Szombat délután Szegeden, a REÖK Palotában mutatta be három természetfotós azt az eszközt, amit másfél-két hónapon belül piacra dobnak külföldön. A fotósok és videósok életét megkönnyítő eszközt három magyar: Kármán Balázs szegedi, Novák László balatonalmádi és Karai Csaba bicskei természetfotós fejlesztette ki.

“Ez nem egy komplett állvány, hanem az állványoknak az a részegysége, amit állványfejnek nevezünk. A fotósok és videósok közvetlenül ehhez csatlakoztatják az eszközüket. Igazából az egésznek ez a legfontosabb része, hiszen ez teszi lehetővé a mozgást is” – árulta el a Rádió 88-nak Kármán Balázs. Hozzátette: ez egy olyan újdonság, amit eddig senki nem használt, alkalmazott, pedig triviális dologról van szó. “Aki kevésbé jártas a szakmában, az még csodálkozik is, hogy eddig ezek a dolgok miért nem így működtek” – tette hozzá a UniQball-gömbfej ősbemutatóján.

                                                                                                 Fotó: Kuklis István www.szegedcafe.hu  

A gömbcsuklók a legnépszerűbb megoldások az állványoknál, annak ellenére, hogy számos hibával küzdenek. Az egyik legnagyobb tulajdonságuk, hogy a gömbfejek rugalmassága, szabadsági foka teljes körű, vagyis amikor kilazítjuk, minden irányban el tud mozdulni a rajta lévő gép. “Az emberi szem viszont igényli, hogy a horizont vízszintes legyen, ne dőljön semerre a képen. Ezt eddig körülményesen, lassan lehet megoldani, most viszont jóval egyszerűbb lesz a beállítás” – mutatta be a találmányt Kármán Balázs.

A találmányon hárman dolgoztak: a szegedi természetfotós mellett a Balatonalmádin élő Novák László, valamint a bicskei Karai Csaba. A három szakember mindegyike elnyerte már “Az év természetfotósa” címet, hármójuknak pedig összesen több mint 100 éves fotós tapasztalatuk van. Az új találmány védettsége minden olyan országban érvényesíthető lesz, ahol ők ezt bejelentik, jelenleg ez a procedúra van folyamatban.

Az elkészített marketingterv szerint nem a magyarországi lesz a fő piac, de a hazai fotósok előnyt élveznek, vagyis hamarabb megismerkedhetnek/megismerkedhettek az eszközzel, mint a külföldiek. “Jelenleg az igényfelmérés zajlik, de a következő hónapban már sok országban lehet majd kapni. Másfél hónapja kint jártunk Londonban, akkor az egyik legnagyobb angol természetfotós, Andy Rouse mutatta be a találmányt, amit jelenleg is tesztel. Hamarosan megkaphatjuk majd a hivatalos véleményét is, ami az előzetes jelek alapján valószínűleg pozitív lesz. Ha ez is meglesz, az rengeteg plusz lehetőséget jelent majd” – mondta el Kármán Balázs.

www.szegedcafe.hu 

A BTC B-közép jó pár éve megkezdte a jóízű szurkolást BTC-nek. Az különösen szerethető bennük, hogy számukra sohasem a saját csapat hangos és kíméletlen kritikája a főirány a "lelátón", hanem a biztatás.

Például a "Veletek vagyunk, győzni akarunk!" Mint mondják, olyan a Bicskei B-közép, mintha a 12. játékos lenne a pályán.  Mellé nagy dumák, nagy nevetések, jó kis rigmusok - a kedvencem nem idézhető két szavas felkiáltás, nem szalonképes. (Bár szalon sincs a közelben.) Személyesen elárulhatom... Akkor szól a kórus így, ha nagyon-nagyon jól állunk... A második kedvencem a kórustól: "Hűűűhaa!" Ezt akkor nyomják, ha az ellenfél mondjuk 3 méterrel kapunk fölé-mellé rúgja a bőrt.  Velük egész a bicskei futball. Ha meccsre megyek - miattuk is megyek. Dobpergés és olykor-olykor túl keményre sikerült "nemkellettvolna"-típusú fellépéseik a BTC védelmében. Olyankor olyanok mint egy bengáli anyatigris.  Mint látjátok a fejérfoci.hu szavazásokkal igyekszik népszerűsíteni és olvasottá tenni önmagát. Miután ez ellen sem lehet semmi kifogásunk, hiszen mi sem vagyunk kihagyva belőle (még képet is vettek át tőlünk - a korláton álló bicskei kisfiú kedves fotóját), kérem, szavazzunk a Bicskei Tigers B-középre!  

