Ádámné Csató Erzsébet 1962-től egészen a közelmúltig dolgozott Bicskén, az egészségügyben. Harsányi doktor úr asszisztenseként kezdett, majd a munkát Nagy Gyula doktor úr mellett folytatta. ifj. Nagy Gyula doktor úr rendelőjében nyugdíjazása után is sokáig dolgozott. A munkájának élt, munkája a szenvedélye volt. "Jót s jól" akart tenni mindig. Erzsike szerint is ebben állt a nagy titok.  Temetése január 3-án, pénteken 11 órakor lesz.  Isten nyugosztalja és szeretteinek, különösen gyászoló fiainak, Kárász Zoltánnak és Kárász Attilának adjon az Úr vigasztalást.  

"Sziasztok, nagy bajban van egy nagymama és kis unokája!
Itt a Karácsony és 2,5 éves Farkas Ákoskának nagy szüksége lenne ételre. A nagymama neveli, de sajnos nagyon csekély összegből, még ételre se futja, kérek mindenkit aki tud segítsen nekik! Bicskén a Kossuth úton a, tetűgödörben laknak.
Elsősorban ételre lenne szükségük, de nagyon jól jönne nekik bútor is! Előre is köszönik a segítséget!"

(A bejegyzés Mr. Zuckerberg fő művén, annak is Bicskei adományozók és adományra várók címmel létrejött klubjában olvasható egy jó szándékú bicskei tollából - A szerk.) 

Máté János református lelkésznek nagyon szépen köszönjük, hogy kérésünkre megtisztelt minket imáink elé való, nagyon szép, szívbemarkoló és elgondolkodtató karácsonyi köszöntővel. Egy idézet, egy kulcsmondat a tiszteletes úr szemlélődő, gondolkodó írásából már az elejére:

"Jussanak eszünkbe azok, akiket elhagytak, akiket elfelejtettek, akikkel

senki nem törődik, akikre szeretteik rá sem nyitják az ajtót, akik egyedül és csendesen,

emlékeikkel körülvéve merengenek a karácsonyi éjszakában."

Ezzel kívánunk minden kedves olvasónknak Békés, Boldog, Szép Karácsonyt!

Az ünnepet is munkával töltőknek nyugodt, eseménymentes szolgálatot! 

Mindig olyan szépnek tűnik a karácsony. Díszes fák, csillogó fények, finom illatok lengik

körül, boldog mosoly ül sokszor az arcokon, ajándékok, öröm, találkozások, szeretet:

igazán szép lehet ez az ünnep.

Sajnos azonban nem mindenütt és nem mindenkinek szép, és nem mindig békés,

nyugodt, meghitt, családias. Karácsony előtt hallottam néhány szomorú történetet.

Valaki azt mesélte nekem, hogy egykoron szépen indult náluk az ünnep, tényleg együtt

volt a család, rég nem látott közösség ült újra a szépen megterített ünnepi asztalnál.

Aztán ahogy haladt az idő, egyszer csak elszabadult a pokol: a karácsonyi békéből

hangos veszekedés, sőt: verekedés lett. Békés, karácsonyi hangulat helyett fájdalom,

harag, düh és zaklatottság született közöttük, amely mind a mai napig tart.

A másik történet sem szép, mert valaki így emlékezett vissza egy nagyon régi

karácsonyára, hogy gyermekkorában egyszer még úgy örült a szép, feldíszített

karácsonyfának, úgy örült a sok szép ajándékának, este boldogan feküdt le, és álomba

szenderült. Arra ébredt azonban valamikor éjféltájban, hogy részeg szülei éppen őt

ütlegelik, vérzik az orra és azt kiabálják a fülébe: „Hogy mertél elaludni ezen a szép

estén, miért nem nézed velünk együtt a tévében az ünnepi műsort?!” Attól fogva

valahogy nem igazán szép ünnep számára a karácsony.

