A másik Bazsinka Józsi bácsi, aki évek hosszú során át minden szabadidejét iskolánkban töltötte, tanította a gyerekeket az elsősegélynyújtás ismereteire (...). Mindkettőjüknek meghatározó szerepük van az iskola nevelési rendszerében. (…)

Láttuk, tanárokat, nevelőket nehéz  a tablóból kiléptetni, de majd kilépnek maguktól, ha szükség lesz rá.  De talán még ennél is nehezebb diákok többezres tömegét; illetve vannak esetek, amikor direkt ezért jön össze egy-egy osztály időnként, hogy a kezükben lévő tabló megelevenedjen, megtudják, hogyan alakult társaik sorsa, egyikük-másikuk milyen gondokkal küzd, melyek az öröm forrásai. A temetőben elhelyeznek egy csokor virágot annak a sírjára, aki nagyon korán távozott tőlük. Ezek az érettségi találkozók töltik meg élettel a tablókat. De azért én mégis szeretnék néhány tanulót az elmúlt évtizedekben végzettek közül bemutatni, persze, sok-sok százról tudnék mondani elismerőt és szépet mondani, de a lehetőség időkorlátai miatt szűkítenem kell a keretet – a kiállítás megtekintésekor remélem, úgyis életre kelnek ők is. Nevük mellet az évszám érettségijük évét mutatja.

Az 1956-ban érettségizettek közül nem tudok senkit sem kiemelni, mert kivétel nélkül mindegyiköket ki kellene. Ők voltak azok, akik be mertek iratkozni egy ismeretlen gimnáziumba, vállalva az ismeretlen jövőt. Vállalták s jól jártak. De különösképpen én jártam jól velük, mert mindegyikük mindenkor pedagógus lelkemnek és szívemnek elválaszthatatlan részévé vált. Ők voltak az első és egyetlen osztályom.

Pusztai László 1957  A Bogyán született és nőtt fel, egyszerű szülők gyermeke, az ország legtekintélyesebb kriminalisztikai tudósa lett, egyetemi tanári kinevezése előtt autóbaleset érte, temetésén, Bicskén soha nem látott tömeg búcsúzott tőle, köztük állami állami főméltóságokat lehetett látni és hallani.

Herczeg János 1959 a Pizzafalóval szembeni kis emeletes házból indult el, most a szegedi orvostudományi egyetemen a klinika professzora, nemzetközileg elismert szaktekintély. (Prof. Dr. med et jur Herczeg János. Egyetemi tanulmányait a Szegedi Orvostudományi Egyetemen "summa cum laude" minõsitéssel fejezte be 1966-ban. majd 1995-ben a Köztársasági Elnök egyetemi tanárrá nevezete ki – A szerk.)   

Bölcskey Károly 1960 A rendszerváltozás után Bicske közéletének egy meghatározó egyénisége, éveken keresztül alpolgármester.

Soltész József 1962 Szinte talán kötelességének érezte, hogy amit fiatalkorában Bicskétől kapott, azt orvosként sokszorosan viszonozza kiváló eredménnyel.

Simon Csaba 1963 Nevéről egy Ady vers címe jut az eszembe: Az Értől az Oceánig. Ugyanis a felcsúti kis értől eljutott az óceánig, ugyanis óceánjáró hajókapitánya lett.

Varsányi András 1964 a rendszerváltozás utáni első országgyűlés MDF-s képviselője

Fejes Ágnes 1966 évtizedeken keresztül a Művelődési Központ igazgatójaként, messzemenően minden vonatkozásban segítette iskolánk pedagógiai tervének megvalósulását, mint iskolánk igazgatóhelyettese ment nyugdíjba, jelenleg osztálya 50 éves érettségi találkozóját szervezi, a tablóján lévő diáktársak már életre keltek, de csak holnap fognak megszólalni a találkozón.