I.A.   

Üdvözlöm Antal!
Egy olyan kérdéssel fordulok Önhöz, hogy kisfiam kinőtt, nem hordott ruháit, megmaradt és szintén kinőtt pelusait, megunt játékait szeretném eladományozni rászoruló családnak, csak nem tudom merre-hova. Ebben kérném segítségét, ha esetleg tudomása van ilyen nehéz sorban élő családról, kérem küldje el címüket esetleg telefonszámukat. Előre is köszönöm! További szép napot! Lili

Kedves Lili! Nagyon köszönöm levelét, szándékát. A legelső gondolatom szerint, ha a Katolikus Karitászhoz viszi el mindezt, akkor ők egészen biztos megtalálják jó gazdáit. Mindjárt megkérdezem vezetőjüket, Sági Ferencné Babi önkéntestől, hogy mikor és hová érdemes vinni a csomagot és megkérdezem tőle, megadhatom-e Önnek az ő telefonszámát. Üdvözlettel, Antal

Hozzád szólok vándor, ki fáradt játékszere vagy e rohanó világnak… Ki út porától piszkosan, szeretetre szomjasan, a hétköznapok hőseként töltöd be nap, mint nap vállalt küldetésedet… Csak egy percre állj meg, s térj be virágaimhoz, ha erre visz utad… Vesd le egy pillanatra a mindennapok rohanását… Egy régen hallott szép mesét visz majd feléd a szél… Mondd csak, ugye emlékszel még?!

Egyszer volt, hol nem volt… Volt egyszer egy virágbolt az Oroszlán patika mellett Bicske főterén. Tíz esztendőn át örömmel ontotta kis csokrait az embereknek, mígnem a sors úgy hozta, hogy a következő hat évben mély álomba szenderült. Az ősz folyamán ismét életre hívtuk régi kis üzletünket a korábbi helyszínen, de megújult környezetben. Szeretnénk, hogy a hozzánk betérőt megszólítsa egy szín, egy növény, hogy magával ragadja e békés, otthonos hangulat. Az üzlet kialakítása során arra törekedtünk, hogy, aki hozzánk betér, ne csak virágot kapjon, hanem alkalma legyen feltöltődni, néhány pillanat erejéig elfeledni a rohanó mindennapok sürgetését.

Felkutattuk nagyanyáink, kedves ismerőseink régi szekrényeit, s kezünk nyomán ismét életre keltek. Funkciójukat tekintve eme bútorok új értelmezést kaptak, szinte kivirágzott a régi sublót. Különleges szárított növényi részek, nagyanyáink fűszerei, most az otthonokat díszítő kompozíciókban öltenek testet.

A szárított virágok és élővirágok pillanatnyi szépségének konzerválása által, szemvidító, lelket gyönyörködtető, maradandó alkotásokkal szeretnénk vásárlóinkat megajándékozni, de természetesen vágott virágból is készítünk személyre szabott, alkalomhoz illő csokrokat, kompozíciókat.

A virágot szerető emberként, igyekszünk minden virágban felfedni azt, hogy mit üzen számunkra, meglátni egyéniségét, hogy csodálatos, egyedi sajátosságait tiszteletben tartva egy-egy alkotásnak természetes és fontos alkotórészévé nemesedjen, ezáltal töltve be azon küldetését, hogy akinek szánták, őt megörvendeztesse, amely által mélyebb értelmet nyer tünékeny léte.

Kedves vándor, térj be hozzánk, ha erre visz utad… Állj meg egy percre megpihenni, virágok illatát magadba szívni, ha erre jársz…

Szeretettel várunk minden kedves régi és leendő vásárlót, érdeklődőt!


