A Csokonai Általános Iskola Szent István úti épületében  egy kerekesszékbe kényszerült nyolcadik osztályos tanulót reggel az elmúlt napokban két férfiember, tanár, szülők vagy mások - "kuli" segítségével felviszik az emeletre kerekesszékében és a tanítási nap után távozik az iskola felső szintjéről.

Szerencsére nem mindig volt ez így, mert az iskolában segítőkész, jó tanárok dolgoznak, akik mindent megtesznek a rájuk bízott gyerekekért és bizony az előző években a szóban forgó osztály oktatása még nem is kötődött ennyire az emeleti teremhez.  A nyolcadikos fiú pár napja nem tud szüneteken részt venni, ezért a szünet számára,   mozgáskorlátozott emberként,  közösségtől való részleges elszigeteltséget jelenthet, pedig jókat szoktak társaival "krosszozni".  

Ráadásul a kerekesszékes szereti kihasználni a jó időt, mert télen a szabad levegőn három plédbe kell becsavarni lábait. A tetejébe a még forró nyáron az egy emeletes, lapos, valamikor nagyon modern iskola emeleti termében a hőmérséklet 30-40 fok közötti. Tehát jól tud esni egy kis szabadtéri, udvari szellő a társak között, de ha nincs forróság, akkor is jár a tanulónak, hogy társaival tarthasson.  

Nem tudjuk,  hogy az iskola nevelési és oktatási tervében benne van-e mozgássérült tanulók képzése. De a fiú tanárai és diáktársai, a szülői munkaközösség - empatikus erővel mindent megtesznek azért, hogy a tanítvány, az iskolatárs minél kevesebbet érezzen helyzete hátrányaiból. Vele vannak. Mindennapos összefogással.  A nyolcadikos fiú  hasonlóan nehéz helyzetben élő, de már középiskolás bátyja is szeretettel gondol vissza tanáraira, osztályára.  

0 Ft+Áfa/hó szaktanácsadási projektünk keretében javasoljuk az iskolát részben fenntartó városvezetés, az állam és az iskola képviselő-testületben is munkálkodó vezetője felé: pályázzanak talán kerekesszékben ülő mozgássérült tanulót emeletig könnyedén felemelő, biztonságosan működő lépcsőlift beszerzésére, aminek - reméljük, a fiú elballagása után sosem lesz már szükség a suliban -, de akár később is hasznát vehetik az iskolában a bicskei nehéz sorsú gyerekek életének könnyebbé tétele, gyakorlatilag az akadálymentesített  bicskei általános iskola érdekében.

A család - korábban a Bicskei Szóban és országos orgánumokban is publikált beszámolókban - köszönetét fejezte ki az iskolában dolgozó tanároknak, diákoknak, mert a fiú iránt társai és tanárai kétségtelenül kitüntetett figyelemmel viseltetnek, akit iskolájában becsülettel, emberséggel segítenek mindenben.

(Az itteni közlés másnapján jött a hír: Bencét minden első szünetben leviszik és a társaival töltheti a szünetet. A technika, rajz, ének, média órákra leviszik jelzőcsengetéskor, így a szünet már az övé. Három testnevelés óra utolsó órára esik, akkor leviszik és a többiekkel lehet. Két napközbeni testnevelés óráról eldöntheti, hogy a könyvtárban, informatika teremben, más osztálynál tölti, vagy segít az irodán. A szerdai nap a legszerencsésebb, mert második óra után megoldható, hogy minden órája lent legyen. Ekkor mehet a kerekesszék rally!)

Izing Antal