Végh Róbert 1967 Van-e aki e nevet nem ismeri? A Bicske Baráti Kör elnökeként soha nem látott mértékben folyamatosan és rendszeresen segíti Bicske minden területen történő fejlesztését, s mint orvos, ha azt hallja, Bicske, főleg, ha Vajda, mindent félretesz, mert ez az első, különben diákként feltaláló, mert a budafoki Tanborpincében /5+1-es oktatás/ felfedezte, hogy a töltőceruza nemcsak írásra, hanem ivásra is használható.         

Kisvári Gyula 1975 pedagógus és festőművész, festményeivel számomra az ember és a természet meghitt kapcsolatát fejezi ki, színei, témái, számomra az élet szépségét, örömét váltják ki.

Pálmai Klára 1976 dr. Béres Józsefné, a világhírű Béres vállalat kommunikációs igazgatója, a Vajdát rendszeresen támogatja, különösen fontosnak tartja a tehetségek segítését.

Zsohár Melinda 1976 újságíró, már diákkorában feltűnt pozitív kíváncsiságával,  a miértek tömegére kereste a választ, felnőttként és újságíróként minden iskolai rendezvény aktív támogatója.

Moldován Ilona 1977 ügyvédként tanította diákjainkat a jogi ismeretek alapjaira, a Vajda Diákjaiért Alapítvány kuratóriumának tagja megalakulása óta.

Bazsinka Zsuzsa 1983 az iskola büszkesége, nemzetközileg ismert és elismert operaénekesnő,  életem legnagyobb élménye volt őt hallgatni és látni a színpadon, az iskolai rendezvényeken is szívesen és aktívan vesz részt.

Bárányos József 1985 mesterpedagógus, az általános iskola igazgatója. pedagógiájának és vezetési gyakorlatának alapeleme a szeretet. Becsülöm és tisztelem.

Antal Éva 1986 tiszteletes asszony, a magyar nyelv legkitűnőbb mestere,  diákkorában a szép magyar beszéd megyei versenyein első, több országos találkozón tisztességes helyezés, - mint tiszteletes asszony nemcsak hirdeti az Igét, hanem csodálatosan szép nyelvezetével az Ige és a nyelv szépségét együtt ajándékozza a híveknek.

Tajthy Gábor 1988 kitűnő tanuló, a biológia mindentudója, állatorvosként népszerű szakember a lakosság körében, az elmúlt évben az Év Állatorvosává választották Fejér megyében.

Izing Antal 1989 Dr. Szegő Tamás díjas és Flekk 2000 díjas újságíró, írásaiban nem a szenzációt, hanem az igazságot kutatja, egyébként mindenkor az iskola rendelkezésére áll, nevét határon túl is ismerik.

Még kellene folytatnom a sort, de ezt átengedem ésszerűségből és kényszerűségből az életre kelni akaró tablóknak.

Megköszönöm Erikának és könyvtáros társainak a remek ötletet s az ötletet megvalósító rengeteg törődést, fáradságot, idegeskedést, - a két iskola igazgatójának, tantestületének, diákjainak kívánom,  hogy a jövőben a tablóikon csak boldog, megelégedett fiatalok legyenek, - a könyvtárnak pedig azt, hogy ezek a fiatalok itt, a könyvtárban kedvtelve és örömmel töltsék  szabadidejüket olvasással, műveltségük gyarapításával.

A 35. Bicskei Napokon rendezett kiállítás várja az érdeklődőket, kérem, érezzék jól magukat az elvileg 212 tablóból kilépni akaró 5077 diák és 140 tanár társaságában.

Köszönöm figyelmüket és érdeklődésüket.           

Május elején közöltünk egy kislány által írott Anyák Napjára írott köszöntőt és hozzátettük: szívesen fogadjuk ebből a harmadik osztályból másoktól is.  Úgy történt akkor, hogy mindezeket a gyerekek felolvasták anyukáiknak és nem maradt el a hatás. Folytak a könnyes nevetések. Minket pedig hat anyuka megtisztelt akkori ajándékával. Zsebkendőt tessék készíteni.