Üdvözlettel:

Szigeti Noémi Johanna
Noémi Virág Galéria

Bicske, Kossuth tér 9.
Tel: 06-22/ 425-398
noemi.virag.galeria@gmail.com

Olvasónk kérte levelének közlését:  

2014.01.12-én a délelőtti órákban a Petőfi téren a pedagógus lakásoknál igazoltattak  mert a Bikakútnál (a síneken) keltem át. Előttem egy roma származású fiatalember szintén arra közlekedett. Igazoltatták, majd szó nélkül tovább engedték. Majd engem is megállítottak, leigazoltattak és azzal az indokkal, miszerint "Tilosban való átjárás"-t követtem el, először 20.000 Ft-ra megbüntettek. Egy kis beszélgetés után, miután kiderült, hogy nincs munkám végül is 5000 Ft-ra csökkentették a büntetést.
Félreértés ne essék, nem vagyok rasszista, mert végül is bárki arra mehetett volna előttem,de nekem az a véleményem, ha már egyet nem büntetnek meg ugyanazért, akkor a másikat miért? És tudtommal először - büntetés előtt - csak szóbeli figyelmeztetést kellett volna kapnom...
Időközben egyik ismerősöm által az az információ jutott a fülembe,hogy meg van szabva a rendőröknek,hogy egy nap mennyi szabálysértési bírságot kell beszedniük...bár ebből nem tudom mi az igazság,azért felháborít a dolog,hogy csak engem büntettek meg, a másik személyt nem, és ugyanazért a "bűncselekményért"...

Egy bicskei lakos

A városban sokfelé hallani a bicskei óvodák problémáiról.

Az óvodai konyha, ami az iskolások ételét is készíti – jó, hogy bicskei. De nem jó, hogy vezetője nem élelmezési szakember, bár a konyhájukon elkészülő ételek finomságát dicsérik bicskeiek, s azt is elmondják, hogy táplálkozástudományi szakember is figyeli az élelmezést.

Iskolás gyermekek szülei beszélik, hogy az iskolaigazgató fideszes képviselőként kérte számon a szintén fideszes képviselő óvodavezetőt a testület valamely fórumán, mert annyira kis adagokat kapnak a bicskei gyerekek az iskolában is.

A Bicskei Élet című önkormányzati havi lap annak idején szintén szülők tapasztalataira támaszkodva írt az akkori, nem bicskei cég teljesítményéről. Az a cég már elment, de a problémák megmaradtak? Miközben fejlődő szervezetű és gondolkodású gyermekeink tisztességes élelmezése közismert alapkövetelmény.

Mint már arról hírt adott a Bicskei Szó, évtizedeket Bicskén dolgozó, közszeretetnek örvendő  óvodapedagógus szakemberek voltak kénytelenek elhagyni a bicskei óvodákat.

A közbeszéd szerint állítólag bicskei dajka vagy bicskei dajkák voltak kénytelenek munkaügyi bírósághoz fordulni, mert az óvoda az ő bérükön spórol. A szülők nem mondtak neveket, mert szerintük hiába is keresnénk a dadusokat, nem fognak beszélni, hiszen munkahelyüket kockáztatnák.

Jó, ha tudjuk: míg a szavak szintjén a vezetők szeretnek családról, gyermekről patetikus patronokat pufogtatni a vakvilágba, addig a bicskei dajkákat nem fizetik meg. Közel húsz dajkával próbáltak egyességet kötni, aminek az volt a lényege: ha visszamenőlegesen beérik elmaradt bérük kétharmadával (!), akkor megkapják jogosan kért minimális munkabérüket. Ezt a dajkák fele elfogadta. Akik ezt nem írták alá - a teljes összeget várják és/vagy követel(het)ik jogi úton továbbra is, bérük pedig az előírt minimum szint alatt maradt.  

Mindez a kiszolgáltatott munkavállalók megalázása – vélik forrásaink, akik a dadusokat láthatják több munkakörben is helytállni. A dajkák Bicske szomszéd településein mindenhol megkapják tisztességes bérüket, ami egyébként még akkor is igen soványka, természetesen nem lehet belőle megélni. De Bicskén még annyit sem kapnak, mint a környező falvakban, ahol az önkormányzatok megbecsülik a legkisebbek mellett szolgálókat figyelembe véve szakképesítésüket. Legjobb tudomásunk szerint Bicskén minden dajka rendelkezik szakképesítéssel - tehát ebbe sem kapaszkodhatnak azok, akik az ő éhbérükből is elvonnak. A dajkák vitatta összeg, nem lehet több plusz 4-5 ezernél.... Pedig bizony járna nekik törvény szerint, mint polgármesternek a költségtérítés plusz kafetéria...    

