A Bicskei Szó kéri a kritikus, építő, végiggondolt, emberséges hozzászólásokat, bennük valódi tartalommal, kérdéssel, információval, érvvel stb. A csoportokat és személyeket bántó, megbélyegző tehát színvonaltalan hozzászólásokat saját belátásunk alapján töröljük. Olyanokat írjunk le, amiket saját nevünkkel is vállalnánk a nyilvánosság előtt. - A szerk.
A képviselő-testület a legutóbbi ülésén támogatást szavazott meg Velence városának, mint a 2019-es Tour de Hongrie egyik rajt-helyszínének.
A verseny első szakasza érinti városunkat is. A Tatai úton érkeznek, a Szt. István utca-Kossuth utca-Mányi út lesz az érintett útvonal.
Talán most jött el a dramaturgiai pillanat, hogy az önkormányzat vezetés bátran és hatékonyan kérje a közútkezelő közbenjárását a Tatai út és a Szt. István utca burkolatának sürgős javítása érdekében, mert a jelenlegi burkolat állapota inkább a Paris-Roubaix verseny speciál kockaköves szakaszaira emlékeztet, semmint egy klasszikus országúti versenypályára. A javítás eredménye a verseny média-megjelenése során a települést jól promotálhatja, a verseny után az egyéb közlekedők tömegét szolgálná. A versenyig még van majd két hét, addig csodákat lehet tenni, hogy a szakasz helyi átvezetése NE erről a hétköznapi kerekezők számára is problémás állapotáról legyen nevezetes.
Aki végigteker a Tatai úton, esetleg a Szélescsapás bejáróig, ő látni fogja, hogy a kátyúk bizony veszélyesek a biciklik kerekére. Ha defektet okoznak, az a legkevesebb. Verseny közben nehezebb az úthibákra koncentrálni, főleg ismeretlenek, aki nem ismeri a különlegesen rossz bicskei tatai utat és a főutcát, amin most nemzetközi versenyt futtatunk.
Ahol luxusban átnyomják az autópálya alatti töltést kerékpárút kedvéért, ott nem tudnak elkészíttetni két fontos utcát, ami kerékpárversenyt fogad?
Ma reggel 7 előtt, óbarki kihajtó az 1-es főútvonalra! :-(Nem segített a kihelyezett 60-as tábla! Főleg reggel és délután 4-5 körül akkora az 1-es forgalma (és persze a 60-at nagyon kevesen tartják be!), hogy képtelenség felhajtani arra vagy átjutni azon Óbaroknál! Pár éve felröppent egy hír, hogy lesz ott körforgalom. Aztán sokáig csend! Tavaly földmérők dolgoztak, jelölgettek sárga keresztekkel, újabb remény. Azóta mégsem történt semmi!:-( Nem értem mire várnak?!?! Nem kéne megvárni egy nagyobb és súlyosabb esetet! (Egy Fb-bejegyzés) :-/(e
Az FM RFK Kommunikációs Szolgálatához fordult a Bicskei Szó, mert olvasói tájékoztatás alapján tegnap éjjel rendőri intézkedés zajlott a Nagyállomáson, ahol egy rendőr megsérült.
A bicskei vasútállomáson a járőrök figyeltek fel egy általuk ismert helybeli férfira 2019. május 24-én 21 óra körül. A férfi a rendőröket meglátva megpróbált elfutni, azonban figyelmetlensége miatt a vasútállomás ajtaja mellett található üvegablakon átesett. A férfinak az esés következtében sérülése nem keletkezett. A férfiról az intézkedés során kiderült, hogy a Bicskei Rendőrkapitányság körözését rendelte el egy szabálysértési ügyben.
A kitört ablak kisebb üvegszilánkja az egyik helyszínen intézkedő rendőrnek könnyű sérülést okozott.- tájékoztatta a Bicskei Szó olvasóit Csepely Balázs rendőr százados, a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság Kommunikációs Szolgálatának munkatársa.
Apponyi-Szent Imre kereszteződésben tűzoltók dolgoznak. A járda-építő munkások által összerakott szegélykő rakás dőlt rá a sarkon álló ház gázórájára - írja olvasónk.