Rácz Imre Cserszegi-Bianka B.Középhegy 18,92 Arany

Rácz Imre Zalagyöngye-Rizling B.Középhegy 18,16 Ezüst

Rácz Imre V.vörös B.Középhegy 17,23 Bronz

Vindics János Irsai-Bianka B.Galagonyás4 18,80 Arany

László József V.fehér B.galagonyás3 18,66 Arany

László József V.vörös B.Galagonyás3 17,00 Bronz

Szabó László, Alcsút Chardonnay Lovasberény,Mihályvár 18,68 Arany

Szabó László, Alcsút Sauvignon Blanc Lovasberény,Mihályvár 16,80 Bronz

Szabó László, Alcsút Kékfrankos Lovasberény, Mihályvár 16,33 Oklevél

Paksz Károly V.fehér B.Galagonyás51 18,02 Ezüst

Paksz Károly Kékfr-Othello B.Galagonyás2 17,62 Ezüst

Kovács Károly, Biatorbágy Chardonnay Etyek 17,86 Ezüst

Kovács Károly, Biatorbágy Kerti vegyes Bia,Ürgehegy 17,56 Ezüst

Károly, Biatorbágy Olaszrizling Etyek 16,22 Oklevél

Marton István János Zweigelt B.Galagonyás2 17,85 Ezüst

Marton István János V.fehér B.Galagonyás2 17,22 Bronz

Szabó László, Biatorbágy Királyleányka Bia, Ürgehegy 18,00 Ezüst

Szabó László,Biatorbágy Pátria-Szürkebarát Bia, Ürgehegy 17,42 Bronz

Mónos László V.vörös B.Galagonyás2 17,65 Ezüst

Mónos László V.fehér B.Galagonyás2 15,52 Oklevél

Siebel Tamás V.rose B.Galagonyás6 17,96 Ezüst

Siebel Tamás Othello B.Galagonyás6 16,00 Oklevél

Siebel Tamás Olaszrizling B.Galagonyás6 15,70 Oklevél

Borbély Zoltán,Csabdi Othello B.Galagonyás2 18,00 Ezüst

Baladik Sándorné V.fehér B.Baboshegy 17,86 Ezüst

Farkas Ferenc V.fehér B.Galagonyás3 17,70 Ezüst

Kaszás Mónika V.fehér B.Középhegy 17,78 Ezüst

Nagy Lajos V.fehér B.Galagonyás3 17,58 Ezüst

Ábel János Merlot-Zwei- Kékfr Táborállás 17,33 Bronz

Ábel János Rislingszilváni-Bianka Táborállás 17,00 Bronz

Kaszás József V.fehér B.Galagonyás2 17,20 Bronz

Kaszás József V.vörös B.Középhegy 17,13 Bronz

Schulmann Tibor Kékf-Zwei- Oportó B.Galagonyás3 16,60 Bronz

Schulmann Tibor Cserszegi-Bianka B.Galagonyás3 15,84 Oklevél

Schulmann Tibor V.fehér B.Galagonyás3 15,34 Oklevél

Jakab János V.vörös B.Galagonyás3 16,98 Bronz

Jakab János V.fehér B.Galagonyás3 15,12 Oklevél

Gonda Sándor Zweigelt B.Középhegy 16,68 Bronz

Horváth Gyula V.fehér Táborállás 16,68 Bronz

Komon Benő, Mány Olaszrizling Mány,Örsi dűlő 17,12 Bronz

Paksz Ferenc V.rose B.Galagonyás2 17,12 Bronz

Tóth József V.fehér B.Baboshegy 17,22 Bronz

Cserna Sándor V.vörös B.Középhegy 16,40 Oklevél

Cserna Sándor Korai Csemege B.Középhegy 16,30 Oklevél

Cserna Sándor V.fehér B.Középhegy 15,88 Oklevél

Rozovits Márton Merlot

Rozovits Márton V.fehér Mány,Mánykári 15,76 Oklevél

Mány-Mánkár

Páskom 15,95 Oklevél

Páskom

Kelemen József V.vörös B.Galagonyás1 15,58 Oklevél

Kelemen József V.fehér B.Galagonyás1 15,20 Oklevél

Terjéki Ede Egri Csillag Tiszajenő 15,48 Oklevél

Terjéki Ede Cserszegi fűszeres Tiszajenő 14,94 Oklevél

Akli Péter V.fehér B.Bagolyvár 15,82 Oklevél

Gáspár Jánosné V.Ffehér B.Középhegy 16,00 Oklevél

Horváth Imre,Érd Kékfrankos Érd 15,03 Oklevél

Horváth József V.fehér B.Házikert 15,48 Oklevél

Lukács Róbert V.fehér B.Bagolyvár 15,02 Oklevél

Temesvári Lajos Chardonnay,Zveltelini B.Máléhegy 15,14 Oklevél

Minden leadott minta 2015 -ös évjárat volt.