"A Péró hagyományos óvodájának bezárása több tekintetben buta intézkedés volt" – több ottani szülő véleménye szerint. „Aki nem tud építeni, ne romboljon” – összegezték.

A Tatai úti, evangélikus templom mögötti épület rendesen pusztulgat.

Az óvodákban műfüves focipályák épültek és felújítottak egy régi tornaszobát is. A gyermekeinkért a bicskei óvodapedagógusok, dajkák, konyhai dolgozók, takarítók továbbra is mindent megtesznek nagy múltú intézményükben a nagyjából 2030-as évekre már sokat látott bicskei fiatal felnőttnek számító kicsikért. 

Ha valakit köszönet illet a bicskei óvodákban, bizony ők azok ezen felsorolásban. Miattuk szerettük mindig a bicskei ovikat. Ovisként is, szülőként is. Őket kell becsülni, oszt jó napot. A jövőn dolgoznak.   

I.A. 

Tessely Zoltán ún. polgármestersége idején az is megtörténhetett Bicskén, hogy rendőröket hívtak a Káposztást tisztességes városi parkká, Bicske Szíve Parkjává építő civilekre. A Tessely-Pálffy páros akkor a nádat védte olyanoktól, akik nem rombolni jöttek, hanem építeni...     

Ehhez képest az egy-két napja és ma délelőtt is több köbméter, minimum 29 kupac sittet és a hivatal pincéjéből kitermelt, alapásásból származó talajt hordatott a város a kis tavacska mellé a város közepébe. Hogy pontosan mi a céljuk ezzel, mit akarnak ott a földdel - természetesen senki sem tudja még az építő civilek közül sem ebben a falakra dísznek aggatott nagy nemzeti együttműködésben. Pedig megillette volna őket némi tájékoztatás vagy nem?

Tessely megint a nulla kommunikációt választja, és semmibe veszi a bicskeieket. De legalább a területileg illetékes képviselő mondhatott volna pár egyértelmű szót tájékoztatásul.    

A park kiépüléséért bicskei civilek dolgoztak meg költségtérítés nélkül. A bicskei mezőgazdasági cég jószántából végzett talaj előkészítést, trágyázást saját pénzén és e cég által megvásárolt fűmag vetették el. Szintén nekik köszönhető a város kemencéjének megépülése is a városi tulajdonban álló hektárokon.  

Bicske lakosai a Bicskei Szóban megjelent hírek garmadájának is köszönhetően fákat vásároltak és ők ültették körbe csemetékkel a korábban elhanyagolt, általuk szebbé tett központi birtokot. Rendszeresen visszajártak locsolni saját eszközzel, saját szabadidejükben.  

(Bicskei civilek játszótér megépítését kérték, hozzáértő szakemberekkel tárgyalva írtak tanulmányt és javaslatot a Bicske Szíve Park játszóteréről. Azóta még csak napirendre sem vette a testület a "Miénk a vár!" elnevezésű modern, nemcsak kicsik által használható játszótér elkészültét. A civilek egyébként minden bicskei játszótérhez javasoltak és kidolgoztak némi fejlesztési lehetőséget.)      

Ehhez képest a bicskeiek összefogása által széppé tett területre beállnak a billencsek szép kis keréknyomot taposva és Bicske városa minden külön bejelentés nélkül ismét deponálgat a sokkal kulturáltabbá vált területen?

Mindezt minden tájékoztatás nélkül?  

Abban bíztunk, hogy esetleg a murvás ösvény szilárd burkolatúvá tételéhez kellett ennyi anyag. De nem. Minek kellene ennyi? Minek kéne ilyen rossz minőség? Mit akarnak ott feltölteni? Miért nem lehet megmondani? Minek ide erősen sittes nem termőföld? Miért nem az Állatvásártérre viszik - (aminek állapota szintén megér egy misét)?   

Miért nem becsüli meg annyira a parkért dolgozók eddigi örömmel végzett társadalmi munkáját a városvezető, hogy legalább velük méltóztat egy félmondatban megosztani, hogy mit miért tesz vagy enged meg ezen a területen? Néma gyereknek anyja se érti a szavát. 

