Ez egy bő kétszáz éves Bicske térkép.

"A térkép alsó részén, a sokkal későbbi (és egykori) MHSZ lőtér közelében volt egy kis bicskei tó. Felül, most az autópálya szeli át szintén egy kis tó - feltételezheztően a Szentlászló malom része lehetett, de már nem létezik.
Benn a városban a Sefcsik-féle bőrgyár is vízre épült, lassan feltöltjük. (Na nem vízzel.) A Káposztás.... Persze, régi álom volt az uszoda és inkább Bicske Szíve Park, mint sittel feltöltött terület a központban. De miért mindig olyan területekre csapunk le, ami a cspadék és élővizes keringésben nagy szerepet játszanak? Utóbbihoz ért pl. a Lucernás-árokból és a Szélescsapásról érkező cspadékvíz. Időszaki tározóként működtek. A térkép bal oldalán a Fekete-tó, gondolom több ezer éve ott volt. Jelenleg feltöltés alatt. Jól tudom, hogy mi vagyunk a természetvédők meg a biók, és a zöldek?"
Az ember mohó és úgy gondolja, meg tudja változtatni a természetet.
Igen, tudja, legfeljebb néha nyekereg, hogy a szélsőséges idő károkat okoz.
Ezek a mély fekvésű területek természetes tározók voltak, szabályozták, csökkentették a 'szélsőséges' idő károkozásait, vizes élőhelyet biztosítottak.
Az ember, a földműves számára haszontalan területet át kell alakítani, mert nem hoz hasznot, elesik a földalapú támogatástól.
Mivel ennek részese az önkormányzat is, ne is várjunk változást, kritikát.
A Fekete-tó területére 20 éve még záportározót terveztek, most a Tatai út árkaiból kikerülő földdel töltik fel. Mint ahogyan sok-sok töltést vittek a "Lajtha-ház" területére vagyis az egykori Sefcsik-bőrgyárhoz.
Ezek később okozhatnak meglepetéseket, de ki törődik most ezzel az árvízvédelmi övárokkal sem rendelkező Bicskén?

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.