Heti kánikulai betevő görögdinnyémért érkezve láttam meg a kiállított 22,2 kg-os terményt. Nem eladó, a héjára rá is írta a kereskedő, az üzlet el fogja elajándékozni e kivételes darabot a vevők körében. Ez a Békés megyei Nagykamaráson termett méret azok szerint is kivételes, akiknek a kezén minden szezonban átpereg néhány tonna ebből a természeti ajándékból. A forró nyarakhoz, életünk nyaraihoz a dinnyék, a sárgák és pirosak, a főtt kukoricák, a hideg gyümölcslevesek és a fagylaltok szervesen hozzátartoznak.     

"A rakodópart alsó kövén ültem,
néztem, hogy úszik el a dinnyehéj.
Alig hallottam, sorsomba merülten,
hogy fecseg a felszin, hallgat a mély.
Mintha szivemből folyt volna tova,
zavaros, bölcs és nagy volt a Duna.(...)"

József Attila: A Dunánál - részlet  

1936. június 

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.