A szívek mélyén abban lehet bízni, hogy ez a föld- és sittszállítmány a hivatal pincéjéből mi munkánk közepibe azért kellett most oda, mert valami szépet akarnak építeni. De logikusan emellett semmi sem szól. Látható a teherautókkal megtapostatott, nemrégiben gondosan befüvesített területet és sehol, de sehol nincs magyarázat erre az egészre. Legyen! De legalább mondanák ezt: kellett egy közeli lerakó, ahol ingyen lerakhatjuk ezt a több tucat billencsre való szállítmányt. Közel. Gyorsan. Ingyen. Hamar. De ígérjük - mondták volna ezt Tesselyék -, hogy az összetaposott, sittel szétbarmolt munkátokat helyretesszük, rekultiváljuk, a földet elhordjuk.

Ehhez képest sehol egy árva szó.

ia         

Lehet, hogy minden évben kellene egy választási kampány a településfejlesztés érdekében, hogy a közösségi tereknek is jusson valami? Mert a honpolgárnak inkább csak akkor juthat egy-egy morzsa például  egy pillanat alatt duplájára emelt építményadójából, megfizetett illetékeiből.  Na jó, kérdésünk csak vicc.  

Ami viszont nem tréfa: járdafelújítások és járdaépítések folytatódnak Bicskén - például olyan területen is, aminek méltatlan állapotáról korábban már beszámolt a Bicskei Szó - olvasóinak segédletével. 

Bicske meghatározó építészeti öröksége, a folyamatosan szépülő Batthyány-kastély és a Bicskei Önkormányzati Tűzoltóság területe előtt végre méltó járda épülhet ki, aminek szükségességéről először szintén a Bicskei Szó írt.    

Az iskolások számára, a civil összefogástól megszépült és kemencével gazdagodott a blogunk számára kedves témát jelentő Bicske Szíve Parkon átvezet egy murvás ösvény, ami szilárd burkolatot kap. Ez a Kisfaludytól a Bicskei Tanuszodáig vezet.

A Tanuszoda mellett a későbbiekben bowling pálya és kültéri strand medencéi épülhetnek ki.    

Számos új gyalogos átkelőhely van a városban, ezek száma tovább növekszik.      

Hogy hol épül vagy újul járda, még nem dőlt el. Valószínűleg az erősebb képviselők területein. A korábban újjáépített Hősök tere információnk szerint megint újjáépül... 

A Csákvári úton szintén várható új járda, de arról nincs információink, hogy most készül - vagy később, az intermodiális közlekedési központ (ez azt jelenti, hogy többféle közlekedési mód találkozása) Nagyállomás térségében megvalósuló kiépülésekor. Az biztosnak tűnik, hogy a Szent István út-Csákvári út-Kinizsi utcát egy sínek alatt kiépülő közúti aluljáró köti majd össze.

Állami finanszírozásból 450 millió forintból épül meg a Járási Hivatal 1500 négyzetméteres új épülete, ami gyalogszerrel a régi Gelka felől közelíthető meg, félszáznál valamivel több férőhelyes parkolójába viszont az egyébként is leterhelt Prohászka-Arany János utcák felől lehet majd bejutni. A Járási Hivatal a főutca és az Arany János utca közötti területre épül. Az Arany János utca két első, az úttesthez közel eső házát a város megvette. Az elsőt 9 millió, a másodikat 18 millió körüli összegért. Mindkettőt elbontják, innen lehet autókkal bejutni a terület közepén fekvő 50-60 parkolókhoz. A nagyüzemi ügyfélforgalmat garantálni fogja az Okmányiroda és a Földhivatal idehelyezése.    

Izing

Pár hete igazán kellemes karácsonyi meglepetésben volt részem - írja olvasónk. A téli szünet előtti utolsó tanítási nap estéjén egy rövid értesítést dugott az orrom alá a gyerekem. Kíváncsian kezdtem olvasni. Röviden, szülő számára is érthetően, az állt benne, hogy lehetőséget ajánlanak a félévi bizonyítvány javítására. Pontosan leírva, hogy mit kell tenni, ha valaki jobb jegyet szeretne. Nem kötelező leckét kapott, hanem választási lehetőséget. A döntés a gyerek, illetve a család kezébe került. Alapos beszélgetés után természetesen a javítás mellett voltunk. Éppen ezért nem kellett szemünk fényét egész szünetben nógatni, kérni, zsarolni, hogy készítse el a feladatát. Nem! Egyedül, önként, jókedvűen, minimális szülői segítséggel készült el az összes feladat.
Ezzel a megoldással, azt éreztem, hogy a Csokonai iskola pedagógusa ebben a kritikus helyzetben esélyt adott tanítványainak, mert fontosak neki.
Kívánom, hogy sok ilyen lehetőséget adjon még! És kívánom, hogy minél többen részesüljünk ilyen nyugodt, kellemes szünetben, mint mi!

