Nagy pillanat, amikor a bicskei filmes XIV. Dalai Lámával készült interjújában "hangos mosollyal" nevetve válaszol Őszentsége:

"Amikor a reinkarnációról kérdeznek, néha viccesen azt szoktam válaszolni: nem kell aggódni miattam, a kondim rendben van!,,

Ez azért is jó, mert ha hasonló méltóságot még sosem láttam jóízűen nevetni.

A világ nem más, mint illúzió. A lét szenvedés. A keletkezés és pusztulás örök körforgásában mégis mindannyian a boldogságot keressük. A magunk módján a saját utunkat járjuk.

A tiszta tekintetek filmje.Tibeti arcok százai. Tekintetek, nagy, mélybarna szempárok. A másik varázslatos vonatkozás a Karakorum-hegység vagy a Himalája képei.

Poór Attila operatőr filmje ez - írják a rendezők.

Tibet Autonóm Tartomány a világ legmagasabban fekvő tartománya, területe 1,23 millió km².

A terület átlagos magassága 4900 méter, ezért jogosan a „világ tetejé”nek is nevezik.

"Én is csak egy hétköznapi ember vagyok - mondja Őszentsége. - Mindannyian egyformák vagyunk. Lelkileg, érzelmileg, a testünk, mind egyformák vagyunk. Mindannyian ugyanarra vágyunk: boldog életre. És a boldogsághoz minden egyes embernek joga van."

Tulajdonképpen az egész bolygó egy nagy, emberi család. De sok helyen az embereket megfosztották  jogaiktól. Ilyen esetekben a világ szabad részeinek erkölcsi kötelességei vannak. Mégpedig az, hogy komolyan foglalkozzanak szenvedő embertársaikkal."

Szerintük ebben van a hatalom, nem a fegyverek csövében. Egy erőszakmentes szabadságharcos így fogalmaz és kimondja a film címét adó kifejezést is:

"Mindig is készen álltunk az életünket áldozni a hazánkért. De soha nem vennénk el mások életét. Ez is része az erőszakmentességünknek. Csak azért, mert megfosztottak a szabadságodtól, nem veheted el mások szabadságát. csak azért, mert a néped szenved, és haldokol, nem veheted el mások életét. Így küzdünk mi, buddhisták, az igazság harcosai."

A Dalai Láma közszerepléseit a következő helyszíneken dokumentálják: Budapest, Prága, Freiburg, Lausanne, Dharamszala, Leh – vagyis széltében-hosszában a világon. Emellett megszólaltat tibeti diákokat, szerzeteseket, művészeket, akik Tibet jövőjéről, reményeikről beszélnek.

A dokumentumfilm jelentősége egyrészt a téma átfogó és érzékeny bemutatásában rejlik: egy erőszakmentes, békés mozgalom a tibeti nyelv és kultúra megőrzéséért. Másfelől ritka szép felvételeket láthatunk a dharamszalai hegyekről és az ott élő szerzetesek, tibeti fiatalok mindennapjairól - írja a filmtekercs.hu cikke.

A jövő arca, a 17. Karmapa is megszólal a filmben. Ő lehet a dalai láma utáni korszak vezéralakja, Tibet és a buddhizmus új hírvivője. Egy ifjú vezető, akire a tibetiek nagy reményekkel tekintenek.
Tizenöt éves korában menekítették ki Tibetből. Kilencszáz év után a Karmapa hazája helyett a száműzetést választotta, hogy a legnagyobb tanító mellett lehessen.

Dr. Lobsang Sangay mondja el a filmben: "Felerősödött a  tibeti nemzeti érzés – nem a szó dühös, nacionalista értelmében véve, inkább valami tisztább érzés, az, hogy tibetiek vagyunk, és hogy tennünk kell valamit Tibetért, mert tibetinek születtem, és a kötelességem, hogy tegyek és felszólaljak a tibeti nép érdekében. Úgy érzem, hogy ez nagyon erősen megjelent, felerősödött, és a fiatalabb generációk pedig a zászlójukra tűzték ezt a fajta nemzetiességet, és ez nagyon egészséges dolog."

A film után a Most Bisztróba vonulunk vagy húszan, s egy fiatal bicskei hölgy, a bicske.info olvasója azt mondja:

- Milyen jól érzékelhető a párhuzam Magyarország és Tibet között! Pontosabban a határok nélküli magyarság és a tibeti nemzet között. Ők is, mi is a kultúránk, a nyelvünk megőrzéséért küzdünk. De az ő harcuk ezerszer tisztább és az ő harcuk nagyon kemény küzdelem. Még sincs harag, düh és gyűlőlet a nemzeti érzésükben. Nem úgy határozzák meg magukat, amit a magyar politikai pártok is sulykolnak, hogy itt már többnyire az ellenségkép dönt az identitásról. Ők kimondják: tibetinek születtem, kötelességem tenni népemért. Megnézném még ezt a filmet, mert szép, katartikus, hihetetlen emberi tartást mutat be - zárta.

A film több megszólalója az oktatást tartja Tibet jövőjének.

Titiék filmjének egy jelentében iskolaépület látszik a Tibeti Gyerekfaluban.Előtte kisebb jövés-menés. Az iskola homlokzatán angol felirat méretes betűkkel :

GYERE TANULNI ÉS MENJ SZOLGÁLNI!

Már csak azért is, mert az élet olyan gyorsan tűnik el, mint a víz felszínére rótt írás.

Mint a víz felszínére rótt írás.

Izing Antal

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.