Jövő szombaton, azaz június 1-jén az X-Faktor zenei tehetségkutató műsor meghallgatást tart Bicskén. Abban szeretném a segítségeteket kérni, hogy ennek híre minél több helyi lakoshoz eljusson. Ezért alább küldöm a hivatalos Facebook-esemény linkjét, amit ha módjukban áll, kérem osszák meg közösségi felületükön: https://www.facebook.com/events/682212042211431/
Köszönettel, Bohák Borbála, az RTL Klub munkatársa
2019. május 22-én 13 óra 50 perc körül egy személygépkocsi sofőrje az 1-es számú főútról a 8101-es számú útra történő kanyarodásakor nem az időjárási és útviszonyoknak megfelelően közlekedett. Áttért a szemközti forgalmi sávba, ahol járműve oldalával nekiütközött a szemből szabályosan közlekedő személygépkocsi oldalának. A baleset következtében három személy megsérült, a járművekben anyagi kár keletkezett - tájékoztatta a Bicskei Szó olvasóit Sebestyén Mária r. őrnagy, az FMRFK Kommunikációs Szolgálatának munkatársa.
A 8101-es számú útról érkezett bejelentés közúti közlekedési balesetről a rendőrségre 2019. május 22-én kora délután. Az Etyek külterületén megtartott helyszíni szemle során a rendőrök megállapították, hogy egy Lexus típusú személygépkocsi 69 éves sofőrje haladása során nem az útviszonyoknak megfelelően választotta meg járműve sebességét és átsodródva a menetirány szerinti bal oldali forgalmi sávba összeütközött egy Peugeot típusú tehergépjárművel. A baleset következtében három személy megsérült.
Ez volt a kérdés hetekkel ezelőtt. Ennyire jutott az ügyfélbarát polgármester bő két hét alatt. Véleményem szerint hárít, késleltet, elég vacakul, mert arra a kérdésemre biztosan csak egyetlen korrekt válasz létezik, hogy miért maradt el a tájékoztatás! De a tisztességes válaszokhoz bátorság és autonómia szükségeltetik...
Tisztelt Önkormányzat!
Szíves válaszukat kérem a mellékelt posztban felmerülő kérdésekre, hogy tájékoztatásukat is közölhessem az esettel kapcsolatban.
A legfontosabb kérdés a köztájékoztatás elmulasztásának miértjére vonatkozik.
A bürokrata választ minden bizonnyal nem polgármesterünk írta, hanem törvénytudók - utasításra. Az jutott erről eszembe, hogy az állítólagos "brüsszeli bürokraták" ipari tanulónak jöhetnének Bicskére.
"Tedd közkinccsé. Hadd lássák, mennyit ér az ember."
Egy bicskei lakos budapesti koncertje. Fenyvesi Gabriella Rea másfél éve költözött a szüleivel és húgával Bicskére. Jelenleg a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem ének szakos hallgatója.
Szersén Gyula, igen, Szersén Gyula mesteri és páratlan orgánuma pedig bronzveretességet biztosít minden elhangzó sornak.Nyilvánvaló, hogy marketing feladata is vannak az alkotásnak, mégis olyan elképesztő minőséget hoz felvételeivel, narrációjával, fényeivel, hogy a magamfajta peca-laikus is csak pislog, hogy le ne maradjon semmiről.
A narráció szerzője, megírója remekül ír és beleásta magát a témába. Úgy veszem észre, ez csak azért sikerülhetett neki ilyen jól, mert szereti ezt a témát. Ez lehet a titka. Ugyanez igaz az operatőrre, a fotósra és a szereplőkre.
Siklók, amint kárászt és naphalat zsákmányolnak a sekélyben?
A nádi világ titkos élete?
A nádas sekély vize felülnézetből a majdnem mozdulatlanul sziesztázó "lóhátú" jószágokkal?
A hajnalok partról és csónakról?
A Csabdi völgy látványa a tó fölöttről?
A hajló botok?
28 kilós ponty a kézben, ami kb. 15 éves?
Horgász visszasétál vele nyakig a vízbe és úgy engedi vissza?
A Patak víz alatti jelenetei?
Egy betelepült hódcsalád élete és munkássága?
És a stégeken a házikók?
A nádiban egy olyan madárles, ami csak csónakon közelíthető meg?
Minden bicskei fotós értékelni fogja ezt.
Szersén Gyula, igen, Szersén Gyula mesteri és páratlan orgánuma pedig bronzos-ezüstös veretességet biztosít minden elhangzó sornak.
Javasoljuk, hogy minden magára valamit is adó bicskei online felület tegye elérhetővé, a bicskei tévé pedig tűzze műsorára.
Igen, ez egy nagyítás. Egy kis szelete Bicske környezetének, de dokumentációnak is gyönyörű. Szépít is nyilván, de nem teszi hamissá, éppen annyira szépít, mint az a nő, akit smink nélkül ismerünk igazán.