    Részletek....

              Részletek...

Hoffmann Rózsa, született: Bajnai Rózsa (Balatonfüred, 1948. január 22.) pedagógus, egyetemi docens, oktatáspolitikus, 2010 júniusától 2013 februárjáig az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatásért felelős államtitkára volt, azóta a köznevelésért felelős államtitkár - ma 13 órától tart sajtótájékoztatót Bicskén a Csokonai Általános Iskola Prohászka utcai épületében. 

Részletek....

   Részletek....

Nyugodj békében, Évi! 

http://gyertyalang.hu/szemely/71563

Tessely Zoltánnak zárt ülésen megszavaztak három millió forint jutalmat. Ezt Bicske Csabdin élő polgármestere szétosztotta a szegények között egy teremben. Tartott nekik egy kis önfényező beszédet, az is benne volt tartalmilag, hogy nem szép dolog kérkedni. A Bicskei TV nézői számára kiderült: Tessely Zoltán egyszerűen lemondott erről a pénzéről a bicskei szegények javára.

Miközben dehogy ő mondott le a három millió forintról... Nem ő, hanem a nagyfőnökük - egyes vélekedések szerint egyértelműen kampánycélból -, az összes fideszes polgármestert, helyi politikust letiltotta arról, hogy prémiumot vegyenek fel. Mert bizony a lecsövesedett országban milliókat osztogatni a felelősöknek, finoman szólva is politikai kockázatot hordoz.  

Avagy ha mégis átveszik a jutalmat, akkor adózás utáni összegét azonnal karitatív célra kell átadniuk. Valószínűleg ezt választották a legtöbben, mert ezt kellett választaniuk, s mert a látszat szolgálatában  ez a legjobb. 

Helyes döntés a letiltás.

Nemcsak prémiumra kellene vonatkoztatni, hanem azokra a súlyos milliókra is, amikbe kerülnek ők nekünk havonta. Olyanok ők, mintha minden hónapban prémiumot kapnának... Arra kellene igazán némi kis stop...  

Hozzátesszük: Bicske városnak ezt a formailag jutalomnak öltöztetett pénzét vélekedésünk szerint ügyesen kampánycélra csatornázták be. De legalább a szegényekhez jutott.... Jó helyre. 

Azt a tény, hogy ezt a prémiumot Tessely Zoltán nem adhatja, hanem adnia kell, mert arról le van tiltva minden fideszes polgármester, hogy saját zsebébe dugja - Tessely Zoltán tengermélyen elhallgatta.

Arról pedig ne indítsunk szavazást, mit tett volna a három millióval, ha valóban ő dönthet önszántából a zárt ülésen megszavazott millióiról...

Formailag kapta meg, adózott belőle és 2,48 millió mehetett több mint negyven bicskei szegénynek.   

A kamerába nem mondta el, hogy vezetői utasításból adja - pedig egyenes, őszinte, tiszta beszéddel tartozna nekünk, kenyéradó gazdáinak. Javasoljuk, hogy az ún. Bicskei Újságban adjon ki egy tisztázó erejű közleményt. 

Sajnos a Fejér Megyei Hírlap tudósítása sem említi a miniszterelnök szigorúan a tárgyhoz tartozó - országos sajtóban már több helyen megjelent egyértelmű utasítását.   

Beszéljen igazat legalább a megválasztott, a színtiszta igazat mondja el, mert bizony az elhallgatás is hazugság, egész pontosan: lappangó hazugság.    

Nagyon jó, hogy jutott kis pénzmag és némi alapvető élelmiszer a szegénységben élőknek karácsony előtt. Egyikük azt mondta: kacsát vesz és megeszik. A diplomás, tíz hónapja munkanélküli pedig kifejezte: a villanyszámlára költi.      

