Többek között ez állítás is szerepel annak a közvélemény-kutatásnak a megállapításai között, amelyet az Ipsos végzett ez év nyarán a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet (VKSZI) megbízásából.

A kutatók azt is jelzik, hogy azok is viszonylag sokan vannak, a szóban forgó településeken élők mintegy egyharmada, akik szerint községük, városuk az elmúlt 2-3 évben is fejlődött.

A vidékiek alapvetően elégedettek ugyan a helyi infrastruktúrával - vagyis az alapvető közműellátottságot magasra értékelik -, ám az utak, a járdák állapotát csupán közepesre minősítik. Az informatikai szolgáltatásokat színvonalasnak tartják, jó véleményük van a kereskedelmi ellátásról és a buszközlekedésről. Viszont a pénzügyi szolgáltatásokat és a vasúti közlekedést közepesnek ítélik - vonják meg a kutatás esszenciális mérlegét a szakemberek.

A megkérdezettek felemás értékelést adnak a lakóhelyükön történt közelmúltbeli változásokról. A fejlődést érzékelők aránya meghaladja a hanyatlást tapasztalókét - ez 34, illetve 22 százalék. Ám ezt a kedvező összképet rontja, hogy a legnagyobb csoport - az emberek 42 százaléka - stagnálásról számolt be.

Az elmúlt néhány évet különösképpen a közép-dunántúliak és a Pest megyeiek élték meg sikertörténetként: 43-44 százalékuk szerint településük előrébb lépett. Ezzel szemben az észak-alföldiek tekintélyes része kudarcként élte meg az évtized második felét. Ebben a régióban ugyanis az átlagot jóval meghaladja a hanyatlást említők aránya, ez 34 százalék.

A cikk folytatása a Privátbankáron olvasható.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.