Akárhogy áll is a dolog, gondoskodnunk kell a szegényekről. Mert ha valaki tiltja a koldulást, és ily módon nem alamizsnálkodik, olyan mintha elmetszené a szükséget szenvedő torkát. Nem, el kell látnunk a szegényeket, és aminek híjával vannak, azt meg kell adnunk. ... Ha ezt megtesszük, akkor helyesen vetünk véget a koldulásnak, nem puszta tiltással, mondván, hogy nem szabad többé koldulni, miközben a szegények nélkülöznek, éhen és szomjan halnak.

(Forrás: Marilynne Robinson: A gondolkodás szabadsága: kálvinista tűnődések, Kálvin kiadó, 2018, 113-114. o.)

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.