Amikor az ünnep alatt ott lehetünk szeretteink körében, és áhítattal gyújtjuk meg

a gyertyát vagy a csillagszórót, amikor szeretteinket boldogan öleljük magunkhoz,

amikor szeretetünk ezernyi jelét tanúsítjuk a másik felé: jussanak eszünkbe azok is, akik

nem lehetnek együtt a családjukkal, a szeretteikkel, a számukra oly kedves és fontos

emberekkel. Jussanak eszünkbe azok, akiket elhagytak, akiket elfelejtettek, akikkel

senki nem törődik, akikre szeretteik rá sem nyitják az ajtót, akik egyedül és csendesen,

emlékeikkel körülvéve merengenek a karácsonyi éjszakában. Gondoljunk azokra, akik

éheznek, akik fáznak, akik betegek és kórházakban fekszenek, akiknek talán már nincs

reménységük, akikből elveszett már minden bizakodás, akiknek nincsen családjuk, akik

talán valami miatt börtönben vannak, akik menekültek, akik szenvednek, és legalább a

karácsonyi fények között mondjunk el értük is egy imádságot.

Egyszer egy városban- nem is olyan nagyon messze a mi városunktól, tehát kis

hazánkban történt - a város vezetői karácsony ünnepéhez közeledve nagy vendégséget

rendeztek a maguk számára. Volt ott minden földi finomság: gyümölcssaláták, válogatott

húsok, rák és halkülönlegességek. Igazi svédasztal, igazi „terülj-terülj asztalkám”,

amolyan „új gazdag módra”. A sok finomságból az úri vendégsereg azonban csak

keveset csipegetett: mindenki vigyázott az „alakjára”. Nosza, jött a nagyszerű gondolat,

a kegyes megoldás: adjuk oda a rengeteg maradékot a hajléktalanoknak. Szóltak is hát

a beosztottaknak, üzentek is a hajléktalanokkal foglalkozó szakembereknek: gyertek

és vigyétek, osszátok el ezt a sok finomságot a „szegényeitek” között. Azok hiába

mondták, hogy jó hölgyek és urak, talán még sem erre lenne igazán szükség, de a vezetők

csak erősködtek, hogy csak vigyétek, hadd legyen a hajléktalanoknak is egyszer szép

és gazdag a karácsonyuk. Hát elvitték, de a szép húsok, a pompás halak és rákok, a

nagyszerű saláták, a finom köretek mind valahol a kukákban landoltak, mert inkább

gyógyszerekre, egy kis melegre, egy kis meleg öltözetre és pár falat kenyérre lett volna

igazán szükségük azon a vidéken a hajléktalanoknak.

Karácsony napján hát - és máskor is- gondoljunk azokra, akik bajban vannak.

Egy családot például - sokunkhoz hasonlóan - elért a gazdasági válság. Az apát kitették

állásából, az anyának is felmondtak az ünnepek előtt a munkahelyén. Nem volt pénz se

karácsonyfára, se ajándékokra, és ott voltak a gyermekek is, szegényen, tehetetlenül.

Másutt fények, ragyogás, náluk sötétség és kilátástalanság, mert nemcsak a szülők állása

veszett el, de még azok a fránya hitelek is terhelték őket. Valahogy mégis lett ünnepi

vacsora. Ha ajándékra nem is futotta, de legalább az utolsó pénzekből lett egy terített

asztal finomságokkal, és az asztal körül egy különös családi közösség. Mert ugyan

asztalhoz ültek, de senkinek sem volt kedve beszélni. Azonban az édesanya egyszer csak

azt mondta mindenkinek, hogy „álljatok fel, és gyertek velem!” Zavartan követte őt az

egész család ki a házból, ki az udvarra. És ekkor azt mondta az édesanya, amikor már

mindannyian ott dideregtek az udvaron, hogy most nézzetek fel az égre!

És az égen rengeteg csillag látszott, szinte beleszédültek a látványba, úgy érezték, hogy

a ragyogás magával ragadja őket egy végtelen örvénybe. Egészen kicsinyeknek érezték

magukat. És ott az udvaron, a hidegben egyszer csak akaratlanul is szorosan átölelték

egymást. A látvány egészen lenyűgözte őket és mintha valami különös melegség járta

volna őket át, mintha valamiféle erő töltötte volna el a szívüket. Olyan volt a csillagos

égbolt, mint valami óriási reklámfelület a reményről. És akkor az édesanya csendesen és

egyszerűen csak ennyit szólt, hogy „Nézzétek csak: a csillagok éjjel látszanak!”