A 2015-ben alapított vándor díjat

„ Vénusz Szobor „

A Magyarmet Kft. készítette

2016-ban a legmagasabb pontszámot elért gazda

Rácz Imre

Gratulálunk a gazdák sikereihez !

Huszonöt gyermek és felnőtt járult Pünkösd vasárnap elsőáldozáshoz a Bicskei Római Katolikus Egyházközség Szentháromság templomában.  

Ötven nappal Húsvét után Pünkösdkor az apostolok betöltekeztek Szentlélekkel, a külső szemlélők azt mondták: "édes bortól részegedtek meg". 

A mai szentmisén a megtelt templomban felhangzott a legszebb dallamú, régen hallott katolikus fohász, ami egy időben minden szentmisén hallható volt: 

"Jöjj, Szentlélek, Úristen, áraszd reánk teljesen, mennyből fényességedet! Jöjj el, jöjj, el, jöjj Szentlélek Úristen!" 

Az elsőáldozók Imre atya vezetésével a Plébániára mentek, ahol kaláccsal és kakaóval vendégelték meg őket.  

Bicskei műhelyben, bicskei mester vagyis Németh Zoltán faműves keze által készített eszközöket is használt Széll Tamás a Bocuse d'Or szakácsolimpia európai döntőjének győztese, aki csapatával Norvégiát és Svédország utasította maga mögé, 12 ezer eurónyi fődíjat hazahozva. 

Németh Zoltán faműves mester, a Fa-time manufaktúra tulajdonosa készítette azokat a deszkákat, amiket idén Európa legjobb szakácsa használt a versenyben. 

"Már az elmúlt évben is készítettünk hasonló termékeket az APLI design stúdió megbízásából" - mondta a Bicskei Szónak Németh Zoltán faműves, a Fa-time manufaktúra tulajdonosa. A cég a Magyar Kézműves Szövetség tagja. "Tavaly a magyar csapat Lyonban a halételeket szolgálta fel a Fa-time manufaktúra által készített tálalókon. Az idén is az Ő megbízásukból dolgoztunk. Nagy öröm a magyar szakácsok világsikere, akik mögött számos háttérember munkája áll. Mi is ezek között húzzuk meg magunkat. A Deszkák japánakácból készültek."

Az alján ott ragyog a Fa-time Hungary bicskei logója! 

ia

Ma délelőtt 11 óra előtt néhány perccel Krajczár Gyuszi bácsi, a nyugalmazott iskolaigazgató helyettes két unokája társaságában  megérkezett a Nagy Károly Városi Könyvtárba, ahol tegnap délelőtt helyezte biztonságba azt a közel 30 ezer forintot tartalmazó pénztárcát, amit egy járda szélén talált meg.

Nemsokkal később megérkezett az elhagyott pénz hálás tulajdonosa is, akikkel régóta ismerik és kölcsönösen tisztelik egymást. Endrédiné Szabó Erika könyvtárigazgató asszony irodájába tessékelt minket, behozta a páncélszekrényben letétbe helyezett talált tárgyat és átadta a tulajdonosnak.

- Számolja meg - kérte Gyuszi bácsi az asztalra mutatva. A hálás és kedves tulajdonos nem akarta, hiszen megbízik itt mindenkiben, de Gyuszi bácsi megismételte:

- Számolja meg.