LÉGYSZÍVES ne itt a blogomon nézd meg. Kattints a Youtubre a címsor által, nagyítsd ki teljesre - minél nagyobb képernyőn nézd, ha teheted. Megérdemli.
(Az pedig, hogy mennyire sajnálom a talán érte nyúló bicskei kezek közül szép csendben kiengedett Erőmű-tavat - az már egy másik történet. Tegnap, Borbély József kiállításának megnyitóján láttam a tóról egy régi szép képet. Kár, hogy ez a legszebb rész nem kerülhetett önkormányzati tulajdonába. Horgásztóként, pihenő majorként, kiránduló helyként. Arról is szívesen megnéznék egy filmet, mármint ha a miénk maradt volna.)
(Keresztény, aki a videón Máté evangéliumot olvasva bizonyságot tesz. Követve gondolatmenetét, legelsősorban azért kell hálát adni, hogy senkinek nem lett baja...)
Megkérdeztem ma délelőtt az FM RFK Kommunikációs Szolgálatát. Azonnal választ kaptam, de elfoglaltságom miatt csak 20 óra után tudtam frissíteni a hírt:
Tisztelt Uram!
Megkeresésével kapcsolatosan tájékoztatjuk, hogy a rendőrségre 2019. május 17-én 19 óra körül érkezett bejelentés, hogy Bicskén a Vörösmarty utcában egy gépkocsi balesetet szenvedett. A helyszínre érkező járőrök megállapították, hogy a járművet vezető férfi ismeretlen okokból az út mellett található betonpadkának ütközött, amelynek következtében az autó a feje tetejére borulva állt meg. A balesetben személyi sérülés nem történt.
A helyszínen intézkedő rendőrök szabálysértési eljárás keretében helyszíni bírságot szabtak ki a jármű vezetőjének.
Egy Kossuth téren várakozó baráttal beszélgettünk telefonon 10 óra tájban. Az első gép zaja is hallatszott, de az alacsobban is repülő két Gripen még inkább. Felismerve a Griffmadarak típusát azt is megjegyezte a felderítő tiszt: a budaörsi rendezvényhez tartozhatnak.
A bicskei közállapotokról gondolkodni merészelők fórumán egy olvasói vélemény alapján számoltunk be egy sajátságos Arany János utcai árokról, ami kormányhivatal ottani bejáratánál található. Ez az árok fogalmának bicskei és univerzális újragondolása.
A területen a következő közlekedési problémák figyelhetők meg. A Prohászkáról behajtva Megállni tilos! tábla fogadja az érkezőt. Miközben ott van mögötte, balról az útburkolati Megállni tilos! jelzésekkel is ellátott parkoló, ahol természetesen parkolnak.
Jobb félen is van felfestett parkoló. Az iskolák, hivatalok, lakások miatt ez egy igen nagy forgalmú hely. Persze, hogy használják a parkolót, de akkor miért marad hatályban a már régen befejezett építkezés miatt kitett "Megállni tilos!" ukáz?
A sarki társasházon is ott van jobbról és a ház mellett az útburkolaton is. Itt folyamatosan parkolnak autók. Ami felesleges módon tiltott, de ha a hatóság jónak látja hagyni a megállást, akkor mi szükség a táblára?
Ennek kb. az az üzenete, hogy helyénvaló dolog az, ha a közlekedők saját hatáskörben döntik el Bicskén, hogy melyik táblát tartják be és melyiket nem. Igen, ez a valóságban is sokszor így van a magyar utakon. Különösen tekintettel a sebesség-korlátozásokra.
De miért kell erősíteni ezt a butaságot, miért kell súlytalanná tenni előírásokat éppen egy kormányhivatal környékén?! Nem büntetni kell. Legjobb lenne e tiltó táblákat és jeleket mielőbb eltüntetni onnan. Vannak ott nagykapuk, azok előtt a magyar aszfalton és azokon a kapukon esetleg érdermes lehet meghagyni - mert ez sajnos sokaknak nem egyértelmű.
Az Arany János utcai árokról szóló anyaghoz két olyan lakossági vélemény érkezett, ami a közlekedésről szól. Figyelembe vétele segítheti a problémaérzékeny bicskei bölcsek tanácsának döntéseit:
"Arról nem is beszélve hogy a járàsi hivatal miatt kétirànyú a forgalom. Ott a két iskola. Egyik oldalon sincs járda. Reggel és 16 órakor olyan forgalom van. Szegény gyerek aki gyalog megy haza ha mer. Még az a szerencse hogy nem történt baleset. Engem egyik nagy autós majdnem elütött és kanyarodás közben még mobilozott is persze és neki áll feljebb . De minden másra kell a pénz csak ami a lényeg arra nem."
