Szerintem a képviseleti demokrácia szöges ellentéte annak, ami Bicskén zajlik hosszú ideje. 

Szebényi Zsolt majd Szántó János polgármestersége idején a testületi ülések időpontjáról és napirendi pontjairól kb. két héttel az ülés előtt tájékoztattak minden képviselőt. A rendkívüli ülések száma közelében sem volt a mainak. Nézzük meg a hír hátterét. Kinek érdeke ez? 

A bicskei “fiatal” “demokraták” ezt forradalmian úgy változtatták meg, hogy semmibe vettek minden olyan bicskei polgárt - szívügy? -, aki nem rájuk szavazott.

Bár Tessely Zoltán és Pálffy Károly idején még nem volt általános gyakorlat, de már alakulgatott. A szándék megvolt. A teljes “kifejlesztés” Bálint Istvánné "érdeme".   

A testületi ülések jelentős részét rendkívüliként tartják meg, ami lehetővé teszi a polgármester számára azt, hogy pl. a szerdán reggel  8 órakor kezdődő ülésre kedden este küldesse ki a meghívót a napirendi pontokkal együtt. 

Vagyis az a három képviselő, akik nem abba a pártba tartozik, aminek pl. az Erőmű-tó elvesztése írható a számlájára - ha akar sem tud felkészülni. A “fiatal” “demokraták” belső levelezésben valószínűleg megkapnak mindent előre, azt is, hogy mire mit kell mondani, mire hogyan kell szavazni.  Éljen a pártfegyelem. 

Például Molnár Dániel mérnökről és Dr. Bourgla Ossamah orvosról mindenki tudja, hogy naptárjuk sűrű teendőket rögzít, már ami a polgári hivatásukat illeti. 

De nemcsak őket veszi semmibe ez a méltatlan, no-fair-play és szinte  kremlinológiai lavírozásokhoz hasonlítható hatalmi húzás,  hanem azokat a polgárokat is, akik rájuk szavaztak. 

Lehetséges, hogy egy tisztességesen működő önkormányzat vezetése nem játszaná meg ezt a taktikát, hogy szinte  hatalmi helyzettel való visszaélés alkalmazásával, ennyire folyamatosan rendkívüli ülésnek állítja be azt is, aminek nem feltétlenül kellene annak lennie? - veti fel a kérdést e probléma.     

Persze, persze. Lehet hivatkozni az SZMSZ-re, hogy az ezt lehetővé teszi, hogy ezt elfogadta a testület - de a tisztességnek, a méltányosságnak ez a közelében sincs, mert képviselők és képviseltek jogait egyaránt csorbítja. 

(A bölcsek írják, hogy a tisztességet nem lehet ám megszavaztatni csak a tisztséget. A tisztességet azt ki kell érdemelni pl. tisztességes magatartással - a szerk.)  

https://or.njt.hu/eli/727046/r/2019/21

16-24. szakasz érdekes. Ezek szerint kiemelt köz- vagy önkormányzati érdeknek kell lennie, akkor lehet rendkívülit tartani. 

Persze, ha az a hozzáállás, hogy  ne csámcsogjanak valamin Bicskén, de még ideje se legyen rajta gondolkodni senkinek, főleg annak ne, aki "nem a mi kutyánk kölyke”, akkor ez a jelenlegi a jó gyakorlat a hatalom számára. 

Mindent gyorsan, a Facebook-on puncsolva el lehet intézni.

Mint írják, akár emailban is, miközben talán éppen Molnár Dániel képviselő kapott olyan választ, amikor kínos kérdéseket feszegetett, hogy az email nem azonosítható, használja az ügyfélkaput. A bürokraták hol is vannak?  

Feltételezhető, hogy minden körön belüli tehát fideszes képviselő időben értesül a rendkívüliről. Megsúgják nekik. Az ellenzékiek legrosszabb esetben előző este tudják meg. Az eredmény az, hogy jegyzőkönyvbe írhatták a hiányzásokat, ha nem tudtak jönni, hogy ezzel de facto kizárják őket a testületi munkából, de legalábbis perifériára szorítják őket. Ha mégis megjelennek, nem lesznek felkészültek  abban a témában, amit előző este láthattak először a napirendek között, 

Ajánlott olvasmány: A posztkommunista rendszerek anatómiája különös tekintettel a bicskei kiadásra 

Gondoljunk bele abba, mit tesz (vagyis mit nem tesz) az ezt művelő rendszer az egyszerű helyi polgár tájékoztatása érdekében, ha a megválasztott képviselőkkel szemben ezt megengedi magának? 

Hogy miért nem ők maguk, a képviselők lépnek fel ezért? Biztos vagyok benne, hogy megtették nem is egyszer. Falra hányt borsó lehetett, mert semmi nem változott.  

Ha a vezetőnek valóban szívügye lenne Bicske, ezt biztos, hogy nem engedné meg. Valami más lehet a szívügye.    Szigorú tények igazolják ezt az állítást: 2016 óta a rendkívüli és a rendes ülések durván úgy aránylanak egymáshoz, mint 70 az 50-hez.  Tehát kb. 120 ülésből 70 rendkívüli, 50 rendes ülés volt. 

Magyarország önkormányzatairól szóló törvénynek 2011. évi CLXXXIX. törvény - Nemzeti Jogszabálytár (njt.hu) ezzel a részével válaszolnának: 44. § A képviselő-testület szükség szerint, a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott számú, de évente legalább hat ülést tart. Az ülést tizenöt napon belüli időpontra össze kell hívni a települési képviselők egynegyedének, a képviselő-testület bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára. Az indítvány alapján a testületi ülést a polgármester hívja össze a testületi ülés indokának, időpontjának, helyszínének és napirendjének meghatározásával.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.