Betérek egy főutcai üzletbe egy apróságért. Túl vagyunk a tranzakción, amikor a bolt gazdája azt kérdezi, vajon beszélek-e valamilyen menekültügyi vezetővel mostanában. Miért kérdezi?
Egy google.maps-ból nyomtatott Bicske térképet tesz elém, amin az útvonaltervező kihúzta a Nagyállomás és a menekülttábor közötti útvonalat.
Elmondja, hogy napjában akár többször is bejönnek hozzá, ami nem baj, de az igen, hogy ő angolul nem tud, németül a menekültek nem beszélnek, maradt hát a térképészeti iránymutatás.
Kedves és tisztességes dolog - mondom erre én.
A boltos javasolja, hogy a Nagyállomáson és a Kisállomáson helyezzen ki a város vagy a tábor vagy mindkettő közösen egy iránymutató táblácskát vázlatos térképpel, hogy az ismeretlenek megtalálják menekülttábort.
- Nem, nem kell óriásplakát az út szélére kék alapon fehér betűkkel... - teszem hozzá magamban a boltból kijövet.
Ki tudná azt megfizetni?
Elég egy füzetlapnyi.
E poszt megjelenése után pár perccel egy nyomdász írta: ha kész a térkép terve, elkészíti. A várost és a menekültügyet szívesen összehozom a nyomdászmesterrel. Mert bár érkeznek csoportok vezetéssel, a területet ismerő társakkal, de akadnak olyanok is, akik valóban rászorulnának egy fali térkép iránymutatására.
ia
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Friss kommentek