"Egy normális járda sincs...mi van hogy autóval,biciklivel megyünk...mindenhogyan veszélyes.. pláne hogy ott a járási hivatalnak a parkolója is...egyirányú az az utca mégsem úgy használják...vagy a sétáló gyerekeket kerülgetem az úton mikor megyünk haza kocsival vagy a velem szembe jövő autót és persze van aki az út szélén parkol...életveszélyes...a buszmegállóban parkolókról nem is beszélve...mert ugye a busz nem tud megállni a helyén.. az egész felháborító hogy a polgármesteri hivatalnál, két iskolánál ilyen káosz van...az ottani kereszteződésről nem is beszélve..."
A Bicskei Szó hozzáteszi: az Arany János utca csak részben kétirányú. Ez az utca csak a 6-os számú háztól egyirányú! Ez egy szokatlan megoldás, de ha nem így lenne, akkor a járási hivatal parkolójából csakis egy irányba lehetne fordulni.
A Bicske Barátok Egyesülete szervezésében 2019. május 19-én, vasárnap, 10.30-tól nyitják meg Ilka Gábor szobrászművész miniatűr szobrainak kiállítását a Petőfi Művelődési Központban.
Ezután beszélgetések lesznek: -- dr. KAMUTI JENŐ többszörös világbajnok és kétszeres ezüstérmes olimpikon tőrvívóval. A sportolóról szóló, Kő András által írt, Isten tenyerén c. könyv bemutatója.
-- MIZSÉR ATTILA olimpiai, világ-és európa bajnok öttusázóval. Bemutatásra kerül az általa írt Sportháromság c. könyv, edző-, sportoló-, szülő szerepéről, helyzetéről, konfliktusairól, sikereiről. Közreműködik a, Mizsér Attila vezette, Melody Bank zenekar. A könyv megvásárolható, dedikáltatható a helyszínen. /Könyvesbolti forgalomba nem kerül!/
A rendezvényen a részvétel ingyenes és mindenkit szeretettel várnak.
A 240 madárfaj fészkelőhelyét feltérképező, a Pro Vértes Nonprofit Zrt. és Közalapítvány kiadásában megjelent könyv világviszonylatban is egyedülálló: a kötetek a fészek- és tojástípusokat rendszerező leírások mellett fotókkal dokumentálva, fajonként lajstromozzák a fészekaljak nagyságát, vagyis a lerakott tojások számát, a kotlás, valamint a fiókanevelés időszakát és időtartalmát és mindezek sikerességét, vagyis a kirepülő fiókák számát.
Az oológia, magyarul a tojástan az ornitológia, magyarul a madártan egyik ritkán emlegetett szakterülete, amely a 19. századi kezdeteivel szemben már nem csak a madarak tojásaival foglalkozik, hanem a fészekrakástól az utódgondozáson át a költőhelyek ökológiájáig számos más dimenzióval is. A tudományág több tízezer kötetre rúgó szakirodalmából is kiemelkedik Haraszthy László április végén megjelent, már puszta méreteivel és súlyával is lenyűgöző Magyarország fészkelő madarainak költésbiológiája című kétkötetes munkája.
„18 évnyi kutatás, 750 terepen töltött nap és mintegy 300 ezer kilométernyi utazás eredménye az a 2268 fotó és az a 3 millió 806 ezer leütéssel megírt szöveg, amely megtölti az összesen 1782 oldalt” – érzékeltette a kötetbe fektetett munka nagyságát a szerző, Haraszthy László természetvédelmi ökológus az áprilisi könyvbemutatón.
Fészekvédelem
Haraszthy, aki a mostanra az ellehetetlenülés szélére került állami természetvédelem 2002 és 2006 között helyettes-, 2010-ig pedig szakállamtitkáraként tevékenykedett, már gyerekként is megszállott madármegfigyelő és fészekkereső volt. Szenvedélyét hivatásos természetvédőként sem adta fel. Azt mondja ugyanakkor, hogy ornitológus barátai és kollégái biztatása nélkül nem vágott volna bele a hatalmas munkába, amelynek egyik érdekessége, hogy hét kivételével minden egyes fajt és fészket saját maga keresett meg és fotózott le.
