Ma 80 éve hunyt el "Szentistváni Babits Mihály, teljes nevén: Babits Mihály László Ákos (Szekszárd, 1883. november 26. – Budapest, Krisztinaváros, 1941. augusztus 4.) költő, író, irodalomtörténész, műfordító, a 20. század eleji magyar irodalom jelentős alakja, a Nyugat első nemzedékének tagja. Török Sophie (Tanner Ilona) férje, Babits Ildikó nevelőapja." 

A bicskei születésű Lakatos István író, költő, műfordító Babits özvegyének Bicskén írott képeslapjának közlése érdekében a Bicskei Szó engedélyt kért az Országos Széchenyi Könyvtár Kéziratárától, hiszen ezt a kincset (is) ott őrzik.  Az 56-os tevékenységéért elítélt, a Kossuth-díj mellett sok egyéb elismerést kiérdemlő    Lakatosról a Bicskei Szó vendégoldalán jelent meg egy bicskei vendégszerző kiváló írása, amivel elértük, hogy legalább egy emléktáblája legyen Bicskén. 

Ez az írás Lakatos Istvántól különleges. Babits özvegyéről (Tanner Ilona vagyis Török Sophie) és a költő nevelt lányáról, Babits Ildikóról szól. Mivel azonban Ildikó és a magas, kedves természetű, magára különösen adó bicskei születésű férfi között sokkal többről volt szó, mint szimpla ismeretségről, erről is olvashatunk.   

Babitsról és életművéről a magyar-latin szakos középiskolai tanár nagy műveltsége, katolikus volta, Esztergom- Előhegyen (ott is van ilyen) vásárolt házuk jut eszembe. És még valami.    

    Ha lenne egy kiskutyám, én is Ádáznak nevezném. A Babits család kutyája is ezt a jó kis nevet viselte.  Prockl Amandának és más helyi állatvédőknek is könnyeden felvetem, hogyha gondolják, adják ezt a nevet egy általuk megmentett ebnek, az Ádáz  kutyáját szerető nagy magyar költő centenáriumának évében. Mivel kutyák ezreiről gondoskodott ez a csapat, Ádáz már biztos volt. 

(Szerény gyűjteményben van egy Török Sophie versesköny. "Sirató" a címe. Az özvegy verseit 1948-ban, Babits születésének 65. évfordulóján adta ki a Baumgartner Ferenc Irodalmi Alapítvány.   Összesen 500 db számozott példány jött ki ebből a "Terézvárosi nyomda" kapuján. A 390-es számmal ellátott az enyém. Török Sophie (természetesen kézzel írva) a szintén özvegy  Szerb Antalnénak dedikálta ezt a példányt. Az elhurcolt Szerb Antalt 1945 telén a nyilasok ölték meg Balfon.  Legyengült, beteg, bántalmazott munkaszolgálatos volt.. Szerb nevéhez kultikus művek kötődnek.  Sajnos 2020-tól már nem része a Nemzeti alaptantervnek.)