Bicske Csabdin élő polgármestere, az alpolgármester öccse, aki a polgármester titkára és mások szerepelnek a hírben.  Az ugyan nem érthető, miért ne gyűjthetnék útitársaik elérhetőségét és más adatait, hiszen minden állampolgár szabad akarata szerint dönti el, hogy kinek, mikor, mit ad át és mit nem.  Hogy a buszokat kinek a pénzéből bérelték és az útiköltséget ki fizette, arról még nincs adat. 

    Részletek....

Egyesületünk meghívást kapott Lengyelországba, a Kong Sao Európa Bajnokságra.

Míg versenyzőink lelkesen készülni kezdtek a megmérettetésre, addig a háttérben komoly szervezői munka folyt, hogy támogatót, szállást és programot találjunk csapatunknak .
Október 24-én hajnalban indultunk két autóval, négy versenyzôvel és három kísérôvel. Mivel Mikolow közel esik Oswiecim (Auschwitz) városához, ezért úgy gondoltuk, hogy a 20. század történelmének ezt a darabját mindenképpen megtekintjük. Az emlékhelyen egy kedves, magyarul remekül beszélô lengyel hölgy volt az idegenvezetônk. Túránk során bejártuk az auschwitz–birkenaui koncentrációs tábor is. Ezek után élményekkel és gondolatokkal megrakodva érkeztünk szálláshelyünkre, Mikolowba.
Másnap a tôlünk 90 kilométerre lévô Krakkó városát szemeltük ki egy kirándulás erejéig. Mivel a város rengeteg látnivalót tartogatott és volt lengyel fôvárosként rendkívül gazdag a történelmi emlékekben, muszáj volt egy célpontra koncent-rálnunk. Végül a régi királyi kastély és vár épületegyüttesére a Wawelre esett a választásunk. A közel három órás programban sok érdekességet láttunk és hallottunk, többek között megtekintettünk Leonardo da Vinci egyik híres festményét a Hermelines hölgyet.
Délután öt órakor már a Mikolow-i sportcsarnokban vártuk a mérlegelést és bejártuk a verseny helyszínét, miközben megismerekedtünk a rendezô csapat vezetôivel. Október 26-án reggel kilenc órakor végre megnyitották a Kong Sao Európa Bajnokságot ahol öt nemzet közel 300 résztvevôje várta, hogy összemérje erejét.
A rendezvény elsô napja a technikai számokkal kezdôdött, ezek közül a kata (formagyakorlat) és fegyveres kata versenyszámokban voltunk érdekeltek. Míg Piros Patrik fegyveres formagya-korlatával egy bronzot szerzett addig Kristek Szabolcs katája egy negyedik helyezést ért.
Délután a gyerekek részére megkezdôdtek a küzdelmi számok is. Tôlünk Kristek Szabolcs esett ebbe a korosztályba. Semi Kontakt és Mix Kumite versenyszámokban mutatta meg mire is képes.
Semi Kontaktban egy bronz érmet, míg a másik kategóriában – jó taktikával, kitartó küzdelemmel – a dobogó legfelsô fokára léphetett fel. Csapatunk minden tagjának határtalan örömöt adott ez a nagyszerû eredmény. Hosszú és fárasztó napunk volt, de boldogan és reményekkel telve tértünk vissza szállásunkra és vártuk a másnapot.
Vasárnap tíz órakor kezdôdtek a küzdelmek, ezen a napon már csak a felnôtteké volt a csarnok. Versenyzôink három számban is szerepeltek és eredményeink ezen a napon sem maradtak el. Piros Patrik Mix Kumite bronz és Graplig ezüst érem boldog tulajdonosaként zárta a napot. Rácz Richárd Semi Kontakt versenyszámban a pontszerzô negyedik helyet, Sulyok-Pál Szilárd pedig az ötödiket szerezte meg. Teljes éremtáblánk tehát egy arannyal, egy ezüsttel és három bronzzal gazdagodott és persze nagy örömünkre szolgál, hogy egyesületünk Európa bajnokot hozott haza Lengyelországból. Csapatunkat mesterünk Metzger Antal készítette fel és kísérte el. Köszönjük munkáját és támogatását, amit a versenyzôinknek nyújtott. Kísérônk és támogatónk volt Sabján Roland, aki gépkocsiját felajánlva a csapat egyik felét szállította, köszönet érte. Jómagam, mint fotós és alkalmi tolmács kísértem barátaimat ebben a nagyszerû négy napban, köszönöm a lehetôséget.