Nagy mosolygás közepette meg is történt. Ezután Gyuszi bácsi és jómagam - ajándékba kaptunk egy-egy üveg 2012-es évjáratú valóban az Egri Borvidéken borrá lett Bikavért. Gyuszi bácsi az illendőségnek megfelelően nem akarta elfogadni - mondván, hogy ez így többe kerülhet az ajándékozónak mint a megtalált pénz.

Végül persze megtörtént az ajándékozás. Nagy kő esett le a szívemről. Megnyugvásomnak adhattam hangot a Bikavérnek örvendve, némi derültséget keltve, mert ha Gyuszi bácsi tényleg nem fogadta volna el, akkor én mint asszisztense sem hozhatok haza (a szolgálati út megsértése nélkül) jó magyar bort a bicskei Könyvtárból, amire egyébként eddig még sose volt példa... Onnan mindig csak könyveket hordok haza, amiket vissza is viszek.)

Külön összhangzattan, hogy a Könyvtárban minden bizonnyal nagy sikerű iskolai tablókiállítás nyílik egy hét múlva, Gyuszi bácsi, kedves tanárunk számos osztályképen látható lesz. Eszembe jut, hogy éppen egy éve hagytam el mindenem. Papírjaim, bankkártyám a város két pontjáról kerültek elő, mert felnőtt megtalálója a pénzt kivette, az okmányokat szétszórta. Azokat általános iskolások találták meg, adták át tanáruknak, aki a Csokonai Általános iskola igazgató irodájában helyezte letétbe. (Az Okmányirodában és a Rendőrkapitányságon is segítségemre voltam, végül lakásbiztosításom alapján az AEGON Biztosító megfizette nekem azt a kárt, amit a kártyák és okmányok újrakészítése jelentett.)   

Amikor Gyuszi bácsi elhívott magához tegnapelőtt segítséget kérve, telefonon előre semmit nem mondott. Nála a nappaliban ülve nagyot sóhajtottam, amikor elém tette a talált tárgyat. Azt hittem, nagyobb baj van. Láttam rajta, mekkora felelősséget érez. Ahogy családtagja fogalmazott, stresszelte őt, hogy idegen pénz van a birtokában. A szemerkélő esőben indultunk a Könyvtárba, mert azt gondoltuk ki, e mindenki számára kedves, jól ismert helyen jó helye lesz addig, amíg a tulajdonos nem jelentkezik. Már-már azt is megbeszéltük, hogy félév/teljes év várakozás után dönt majd Gyuszi bácsi arról, hol kerülhet jótékonysági felhasználásra. Aztán szerencsére 3 órába tellett. 

Nekem természetesen az iskolai évek járnak a fejemben. Ő nem tanított engem, azaz dehogynem! Kéktúra csoportunkkal főleg a Vértest, a Gerecsét, a Budai-hegységet és a Balaton-felvidéket jártuk. Az iskolában elhagyott értékek jutottak eszembe. Hogy Gyuszi bácsi ma is úgy kezeli ezt a dolgot, mint egy példamutató tanár. Aki némi túlzással az egész települést hivatása szerint - iskolának, a közterületet iskolaudvarnak tekinti egész életében. Mondhatni szolgálatba helyezi magát szükség esetén.  Mondhatni: a "tanuló" ha elhagy valamit, fel kell kutatni, ki kell kérdezni a tárgy maradéktalan azonosítása érdekében és vissza kell neki adni, amit elhagyott. Mert ez a rendje, így becsületes, így megnyugtató.   

Egy barátom azt mondta, szereti az ilyen történeteket olvasni. Megírni még jobb.

ia               

15 óra 37 perckor érkezett egy levél az elveszett pénztárca ügyében. 

Három órán belül előttem állt a pénztárca színe és formája, a benne lévő összeg fillére pontosan leírva, a gyalogút leírása, ami alapján a helyszín is tökéletes. 

A pénztárca gazdája történetesen  egy a városnak pro domo - önzetlenül, rendszeresen segítséget nyújtó hölgy, aki ismeri és mindig is tisztelte a megtalálót. Hamarosan megbeszéljük találkozójukat abban az intézményben, ahol a pénzt biztonságba helyezte a becsületes megtaláló. Máskülönben egymástól 350 méterre élnek. Amikor a gazdája elveszítette, hazafelé ballagott, a megtaláló szintén.       