Hát kell nekünk ennél nagyobb vigasztalás? Lehet ennél szebb ajándék a lelkünknek,

lehet ennél nagyobb karácsonyi üzenet a számunkra? „A csillagok éjjel látszanak.” Éjjel,

amikor minden bizonytalan, amikor úrrá lehetnek rajtunk idegen hatalmak, amikor

a tolvajok, a rablók járkálnak, amikor sok helyen, sokszor nem biztonságos a kint

tartózkodás, amikor még inkább aggódunk a felnőtt gyermekeink hol léte miatt, akkor

egyszer csak jusson eszünkbe, hogy a csillagok éjjel látszanak.

Igen, éjjel, a legnagyobb sötétségben. Amikor a betegségek, vagy veszteségek, vagy

kilátástalanságok miatti éjszaka borul ránk, felragyoghat teljesen váratlanul az

igazi csillag, az evangélium, az öröm üzenet, és a karácsonyi fekete éjszakákban

meghallhatjuk az angyaloktól Isten boldog üzenetét, hogy „Ne féljetek, mert íme,

hirdetek nektek nagy örömet, amely az egész nép öröme lesz: Üdvözítő született ma

nektek, aki az Úr Krisztus, a Dávid városában.”

Ezzel az örömhírrel kívánok mindenkinek igazán boldog ünnepet!

Leterelik a forgalmat az M1-esről Tatabányánál balesetek miatt.

Három helyszínen ütköztek járművek az M1-es autópálya Budapest felé vezető oldalán, ezért a forgalmat Tatabánya-Óvárosnál leterelik a pályáról, az autósok Biatorbágynál hajthatnak vissza - tudatta a Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság szombaton. A balesetekben összesen 12 jármű érintett, személyi sérülés nem történt. A rendőrség kéri a Budapest felé tartókat, hogy lehetőleg már Tatabánya-Újvárosnál hajtsanak le az autópályáról az 1-es útra - adta hírül 10 perce a www.hvg.hu 

Miklós Balázs arra kért bennünket, a nevében is köszönjük meg a Bicskei Szó olvasóinak és mindenki másnak, hogy mellette szavaztak.  Balázs hozzátette, hogy "minden egyes szavazatra úgy tekintek, mintha a Bicskei TC teljes csapatával együtt kaptuk volna, ahogy pályára is mindig együtt lépünk".

Hajrá Bicske!   

          Részletek....

A csákvári körzeti megbízott 2013. december 19-én 16 óra körüli időben telefonhívást kapott arról, hogy Csákváron, a Kenderesi utcában betörés történt. A hívás során azt is elmondta a bejelentő, hogy melyik utcában menekül a betörő. A körzeti megbízott az éppen a településen szolgálatot ellátó bicskei járőr kollégáival a megadott helyszínre sietett. A rendőrök szolgálati gépkocsijukkal a menekülő elé kerültek és elfogták R. Géza 25 éves sárkeresztúri lakost.
A férfit előállították a Bicskei Rendőrkapitányságra, ahol a nyomozók lopás vétség kísérlete elkövetésének megalapozott gyanúja miatt gyanúsítottként hallgatták ki.

Az alábbiakat is tartalmazó levelet küldte el a Bicskei Szó az FMRFK Sajtószolgálatának, mert véleményünk szerint egy közéletben ténykedő fiatalnak, aki a nepotizmus diszkrét bájával szerez kap állást, bő egy év alatt három-négy autóbaleset részese, kötelező lenne már némi után képzés - no, nem napocska rajzolásra gondolok. Valamint megengedhetetlen az ittas gépjárművezetés - különösen kenyéradó gazdája, vagyis Bicske város tulajdonában álló autóval.       