És hogy okozott-e kárt a felderítő munka a megfigyelt madaraknak és fészkeknek?
„Bizonyára vannak, lesznek olyanok, akik a sok fészek sértetlenségéért aggódnak. Megnyugtatom őket, hogy elsősorban természetvédő, madárvédő vagyok. Minden esetben a fészkek biztonságát tartottam szem előtt, és ha a legkisebb kétely merült fel, inkább lemondtam a fészekalj lefényképezéséről. Ezért nincs képem a süvöltő (Pyrrhula pyrhula) fészekaljáról, pedig találtam fészkét. Ezért nem kerestem soha, egyelen percig sem a túzok (Otis tarda) fészkét, hanem a kikaszáltakat – amelyekrő barátaim értesítettek – fényképeztem le, és ezért vártam évekig olyan parlagisas-fészekre (Aquila heliaca), amelyben a tojások bezápultak, hogy a költés legkisebb zavarása nélkül tudjam elkészíteni a képeket” – írja munkamódszeréről Haraszthy, aki felhívja a figyelmet arra is, hogy „a fészkek jelentős része emberi tevékenységtől függetlenül is megsemmisül. Minél kisebb testű egy madárfaj, annál nagyobb esélye van erre. A fészekpusztulások mértéke fajonként nagyon eltérő lehet. Ezekre vonatkozóan az egyes fajoknál igyekeztem a lehető legtöbb adatot közreadni. A madarak fészkelése a legfontosabb része az életüknek, így az ezzel kapcsolatos információk mindenfajta védelmi célú tevékenység alapját képezik. Elsődleges célom a megismertetés, illetve a védelem megalapozásához szükséges információk szolgáltatása volt.”
Mint két tojás?
Aki azt gondolná, hogy kizárólag a tojásai alapján azonosítani lehet egy madárfajt, azt Haraszthy rövid úton meggyőzi tévedéséről. A fészek elhelyezkedése, az élőhely fekvése és a környező ökoszisztéma ismerete nélkül ugyanis alaposan mellé lehet nyúlni. Az alábbi képen szereplő fészekaljakat például egytől egyig a barátposzáta (Sylvia atricapilla) rakta, pedig mindenki látja rajtuk, hogy jóval kevésbé hasonlítanak egymásra, mint a két közmondásos tojás.
Fára mászás, endoszkóp és a bolti tej
A több korábbi szakmunkát is jegyző Haraszthy a második kötet végén fészekkereső kalandjai közül is megoszt párat. Saját bevallása szerint csak Schmidt Egon, a legendás és nem mellesleg Kossuth-díjas ornitológus biztatására volt hajlandó megírni ezeket, a szakszövegek ridegségét oldó sztorikat.
Például azt, hogy a 2014-ben Magyarországon is megtelepedett néhány pár kis bukó (Mergellus albellus) fészekfotóit a természetvédelmi szempontok miatt csak az észak-finnországi tajgaerdőkben tudta elkészíteni, míg a jól bejárható Hortobágyról az ezredforduló után eltűnt szikipacsirtáért (Calandrella brachydactyla) Horvátországig autózott, ahol viszont bónuszként murvakövön fészkelő ugartyúkot (Burbinus oedicnemus) is fényképezhetett.
Haraszthy azt is elmeséli a könyvben, hogy a rétisas (Haliaeetus albicilla) tojásaihoz 22 méter magasságba kellett másznia egy több tagból a helyszínen „összetódott” alumínium létrán, és volt, hogy kripták tetején egyensúlyozott, mert az általában magas fenyők csúcsán fészkelő, ezért nagyon nehezen megközelíthető keresztcsőrű (Loxia curvirostra) a legnagyobb szerencséjére a kerítésre hajló fán költött az egyik veszprémi temetőben.
A szerző a madárfotózás technikai trükkjeibe is beavatja az olvasót:
„Számos olyan madárfaj van, amelyiknek a tojásaihoz fényképezőgéppel nem lehet hozzáférni. Jellemzően ilyen a harkályfélék (Picidae) többsége, de ide kell sorolni a partifecskét (Riparia riparia) és más fajokat is. Ezek tojásairól endoszkóppal készítettem képeket (...) Ugyanezen a módon azonban a molnárfecske (Delichon urbicum) fészekalját nem lehet lefényképezni, mert a tojások olyan közel vannak a fészek bejárati nyílásához, hogy az endoszkóp csak néhányat lát közölük. Molnárfecske fészekaljat emiatt csak műfészekben lehet fényképezni. Szerencsére a fecskék szívesen költenek ezekben”.
