Jó reggelt kívánok! Pénteken bementem a Csokonai Ált. Iskola Szent István úti épületébe. Odaérve örömmel láttam a térkövezett járdát, végre épül-szépül valami! Örömöm kb. eddig a 2 másodpercig tartott, ugyanis az iskolába belépve, rögtön szemben a bejárattal egy nagy fekete kuka látványa fogadott, ahová a plafonról egy fóliának a közepéből csorgott le az esővíz. A mennyezet 1-2 darabja el volt távolítva, alá kihúzva a fólia, az fogta fel a vizet. A közepére szúrt lyukon keresztül nem mindenhová, csak a kukába folyt az eső. Kint szépül, kifelé mutatjuk, minden rendben, bent ázik? A térkőre fordított pénzt és energiát nem gyermekeink megfelelő körülményeire és az iskola élhetőbbé tételére kellett volna fordítani? Nem voltam máshol, csak itt, nem tudom, máshol is van-e ilyen helyzet, de önmagában ez is felháborító! Tenni kéne valamit, mielőtt bárkire ráomlik ez az épület! Nevem kérném diszkréten kezelni. Köszönöm!

Egy bicskei

Kedves Olvasóink, a jelzésértékű, nyomatékos sorok mellé szíves figyelmükbe ajánljuk ezt a nem is olyan régen kiadott építő közlésünket.  

Az iskolát alapvetően 30 évre tervezték, három évtized kifutási idővel. Fémszerkezete egy kb. tíz éve készült felmérés szerint jól bírja, a csomagolóelemek, amiket mellette elhaladva látunk - már kevésbé. 

Az iskolaépületben  az első becsengetés 1982-ben hallatszott.

2010-11-ben 10 millió forint körüli ráfordítással szigetelték a suli tetejét.  Aztán az első nagyobb csapadék hatására sajnos jelentkeztek a befolyások ebben a tanintézményben. Ömlött a víz megint.

A probléma mélyebben van, mint gondolnánk. Kifogástalanul szigeteléssel megjavítani biztosan nem lehet. Azt még nem tudom, hogy mennyi négyzetméter lehet a tető, de ezer négyzetméter fölöttire becsülöm. A lapos tető szigetelt majdnem teljesen lapsíkjában vagy 50 lefolyó lyuk van elhelyezve, azokhoz a szigetelt lapsík körbelejt, hogy vezesse a csapadékot. Minden lyukhoz tartozik egy lefolyó cső, amelyek az iskola falának belsejében vízszintesen és függőben vezetik a vizet  vezetnék a vizet egy gerincvezetékre, ami a Sárközi-árokba torkollik bele.

Ezek voltaképpen olyan rejtett csapadék-vízlefolyók, amik az ereszcsatorna vízszintjéből függőben már falsíkjába rejtve viszik le a vizet és ezek szerencsére többnyire nem vasból, hanem bádogból vannak.    

Az a baj, hogy ezek az "új sulis" lefolyók mind vascsövek. Kilyukadtak, eldugultak, megette őket a rozsda a falakon belül, és úgy néz ki a folytonossági hiánytól szenvedő felületük, mint egy mocsárból 70 év után kiemelt II. világháborús harckocsi vagy egy korabeli rohamsisak 70 év vizenyős terhelés után.

Dugulások lassítják-akadályozzák a vízlefolyást. Máshol pedig a kültéri lefolyó bemélyített végére alulról rátolt vascső körül nincs tömítés, ezért különösen dugulás és nagy erejű esőzés-havazás/olvadás következtében a lefolyón pár centit folyik a víz, aztán kifolyik az összetolás mentén és elborítja a födémet. Alulra főleg ott folynak, ahonnan a födém acéllemezeiről a gravitáció szabályai szerint szabadesésbe mennek át. Tologatják alá a hordókat.

Azt hallottam, hogy száloptikával és lámpával, tehát kamerával nézték a meg a csövek belsejét. Beletolták és brutál állapotokat mutat. 

Nagyon és extra-költséges meló lenne minden csövet, tömítést fal és födémbontással átnézni és cserélni. Arról sincs még meg egy szakértői kollektíva alapos döntése, hogy a 30 éves kifutásra megépített objektumra ennyi pénz szabad-e költeni. S ha költ rá a város és a fenntartó, akkor ezt kell-e megcsinálni vagy pedig tetőt kell építeni?

Egyértelműen a nyeregtető hangzana jobban, többek is mondták ezt már, kiemelve, hogy vajon elbírja-e a kb. 10 éve jónak ítélt acélszerkezet ezt a súlyt? Mert jól hangzik, hogy könnyűszerkezet, de annak is van ám tömege. Nem tolná-e szét a tartófalakat? Vagy a háromszög két felső oldalát a háromszög alapoldalán össze kellene pántolni, hogy így egyben üljön meg? A betetőzés akkor is érdemibb megoldásnak tűnik, ha (ha valóban az iskola megtartása mellett döntenek), ha többe kerül. S hogy az iskola megtartása mellett döntsenek, figyelmükbe ajánljuk, hogy mások ennél idősebb panelek korszerűsítésére adják fejüket és saját pénzüket. S hogy ez a terület a maga védettségében, a maga terjeszkedési lehetőségével, a Bicskei Tanuszoda közelségével, a centrumban fekvésével éppen jó iskola céljára. Csak hogy komoly mérnöki feladvány az egész, hiszen ismeretes, hogy Bicskén a hajdani FÜTI lapos tetős  épületére, ami ma már könyvtár - csak úgy kerülhettek tető(téri lakások), hogy külső pilléreket, megtámasztásokat hoztak létre az alapok vonalán kívül. Különben nem bírta volna el az eredeti. Mert például nem is erre tervezték. Ezért támasztották meg az egészet pillérekkel. 

A rendes tető a maga lejtéseivel jobb vízgyűjtő lenne felületével, ereszeivel, függőben és a gerincben, ami továbbra is vezethetné a Sárközi-árokba, amit alapvetően a Jakab-közi Jakab-forrás táplál. S ha már itt tartunk, végezetül hadd mondjam el, hogy amikor uszodába megyek- uszodából jövök lábbusszal esőben vagy inkább esős idő után - a Pártl üzletház melletti kis hídon haladva jól hallani a pici kis zubogó moraját, ami néha olyan kis markáns, hogy oda is lépek a fémkorláthoz, hogy jobban megnézzem magamnak. Nagyon jó lenne, ha nem drága jó iskolánk tereiben folyna hordóba az égi áldás, hanem ezen a kis vízesésen láthatnánk lejteni köbmétereit a helyére, vagyis a jó öreg Szent László patak felé. 

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.