A www.bicske.blog.hu szerkesztőjeként több olvasói jelzésből valamint biztosnak nevezhető forrásból értesültem december elején az illető november 30-án, Felcsúton történt balesetéről. Rövid idő alatt a harmadik közúti balesete! Mindhárom Bicske város tulajdonában álló autóval történt - mindenki nagy szerencséjére személyi sérülés nélkül, egyszer totálkárral, kétszer nem totálkárral.  Nem állíthatjuk, mert nem tisztünk ennek megállapítása, hogy mindegyik esetben ő volt a hibás, az viszont nem kizárható, hogy defenzív vezetési gyakorlattal, felkészültséggel mindegyik elkerülhető lett volna.    

Tessely Zoltán, Bicske Csabdin élő polgármesterének felelőssége itt is mutatkozik, hiszen ha nem küldi el a várostól a profi gépjárművezetőt, akkor a fiatalember alatt nem lesz totálkárossá Bicske város gépjárműflottájának addigi zászlóshajója, ami bizony Tessely megjelenéséig nem csak őt szolgálta, hanem kérésre sofőröstül a város minden intézményét. Kegyelmi ajándék, hogy 2012. júliusában a Budapest felé tartó fiatalember sértetlenül szállt ki Bicske város Fordjából. A kocsi akkor úgy összetört, hogy "nincs" már se eleje, se hátulja, se oldala. 

Még ennél is nagyobb szerencse, hogy az a három gyermek, akik a másik kocsiban ültek, szintén megúszták, pedig közülük kettőt mentőhelikopter szállított kórházba.

Egy totálkáros Ford, egy összetört új Suzuki és november 30-án is egy megtört Ford Fusion kíséri a fiatal útját, aki ezek után is állásában maradhat, aki időközben egy magántulajdonú gépjárművel is csattant egyet Bicske város közepén.

A magyar utakon közlekedő családok védelme érdekében, a munkatárs személyes biztonságáért, életéért, a balesetek megelőzése miatt - újra kellene vennie pár tucat vezetési gyakorlat órát forgalomban, de addig is tartózkodni az autózástól.    Például megkérhetné Tessely a kirúgott profi sofőrt, hogy mutasson meg néhány trükköt a tehetségnek.   

Ezen a november végi balesetes szombaton a város autójával egy disznóvágás köré szervezett rendezvényről tartott Bicske felé - legjobb tudomásunk szerint Alcsútról. 

"Tájékoztatásukat kérem, mert információnk szerint Felcsút községben egy útszéli szelektív hulladékgyűjtőnek és egy villanyoszlopnak hajtott november 30-án szombaton - a szintén Bicske városi köztulajdonában vagy volt kistérségi tulajdonban álló Ford Fusion gépjárművel, aminek színe sötét és rendszámának betűsora emlékeim szerint "KES" vagy "KEZ".

Sérülés nem történt, utasa nem volt. Tudomásom szerint a gépjárművet a gépjárművezető az ütközés után azonnal elhagyta, később visszatért az oszlopra rácsókolt Bicske városi kocsihoz, ahol az intézkedő, őt később előállító rendőröknek védekezésül elmondta, hogy igen, ő ivott. De csak a balesetezés után, amikor kiszállt a kocsiból és elment valahová, ahol eldöntötte: már nem akar vezetni (Rezesova-effektus?). Nem életszerű, mondhatni nagy kamu, hogy hivatali autóval disznóölésről gyüvet ütközöm a szomszéd faluban szombaton, majd a kocsit elhagyom és politikus beosztottjaként, félközéleti emberként alkoholt fogyasztok a baleset helyszínéhez és időpontjához igen közel. Rendőrök a baleseti helyszínen várták, elmondta a rendőröknek, hogy Tessely Zoltán országgyűlési képviselőnek ő maga a kije-mije, kik a barátai, mire a rendőr ún. felettesi felügyeletet kért, amit voltaképpen hivatali befolyással való üzérkedés vélelmezése miatt tehetett meg a hatósági személy teljesen érthető, korrekt és tanítani való módon önmaga és a testület védelme érdekében. A parancsnok információink szerint a helyszínre érkezett.  