Haraszthy szenvedélyét jellemzi az a kötetzáró eset, amely során felesége – a jelenleg a Greenpeace agrárkampány-felelőseként tevékenykedő Rodics Katalin kutatóbiológus – elküldte az alig egy kilométerre lévő boltba tejért, ám onnan csak hosszú órák múlva tért haza. A visszaúton ugyanis megpillantott egy cigánycsuk (Saxicola torquatus) tojót, és rögtön a nyomába eredt, ám mivel a madárnak nem volt sietős visszatérnie a fészkére, neki is várnia kellett az egyre kétesebb minőségűre melegedő tejjel a kezében.
"Szia, küldenék Neked két fényképet. Eddig ismertem olyan magyar szavakat, mint vakvágány, vakablak, vakbél, vaklégy, stb. De erre a képződményre még nem találtam meg a megfelelő magyar szót. Mesteremberek készíthették a kormányhivatal hátsó bejáratánál. Talán esővíz elvezetésére készíthették? Ki tudja. Talán a vakárok szó megfelelő lenne, de ilyen szót nem találtam" - írja olvasónk.
Valóban elgondolkodtató, hogy egy polgármester hogyan hagyhatja, hogyan fogadhatja el ezt ebben a formában egyetlen percig. Ez ugyanis a közelében lévő családi ház állapotának rosszat tehet. Mindez Bicske közepén.
Persze, ennek nem 'vakárok', hanem földárok a neve, illetve szikkasztó árok néven is ismert az a fajta árok, aminek nincs lefolyása. Itt láthatóan az egyik oldalon van valami lefolyás is, vagyis nem nem nevezhető klasszikus értelemben szikkasztónak, amikor mindent elnyel a talaj, elszikkad belőle. A lefolyó dugulása és/vagy nagy csapadékmennyiség esetén kapcsolhat át szikkasztó üzemmódba. De a szikkasztó nem idevaló, ami a képen látható, az egy tessék-lássék, ez is megvan típusú álmegoldás.
A ház alapjához való közelsége azonban abszolút laikusként szemlélve is aggasztó, nem vall valódi szakemberekre a kivitelezés. Olyan házat veszélyeztethetnek, amire a megduplázott építményadó szintén vonatkozik egy olyan országban, ahol az ÁFA is rendkívül magas.
Ilyen esetben rendesen burkolni szokták a medret, hogy a ház vagy más építmény, pl. kerítés lábazat alapja alá ne szivárogjon a víz, vagy legalábbis kevesebb, mert az súlyos állagromlást eredményezhet.
Ha majd egyszer úgy hozza az élet, hogy erre jár a polgármester, nézze már meg szakember társaságában és intézkedjen.
Egy nagyon trágár, de fontos mondást idézhet fel a szemlélőben ez a látvány az árok funkciójával kapcsolatban.
A mondás lényege az, hogy mi nélkül mit nem lehet csinálni...
A Seven Sax a mádodik fordulóból is továbbjutott! Bakó Noémi középen játszik, ő bizony Csabdi zenész.
Noémi a filmen jobbról és balról is a negyedik szaxis. Ezen a képen balról (bocs, korábban elírtam :) a harmadik. A virtuóz csapat játékát hallgassátok meg. Mi már teljesen Seves Sax-isták vagyunk...
Két darab, két percre őrizetlenül hagyott szatyrot loptak el ma 17 óra 50 körül Bicskén a Kossuth utca elejéről.
A szatyrokban élelmiszer, egy gumicsizma és egy törött képernyős Honor 8-as készülék volt. Használata két kód ismerete nélkül nem lehetséges és le is lett tiltva. A volt tulajdonos arra kéri az olvasókat, ha valahol elhajítva megtalálják, gondoljanak rá.
"Azoknak akik nem tudják! Csákvári hulladék udvar szeretettel várja a szemetet, ezért nem kell az erdőbe vinni! A nyitvatartási is csatoltam! 8083 Csákvár, Széchenyi út (a Könyvtár mögött!)"
Heti kétszer két órát tartanak nyitva. Ingyenes, csákvári lakcímkártyával. Amikor ezt bevezetik végre Bicskén, ahogy már korábban is többször kértük a Bicskei Szó cikkeiben, a jól megfizetett polgármester és alpolgármester felelősségteljesen számoljon el az eddigi és ezt követő késlekedés miatt, hogy miért kell erre ennyit várni - kiegészülve az országgyűlési képviselő magyarázatával. Kérjük az önkormányzati képviselőket, legyenek bátrak gondolkodni e kérdésben. Nem fogja az illegális hulladéklerakást megszüntetni. De jelentősen mérsékelheti.