De mégsem kellett volna őket megalázni az adományosztáskor forgatással, összehívással. Hanem tisztességes  módon, "színház" nélkül is átadhatta volna Tessely azt, ami nem is volt sohasem az övé, hiszen a miniszterelnöki utasítás szerint vagy nem veszik föl, vagy ha igen, adomány kell legyen belőle.

Miközben hallgattam, arra gondoltam, ezt a port az az ember hintené a mi szemünkbe, aki Bicskéről egy bentlakásos otthon idős-beteg ápoltjait, gondozottjait szórta szét az országban. Megszüntette a bentlakásos ellátást itt Bicskén, ami hiányt és nagy nehézséget jelent, miközben évi fenntartása alig került volna többe néhány így-úgy-amúgy összetört városi autónál.... Vagy a "kabinettitkárságnál".     

Diszkréten, a szociális szakma szabályai szerint, szép csöndben kellett volna mindezt intézni. Ahogyan megtette ezt szinte minden karácsonyi ünnep előtt Bicske költségvetéséből minden korábbi településvezető, a tanácselnököket is beleértve.  Mélyen hallgatva a szegények kilétéről, akiket nem akkor láttak életükben először. Most kampányközönségül használta őket egy kis szerepléshez, amit majd város is láthat összes általunk vélelmezett hamisságával.

És a szegények nem voltak, ma sincsenek abban a helyzetben, hogy ezt az eljárást visszautasítsák és kikérjék maguknak.  Kihasználta őket vagyis kimutathatóan nem volt önzetlen "Igazi összefogás" címet viselő attrakció.  

És bizony nem egy de facto közéleti szervezetet, nem is képviselőket, hanem a város szociális intézményeit kellett volna elosztásra, adományozásra kérni. Százezerszer többet tudnak ők a piramis legalsó rekeszébe tartozó bicskei tömegről, mint a felkért szervezet és a képviselők együttvéve. Rengeteg nehezen vagy sehogy sem megoldható problémával szembesülnek nap mint nap, amit jobbára felületileg tudnak kezelni. Ezért lett volna számukra hálásabb feladat a diszkrét adományosztás.  

„Ami­kor Jé­zus le­ült a temp­lo­mi per­sellyel szem­ben, néz­te, ho­gyan dob­ja a pénzt a so­ka­ság a per­sely­be. Sok gaz­dag so­kat do­bott be­le, egy sze­gény öz­vegy­asszony pe­dig oda­men­ve be­le­do­bott két fil­lért, az­az egy kraj­cárt. Jé­zus oda­hív­ta ta­nít­vá­nya­it, és ezt mond­ta ne­kik: »Bi­zony, mon­dom nék­tek, hogy ez a sze­gény öz­vegy­asszony min­den­ki­nél töb­bet do­bott a per­sely­be. Mert mind­annyi­an fö­lös­le­gük­bõl dob­tak, õ azon­ban sze­gény­sé­gé­bõl mind­azt be­le­dob­ta, ami­je csak volt, az egész va­gyo­nát.«” (Mk 12,41–44)    

Ezt az evangéliumi részt, ezt az Igét ajánljuk elmélkedésre Tessely Zoltánnak, mint lelkes olvasónknak. Ő se nem a gazdag, se nem a szegény adakozó. Őt a kettő közül azért nem lehet igazán egyikhez sem hasonlítani, mert valójában nem a sajátját adta és nem is jószántából tette, hanem utasításra. Valójában nem adhatta, ami csak papíron lehetett az övé. Habitusa alapján valószínűsíthető, hogy álmában sem merne ellentmondani a pártelnöknek. Meg aztán ez a fel nem vehető jutalom mindössze kb. kéthavi jussa abban a két állásban, amiből az egyik - persze, nem a bicskei - majdnem mindennél fontosabb neki. Nem a szegény, nem a gazdag esete az övé, de inkább a gazdagé. De a "sok gazdag" itt e példában azért különb mégis, mert valóban mindannyi a sajátját adja. Bicskei esetünkben az elöljáró a nevét adja, Bicske pedig az anyagiakat biztosítja.    

Az lenne igaz és szép, ha a valóban fölvehető saját pénzéből is adna legalább ennyit. Igazán saját zsebéből. Szereplés nélkül.       