Szia Toncsi!

(név) vagyok, tegnap 11-én hagytam el egy kis alakú, cipzáros, ezüst szürke pénztárcát, benne .... forint. (Itt leírja a pontos összeget és a megfelelő útvonalat - A szerk.)    

Milyen jólesik, akkor is, ha nem az enyémet találta meg az úr. Volt már szerencsém néhányszor ilyen jó emberekhez, de mindig jól esik.

Köszönöm, hogy felvállaltad a közvetítést. Ez is nagyon emberbaráti.

Szép napot!

Üdvözlettel: (név)

Egy életútja miatt egyébként is köztiszteletben álló bicskei úr segítségemet kérte, mert talált egy pénztárcát, benne hétköznapi értelemben nem kevés pénzzel és szeretné visszajuttatni jogos tulajdonosának. Egyáltalán nem biztos, hogy a tulajdonos internetezik, ezért azokat az olvasóinkat, akik a környezetükben manapság hallottak pénzelhagyóról, értesítsék őt.  

A jelentkező akkor veheti át az értéket, ha a következő jellemzőket szép sorban, minden találgatás és döccenő nélkül elmondja: 

- Melyik napon hagyta el, hány óra tájban? 

- Hol, milyen útvonalon veszítette el avagy érzése szerint egészen pontosan hol? (A becsületes megtaláló hosszú ideig várakozott a helyszínen, hátha visszajönni a pénzét kereső - A szerk.) 

- Férfi vagy női tárca? Mekkora? Milyen formájú? Milyen színű? Milyen különös ismertetőjegyei vannak?

- Milyen pénznemben, mekkora teljes összeg van benne, milyen címletekben? A fémpénzzel kapcsolatban ugyanez a kérdés.

A becsületes megtaláló gondoskodott arról, hogy családján kívül még két ember tudjon a talált értékről velem együtt. Részemről a megtiszteltetés. Szinte jegyzőkönyvezhető környezetben biztonságba helyezte egy intézményvezető segítségével a páncélszekrényben.

A jogos tulajdonos a megtalálóval akkor találkozhat, ha a pontos válaszokkal jelentkezik itt: izingantal@gmail.com  De telefonszámot is tudunk cserélni e-mail-ben, nyilván ez lesz az első dolgunk, főleg, ha jó, megfelelő írott válaszok érkeznek kérdéseinkre.

A megtaláló - nem mintha nem tudná mire költeni a talált pénz  -, de egész életében nem nyúlt máséhoz sehogy, inkább csak adott. Ezt a jó szokását tartja most is. Amennyiben hosszú ideig nem jelentkezne a jogos tulajdonos, jótékonysági célra fogja fordítani a teljes összeget.

Izing 

 Részletek.....

Az Óbarok községben és a MEREK Marczibányi téri szállóján élő Akli Miklós egyetemi hallgató  (ELTE TTK földtudomány) létrehozott egy felhőmeghatározó csoportot az Fb-n.   

Csatlakozzunk! A Felhőkbe Miklós feltesz képeket, de bárki gazdagíthatja fotóival, megkérdezheti, hogy ennek a formának vajon mi a neve.

"A felhők oldal bemutatja a különböző felhőtípusokat, azok tulajdonságait és az időjárási helyzetet ami miatt kialakultak." 

Többek között Miklóssal ebben a videóban láthattok másról szóló beszélgetést. Ő az, aki a www.idokep.hu Bicskéhez legközelebb eső mérőállomásának működtetője, ő a legközelebbi adatbeszállító a házuk udvarán álló eszközzel.  

Felhővadász csak nekünk, csak most. A 60-as évek vége című Kispált dúdolva, mert a szövegében ott van: "...apa felhőivel..." - ha már így idő és tér plusz költészet.  

Mindez még nemsokkal azelőtt, mielőtt a földrajzot, a fizikát és a kémiát egy tárggyá teszik. A testnevelést és az énekzenét nem kellene hozzácsapni?                                               ia

   Részletek.....