Legjobb tudomásom szerint december elsejétől ha gyakorlatilag bármennyi alkohol találtatik a járművezető vérében, az ittas járművezetés esete. Éppen ezért kérem szíves tájékoztatásukat például minden részlet mellett arról is, hogy a személy vérének, vizeletének vizsgálata során milyen mértékű italozás állapítható meg, és ha az ittasság megáll, akkor egészen pontosan milyen szankció sújtotta vagy sújtja Bicske város autóját ittas állapotban vezető, azzal Felcsúton balesetet okozó/szenvedő járművezetőt. A jármű sérülésének mértékéről is tájékoztatásukat kérem. 

Szerettük volna azt is megtudni, bevonták-e már a jogosítványát. Mindezeket a tartalmakat az FMRFK Sajtószolgálata elé tártuk a tájékozódás és tájékoztatás kérése érdekében.    

A Fejér Megyei RFK Sajtószolgálata így válaszolt:  

"Megkeresésére válaszolva az alábbiakról tudjuk tájékoztatni:

Az Ön által kért adatok a 2011. évi CXII. Törvény 3. §. 3. bekezdése b,
pontja alapján különleges adatnak minősülnek.

A különleges adatok ide vonatkozó kezelését pedig ugyanennek a
törvénynek az 5. §.-a valamint a 28.§-a szabályozza, ez pedig nem
teszi lehetővé , hogy az Ön megkeresésében megfogalmazott kérdésekre
tájékoztatást adjunk" - eddig a rendőrségi hivatkozás. 

Végezetül

Roppant kínos kérdés ez, de bizony arról tájékoztatást adni a személyiségi jogok tiszteletben tartásával, hogy valaki, aki közalkalmazott vagy köztisztviselő lett, Felcsúton áthaladva ittasan vagy nem ittasan balesetet okozott és szenvedett köztulajdonban álló autóval - ennek bizony nincs köze a különleges adathoz. Kérdéseim nem vonatkoznak faji eredetére, vallására, pártállására vagy szexuális életére - sem egészségi állapotra, sem kóros szenvedélyre. 

A lezüllött hazai közúti közlekedési állapotok ismerője vagyok. Halált okozó ittas gépjárművezetés bűncselekményben 2006. nyarán egy 2,1-es véralkoholszinttel bíró autós hajtott a mi teljesen vétlen, bicskei delegációt Délvidék felé szállító gépjárművünkbe frontálisan, nagy sebességgel. A középsúlyos részeg  miatt vétlenül  életveszélyesen sérültem, helyszínen elhunyt útitársamat egész életemben gyászolom és hálás vagyok neki, hogy utolsó mozdulataival is életünket védte. Törvénytisztelő, ittas gépjárművezetés miatt szomorú tapasztalattal bíró magyar emberként arra voltam kíváncsi, azt kérdeztem, hogy 2013. november 30-án Felcsúton történt baleset során a Bicske városi tulajdonú KES betűsoros rendszámú sötét Ford Fusion "méltóságos" vezetője ittas volt vagy nem.  

Tudomásom szerint ugyanis a magyar rendőrök a tőlük telhetőt megteszik azért, hogy az ittas gépjárművezetést visszaszorítsák. A válasz valójában egyszerű lenne: 1. ivott és balesetezett 2. nem ivott és balesetezett. 3. kérünk még x időt a válaszadásra.  
Ha az egészségi állapota változott meg, igen, azt valóban megváltoztatja az alkohol.

Álljon itt az is, hogy a törvény szerint mi a különleges adat: 

"a)2 a faji eredetre, a nemzetiséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdek-képviseleti szervezeti tagságra, a szexuális életre vonatkozó személyes adat,
b) az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre vonatkozó személyes adat, valamint a bűnügyi személyes adat;"

Megértem a rendőrségi választ. Megvan a maguk baja tehetségtelen, hatalmi mámorban ittasan autózgató, főnök jobbkeze vagyok és én fújom a passzát szelet típusú gépjárművezetők nélkül is. És azt hiszem, hogy a maguk módján a hárító válaszukkal válaszoltak is a Bicskei Szó kérdésére. Hárításukból az következik, hogy a kérdésben foglaltak a valósággal találkoztak. Vagyis nem tudtak rá egyértelmű nemet mondani, igent kimondani pedig nem akartak. Értem én, hogy miért, de fel nem foghatom. Ugyanakkor szerintem ebben az esetben nincsen személyes adat. Ha valaki rendőri intézkedéssel szembeszegül, fenyegetőzik stb. (lásd néhány politikus esete) az bűncselekmény és közérdekű adat, főként ha az illető bármilyen szinten közszereplő vagy közszereplő közvetlen beosztottja.   