Mindezt véleményükben azért közöljük, hogy az ebben a kérdésben hiányosan tájékoztatott bicskei olvasóknak felhívjuk a figyelmét a valódi háttérre. 

ia       

A szolgálaton kívüli helyi körzeti megbízottat értesítette 2013. december 31-én 23 óra 8 perckor egy felcsúti férfi arról, hogy 38 éves bátyja megfenyegette 29 éves öccsüket, hogy lelövi. A bejelentő azt is elmondta a rendőrnek, hogy testvére engedéllyel tartott vadászfegyverével indult öccsük után.
A Terrorelhárítási Központ munkatársai 2014. január 1-jén 1 óra 30 perckor a 38 éves férfit felcsúti otthonában elfogták. A házkutatás során a vadászfegyvert és a lőszereket lefoglalták. A 38 éves férfit a Bicskei Rendőrkapitányságra állították elő - írja a www.police.hu

Adjon Isten békét, kedvet
Asszonyoknak, embereknek,
Sok örömet mindenkinek,
Pénzt, szerelmet, vágyat, hitet.
Gyönyörű-kék itt az Ég.
Úgy szeretném megtalálni,
Úgy szeretnék azzá válni,
Kinek az élet teher:
Az ember könnyen megy el.
Gyönyörű-kék Itt az Ég.
Által-adni úgy szeretném
Sok hirtelen vágyam, eszmém,
Sok drága kincset, nagyot,
Amihez már vén vagyok.
Gyönyörű-kék itt az Ég.
Néha-néha szerelemmel
Telik meg az ilyen ember.
Néha-néha úgy megsajog,
Más bánat, bú és más bajok.
Gyönyörű-kék itt az Ég.
Adjon Isten ifjúságot,
Szabadságot, boldogságot,
Egészséget, pénzt és hitet,
Szerelmet, hírt mindenkinek.
Gyönyörű-kék itt az Ég.

Magyarországon egyes becslések szerint kétmillió ebet tartanak. Az év végén elsütött petárdák és tűzijátékok következtében a településeken tartott kutyák százai szaladnak világgá. A legtöbb elkóborolt kedvenc az ünnepek után hazatalál, de sokuk sohasem kerül elő.

Előfordulhat, hogy hetekig bolyonganak, majd legyengülve elpusztulnak. Aki bármilyen szinten jót akar a környezetében élő lényeknek, akiknek van füle a hallásra - nemcsak kutyákat érint rosszul (sic!)  -, biztosan nem petárdázik. Az utcai harcokat idéző fíling. A durranások közelében, több száz méteren belül élő állatokra (és emberekre) úgy hat ez a "játék", mintha mi magunk a családunkkal magunkra zárnánk otthonaink ajtaját-ablakát, még a redőnyöket is leengednénk a sötét érdekében és tekintet nélkül családunk idős, beteg vagy éppen ma született tagjaira, s minden egyéb körülményre - elkezdenénk durrogtatni 1bumm/x Ft annyira nagyon akciós áron. Mindezt Szilveszterkor. Ahelyett, hogy szórakoznánk békességben. Kiváló hasonlat, de semmiképpen ne próbáljuk ki. És álljon itt a végén egy nagyon prózai nagy magyar BÚÉK határok nélkül, jó hangosan kiáltva, a durrogáson keresztül.     (ia)

Életveszélyt okozó testi sértés bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indult büntetőeljárás 2013. december 29-én a Bicskei Rendőrkapitányságon O. László Stefán 29 éves nagyegyházai lakossal szemben. A férfi a vele egy tanyán élő 32 éves barátjával összevitatkozott, majd a vita hevében egy konyhakéssel bal vállon szúrta. A szurkálót a rendőrök elfogták, majd előállították a Bicskei Rendőrkapitányságra, ahol a nyomozók gyanúsítottként hallgatták ki.  

(A rendőrségi közleményének általunk is közölt eredetije tévesen Bicske és Csabdi közötti balesetről adott hírt. A Bicskei Szó időközben megtudta, hogy a szerencsétlenség a Mány felé vezető úton történt, az autópálya híd közelében - A szerk.)  

Személyi sérüléssel járó közúti közlekedési baleset történt 2013. december 30-án 10 órakor Bicske és Mány között a 1104-es számú út 2-es kilométerszelvényében. A rendelkezésre álló adatok szerint egy személygépkocsi felborult és a baleset során a gépkocsi vezetője sérült meg, akit a mentők kórházba szállítottak.