Imeli László felvételei között szép tájképek is vannak. Főleg a Csabdi völgyről és Bicskéről, sosem látott szempontokból. De van még egy titkuk. Eredetileg azért fotózott, azért kutatott - sokszor hajnalonta, munka előtt - a bicskei határban madártávlatból letekintve -, mert nagyon régi épületek alapvonalai engedik látszani magukat egyes (lelő)helyeken. Ő ezt nem állítja, csak felveti. És nem minden képen van ez könnyen láthatóan, akad itt olyan kép is, ami azért került ide, mert tetszik. Örülök, hogy írhatok erről, mert a magasból készült képeket - különösen a környékről - már régen nagyon kedvelem. Nem képregényszerűen szerkesztettem, szöveg és képek nem mindig egymásról szólnak. Jó nézelődést a kilátóból!
Nem állítja, hogy ezek feltétlenül leleteket rejtenek, csak felveti, kérdezi - a szülőföldjét szerető ember elgondolkodva, aki gyermekkorában régész akart lenni. Olyan, mintha mikroszkóp fölé hajolna, csak kicsit másképpen. Hiszen ez egyrészt ez makroszkópikus vizsgálat.... De nem azt mondja hévvel, sem sehogy, hogy akkor ezt most aztán add Uramisten azonnal, mindenképpen fel kell tárni. Nem. Szerinte ott ez és az látszik: egyszerűen tudni kell róla, tudjunk róla. Kérdezi, hogy jól látja-e?
Óvja a jövő leleteit. Maradjon nekik is valami nagyon régi a rendes helyén? Lehet. "A régészek nem gondolnak eleget a jövőre. Hol marad a jövőbeli leletek óvása?" - kérdezte egyszer valaki némi iróniával.
Imeli László kincseit megjelenni engedi. De azt kérte, Szolnoki Tamás régésznek mindenképpen kérjük ki a véleményét.
Fogunk is találkozni, remélhetőleg hárman és akkor megbeszéljük a fotók alapján. Azt is megírom terveim szerint újabb képekkel. A könyvtári Szülőföldünk körben is nagyon jó lenne Imeli Lászlónak ezt a tevékenységét és képeit bemutatni egy délután.
Ismert, hogy Imeli László munkájának köszönhetően a Bicskei Szó abban a különös szerencsében részesülhetett, hogy fénykép és képeslap gyűjteményének bicskei dokumentumait közreadhatta. Javasolt a Bicskei Szó egy városi kiállítást is, amire vevő volt a Petőfi Művelődési Központ. A gyűjtőt akár önkormányzati szinten is segíteni kellene abban, hogy létrejöjjön egy olyan portálja, melyen digitalizált kincsei és leírásai megtekinthetők bárki számára, bárhol, bármikor. Bannerrel a hivatalos honlapon is ott lehetne és persze itt is, kevésbé hivatalosan....
Minap a határban jártunk. Különösen a Galagonyás szőlőhegy mányi út felőli második és harmadik dűlő közötti, bejárati része ragadott meg, amiről Imeli László is elmondta, hogy itt biztos komoly építmény állt a letűnt korokban. Ahogy megyünk be a mányi útról a harmadikba és balra tekintünk, egy olyan szántót látunk, ami kb. 380 méter hosszú az úttól az első szőlő mezsgyéjéig.
Ebben egy 180 méter hosszú feltételkezett épület alapjának kontúrja látszik a felvételen. A második dűlő szomszéd földjén ugyanez a helyzet, de az ottani méretek mások.
Madrátávlatból a talaj - építmények alapvonalait idéző színeváltozásai alapján teszi fel például azt a kérdést is, hogy a feltárt galagonyási, római kori vízvezeték körül nagy épületek voltak-e? Laci azt mondja, száraz időben, porban nem látszik a különbség a talajelőkészítési munkán vagy vetésen is túl lévő táblán, mert minden szürke. De ha eső jön, akkor az máris emeli a kontrasztot a vizes állapot. Az anyaföld sötétjét a víz mélyíti, mint rendesen, a fehéres, szürkés, köves, kőporos alapvonalak pedig kiemelődnek.
Azért is valószínű, hogy itt komoly birtokok voltak gazdasági és lakóépületekkel, mert a III. dűlőben volt a római vízvezeték, amit tudtommal Jakab István László tárt fel és a Bicske története című meghatározó monográfiájában egy saját kezű rajzot is közzétett róla.