Bicske Csabdin élő polgármesterének 0 Ft+Áfa/hó szaktanácsadási díjért azt tanácsolom, tételesen írassa le kibővített titkárságával, dokumentálja, tegye közzé akár főállásban balesetező munkatársa érdekében, hogy a 3-4 db eddigi közúti balesetében, az elmúlt bő egy-két évben hány alkalommal NEM volt hibás, hogy mekkora anyagi károk keletkeztek, hogy a kárt a biztosító állta-e (semmi vaker, hanem dokumentum) vagy a munkatárs fizette - netán a város volt megint nagyvonalú.

Ez lenne a tiszta beszéd. Igény volna rá. Meg is volt ígérve. 

A mai Magyarország munkahelyein ennyi közúti balesetért ilyen rövid idő alatt - akár vétkes, akár nem -, ittas vezetésért pedig különösen - azonnal elveszítené állását a munkavállaló. De hivatali autóba minimum nem ülhetne után-képzés nélkül. Ittas vezetés? Valóban? Csak kérdezzük. 

Vannak védett személyek is?

Megérdemlik a védelmet?

Vigyázzunk egymásra az utakon.     

(ia)     

A Bicskei Rendőrkapitányság járőrei 2013. december 18-án délután otthonában fogták el M. János 26 éves bicskei lakost. A férfi ellen azért indult büntetőeljárás, mert a gyanú szerint az elmúlt időszakban Bicske területén úgynevezett új pszichoaktív anyagok árusításával foglalkozott. A lakásán megtartott házkutatás során a nyomozók többféle kábítószergyanús anyagot is lefoglaltak, melyeket szakértői vizsgálatra küldtek.
Előállítását követően a férfit a nyomozók gyanúsítottként hallgatták ki új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntett, valamint kábítószer birtoklása bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt.
Kihallgatása után M. Jánost bűnügyi őrizetbe vették, és kezdeményezik előzetes letartóztatását - olvasható az FMRFK közleményében. 

CSILLAGSZEMŰ TÁNCEGYÜTTES

bicskei csoportjai
szeretettel meghívják Önt és kedves családját

KARÁCSONYI MŰSORUKRA

Időpont: 2013. december 21. 18 óra

Helyszín: Petőfi Sándor Művelődési Központ

 Imeli László úr gyűjteményéből szemlézhetjük a Vasárnapi Ujság negyedik évfolyamában Pesten, 1857. martius 8-án kiadott 10. számának Donpierre kollégától származó írását. A Vasárnapi Ujság ezen címoldalát csak azért közöljük, hogy lássátok feleim: a Csabdira vonatkozó tartalmat milyen lapban adták ki. A közbirtokosság molnárjára vonatkozó mondatok a "Vértesaljai viszhangok" című részben találhatók.  

T. Szerkesztő!

Bicske kertváros lakójaként arra a kérdésre szeretnénk választ kapni, hogy miért a téli, fűtési időszakban kell az
áramszolgáltatónak nagy karbantartást végezni, egész napos áramszünettel, gátolva a fűtést és meleg víz használatot?
Nyáron óvták a szerelőket a hőgutától? Vagy egyszerűen eltanulták városunk nagyérdemű vezetőitől /lásd Kossuth u múlt
évi végig aszfaltozása hóban-fagyban/ Így kell év végén elkölteni azokat a költségvetési pénzeket, amit év közben
nem sikerült elsíbolni?

Tisztelettel: Név és cím a szerkesztőségben 

Laczkó Tibor és Gombrik Jenő családjai, a Magyar Vöröskereszt Bicskei Szervezete, a VIVBER kollektívája, Bicske Város Önkormányzata, a bicskei Egészségügyi Központ, a Művelődési Központ és a Bicskei Szó összefogásának, együttműködésének köszönhetően 153 véradó jelent meg december 11-én Bicskén, ami a kilencven fős átlaghoz képest jelentős siker. 

