"Oh természet, oh dicső természet!
Mely nyelv merne versenyezni véled?
Mily nagy vagy te! mentül inkább hallgatsz,
Annál többet, annál szebbet mondasz."

A fenti versrészletet Petőfi költötte, a Tisza partján. Vajon gondolta volna, hogy "röpke" 160 év alatt mennyire meg fog változni a világunk? Vajon gondolta, hogy a XXI. századi emberek a háztartási szeméttől az autóalkatrészig mindent a természetbe hordanak? Mert a csiripelő madarak helyett csak fekete zsákokból kiszivárgó dögszagot éreztem, s a zöld helyett csak szemetet láttam. Főként ezek a gondolatok jártak a fejemben, amikor egy tavaszias délutánon Bicske elhagyatott részén, a "Pócalján" bicikliztem.

Kíváncsi vagyok, hogy miket gondoltak azok az emberek melyek megmérgezik a saját gyerekeik életét. Mert ezt teszik. Vajon van lelkiismeretfurdalásuk? Nem valószínű. Számukra ez egyrészről egy megkönnyebbülés több köbméter szeméttől, másrészről pénzmagtakarítás, hiszen ha egy tisztességes ember a legális szeméttelepre viszi szemetét nem kevés pénzt kell fizetnie. Az utóbbi egy igen nagy baj. Hiszen ha a szemétlerakás a szeméttelepen ingyenes lenne, nagy valószínűséggel embertársaink a szemetet a szeméttelepre vinnék, mert az közelebb van és mégsem lesz lelkiismeretfurdalása, már ha van. Remélem, hogy az olvasóknak most nem egy jó ötletet adtam, hogy hova is vigye a felesleget, hanem egy kis felvilágosítást, hogy mihamarabb tenni kell és jó döntést hozni a világ egyik legnagyobb gondja miatt.

Izing Máté
Szent László Iskola, 7. osztály

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.