A kultúrnövényzet sorolásán, az eltéréseken is kivehető akkori képei szerint, hogy itt építmény volt. Nem akar feltárást. Csak érdekli és nézelődik.
Csak annyit tudtam mondani neki, hogy a régészekről olvastam, hogy a légi képek szemrevételezése a kutatási területekről nulladik lépésük is lehet egyes esetekben.
Bózsing Éva régész gyerekkori barát. A szülei polcán is ott volt Jakab István László műve. Egy régi beszélgetésünkben mintha mondta volna már nekem, hogy ezen a területen, ahol a vízvezetéket évtizedekkel korábban feltérták, egyetemista korában terepgyakorlaton voltak és meg is találták különböző használati tárgyak töredékeit. Cserepekre emlékeztem. Mai kérdésemre azt válaszolja, hogy valóban ez történt ezen a lelőhelyen. De mivel az ő területe az őskor, nem szeretne belemerülni ebbe a témába. Szerinte (anélkül, hogy tudta volna, hogy ez a tervünk is megvan), jobban tenném, ha Szolnoki Tamás régészt kérdezném mert ő Bicskének és környékének kutatója.
Imeli László fotói (régebben és különböző évszakokban készültek) több helyen is feltárnak hasonló összefüggéseket, pl. a menekülttábor (első kép) és oldalvonala valamint a sztráda közötti, és a tábor mögötti táblán, de az Előhegy aljában és több helyen is. Kimentünk az autópálya átjáróig a Csabdi úton. Az előtt van egy kis felvezető út. Azon fel. Ott be a szántásba, amin ugyanezek az alapvonalak, csak más formában.
És rengeteg kő a szántásban. Valamint az alapvonalak. És körpanoráma a városra, legelől a táborral. Balra a tóval és a Pusztapincével. Laci azt mondja, hogy gyerekkorában oda a hegytetőre jártak fel a szüleivel kukoricát kapálni a Dobogó mögé és azt kérdezi, jártam-e valaha a bicskei kőbányában. Mondtam, hogy ebben biztos nem. Ők jártak ide bicóval gyerekkorukban. Az ottani kő kincs a római korban még inkább elérhető volt, vagyis nem kellett messziről hozni. Az építkezéshez anyag kell, víz, akarat és tudás. Ezek errefelé mind adottak voltak. A tábor melletti és mögötti utcákból azokat a területeket is szemléljük, amik a tábor hátsó frontja mögött húzódnak. Mint egy templom, vagy bástya, olyan az egyik alaprajza.
Aztán elnézünk a pályával párhuzamos, Előhegy oldali szervízútra is. A Csabdira vezető közút, a domb alján, és a patak között lehetett a feltételezett Szentlászlófalu feltételezett helye. Látunk itt is "alaprajzokat", de ki tudja mikori, és milyen épületek voltak.
Végezetül e szemlélődés következtében egy biztató alaphang, köztudomású állítással, ami biztos is és amiben semmi új nincs: porrá leszünk.
Járom az utam, macskaköves úton, A léptem kopog esős éjszakán, Az ütött-kopott utcák nevét tudom, Mert én itt születtem, ez a hazám.
A képet a Nagyállomás előtt készítette olvasónk. Így ír:
"a szürke autó mellett kátyúztak. de ezt már nem csinálták meg, mert gondolom ez már MÁV terület. a behajtani tilos! táblától lefelé javítgatták, az állomás és a parkoló előtti rész kimaradt úgy, ahogy volt.
úgy tűnik, szándékosan hagyták ki, mert végig a Móricz Zsigmond utcát is "megcsinálták", a táblán túli részt is, csak itt nem".
Valóban, valahol ott van a telekhatár, kedves brüsszeli, akarom mondani bicskei bürokraták és biztosok. Ha kihagyják, ha későbbre hagyják, miért nincs róla tájékoztatás? A MÁV - mint tudjuk - a vasutat üzemelteti elsősorban. Ezen a talán 1 azaz egy négyzetméter körüli burkolat-hiányon viszont helyi lakosok bukdácsolnak. A javítása bruttó 10,000 magyar forint például az építmény és egyéb adóink terhére? Félreértés ne essék. Nem szívességet tetszenek ám tenni. Vajon mennyibe kerül, mennyit ér egy 'X' a szavazólapon? Ez itt a kérdés.
(Egy Fb-bejegyzés) 
Friss kommentek