Egy egységnyi vérrel három emberi élet menthető meg! Optimális esetben egy véradás során 4,4 deciliter vért ad a véradó,  ez 153 véradó esetén elméletileg 67 liter vér. 

Mint azt Horváth Jánosné Erika, a bicskei Vöröskereszt vezetője kifejezte: elmondhatatlanul jó érzéssel töltötte el őt és munkatársait a jó szándékú bicskeiek tömege, akik a helyszínen minden ünnep előtti  rohanás ellenére teljes megértéssel, türelemmel, méltósággal várták az irányított véradásban megtriplázódott adminisztráció folyamatát.

A szintén komoly műtétek sorát viselő bicskei Gombrik Jenő családja úgy érkezett meg a véradás helyszínére, hogy családjukból, barátaik köréből véradókat toboroztak családtagjuk megmentése érdekében.

A bicskei szervezet vezetője mindenkinek nagyon szépen köszöni. Arra kért, hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a rendszeres, nem feltétlenül megnevezett személyek vérellátása érdekében szervezett véradás ugyanennyire fontos. Akkor is három emberi életet ment meg egy véradó. 

Laczkó Tibor és Gombrik Jenő uraknak biztos gyógyulást, teljes felépülést kívánunk a Véradók, a Vöröskereszt és a Bicskei Szó minden olvasója nevében.    

Izing  

Nagyon sokan voltak a véradáson.

Csak a Vivber kollektívájából  vagy harminc ember! Állítólag Tibor állapota egy kicsit javult. Reméljük a legjobbakat! Holnap megtudjuk Horváth Jánosné Erikától, a Magyar Vöröskereszt Bicskei Szervezetének vezetőjétől a pontos adatokat és közöljük. 

A Bicskei Szó részéről a megtiszteltetés minden jó ügy előmozdítása.  

ia

Miklós Balázs (BTC) több mint kettőszáz szavazójának köszönhetően a szavazás élén áll, de döngetnek mögötte a trónkövetelők rendesen és még 8 napig eltart a szavazás időszaka. Álljunk ki Balázs mellett mi bicskei erők, szavazzunk, köreinkben szavaztassunk rá.

Tegnapelőtt a bicskei Sparban összefutottam egy pillanatra csapatunk ott dolgozó kapusával. Guggolva pakolt a polcnál (gondolának hívják ma is?), hasonló tartásban, mint amikor két kesztyűs kézzel fogott labda fölött guggol a BTC-n az ötös előtt egy pillanatra és kinyújtott nyakkal nagyon sasolja az előre húzódó mezőnyt, hogy a kirúgáskor tudja, amit tudnia kell. Elhadartam, hogy helló Balázs, de jól állsz a játékban a kezdeti állapothoz képest. Máris elköszöntem "Szavazz Miklós Balázsra!" köszönéssel. Meg is kérdeztem visszafordulva, mint Colombo:

- Tényleg, te szavaztál már?

- Igen. De én magamra nem szavazok... Szabó Dani szári kapusra adtam voksom. Ez is egy játék. 

- Igazán fair mozzanat. Szép. Ha legközelebb rád szavazásra biztatom a Bicskei Szó nagyérdemű olvasóit, ezt is megírom.

          ia 

 Kapusunk, két oldalán bátyjaival 

Fotó: Füge  

A film alatt olvasható mondathoz azt azért szeretnénk hozzáfűzni,  hogy ismereteink szerint Magyarország első és azóta legjobb körülményeket biztosító, Budapesthez a legközelebb fekvő tábora a bicskei, ahol a gyermekekkel való foglalkozás a bicskei iskola segítségével sok más mellett a tábor fennállásának első napjától teljesen egyértelműen az egyik legfontosabb dolog. Mert a gyerek, az gyerek. Nemre, korra, származásra, vallásra való tekintet nélkül. A világ minden táján élő, bárhová érkező, bárhová induló. Még akkor is, ha "Török gyerek megvágta, magyar gyerek gyógyítja".      

Részletek...