Egy ilyen nemzetközi versenyre nem könnyû kijuttatni egy csapatot, mert az anyagi terhek ilyenkor sokkal nagyobbak, mint egy hazai rendezvény esetében.
A DHKSE finanszíroztatöbbek között a nevezési díjakat, az utazáshoz használt két személyautó
üzemanyag költségeire pedig támogatásért folyamodtunk Bicske Város Önkormányzatához. Ezúton köszönjük a városnak hogy segítettek, így lehetôvé vált számunkra, hogy Magyarország és ezzel Bicske jó hírét is öregbítsük nemzetközi szinten is.

Még egyszer a magam és egyesületünk nevében hadd gratuláljak a csapatnak egy Shakespeare idézettel:
“Csinálj bármit, mindig az számít, hogy hogyan csinálod, és van-e kivel, mert ez csapatjáték,
és már az is ajándék, ha figyelsz arra, aki rád figyel.”
                                                                                         Orbán Ágnes

Olvasónk írja: 

Szia! 

A Saubermacher-Bicskénél dolgozom. Olyan sokan rossz véleménnyel vannak a Cégről, hogy most átküldenék egy levélrészletet, amit az egyik elégedett Ügyfelünk küldött. Szerencsére van ilyen is.

Íme a levél: 

„Szia Tamás,

Ez az a levél, amit immár második éve csak készülök-készülök írni Neked, de mindig csak halogattam. Egyszer aztán... egyszer mindennek eljön az ideje.

Három éves volt a pici fiacskám, amikor Pátyra költöztünk. Péntek reggelenként már messziről hallottuk a kukásautót közeledni, s az ablakba állva figyeltük az előadást:

látványos, tiszta, fehér-piros mezbe öltözött bácsik leugranak az autó mögül, ki a kukáért, behúzza nagy lendülettel, felteszi, kivár. Leveszi, vissza lendület az út mellé, integet mosolyogva, felugrik, hajt tovább...

Majd ismétlődik a folyamat, ugyanaz megint, és megint, és megint, és megint. Nagyon sokszor egymás után, jó tempóval, lendülettel, egész nap, álló nap, majd másnap is és harmadnap is, másik faluban és harmadikban.

Szerencsénk van, mert a mi utcánkba korán reggel érnek, amikor van még erő, integető kisfiúra mosolyogni. A befektetett erő és állóképesség, mennyiségét és fegyelmezettségét tekintve is biztosan mérhető egy válogatott versenyző napi edzésadagjával. Az a különbség megvan, hogy ha sikerül a verseny, akkor a győztesnek eljátsszák a himnuszt, s olyankor a győztesnek nemzeti érzelmű könnycseppek gördülnek.

A mindennapi versenyzőket, hát őket nem ünnepeljük. Nekik küldöm ezt a linket. Ha van rá módod, kérlek, hogy add át, játszd le valahogyan a munkatársaidnak, a mindennapok győzteseinek.

Varga Imre esperes úr úgy döntött, megérinti bicskei templom keresztjét és körbenéz a bicskei katolikus templomtorony 38,5 méteres magasából - ha már egyszer állványzat teszi megközelíthetővé. Szerencsésen visszatért a földre Nagy István kántor úr kíséretében. Még nagyobb szerencse, hogy az Úr bicskei, katolikus szolgája szeret fényképezni. Örömmel adjuk közre ezt a bicskei fotózás történetének merőben új és látványban igen gazdag szemszögeit a pallókról, majd negyven méter magasságból.

Elképzeltem, amint a sűrűn keresett Imre atya telefonhívást fogad a toronyban és azt mondja a meglepett hívó félnek:

"Mindörökké. De most sajnos nem tudunk beszélni, mert fenn vagyok a templomunk tornyának süvege fölött, a keresztnél. Egy órán belül keresem. Viszont hallásra."

Kedvenc (nem biztos, hogy szándékos) kompozícióm ez a toronyóralap, amit tán sosem láthatunk még ilyen nagyításban. Micsoda óramutatók, nagy szívekkel a végén. Milyen jó kis árnyéka van betlehemi csillagformájú  végüknek az októberi nyárban negyed három után  - de itt leginkább az tetszik nekem, hogy távolabb látszódik a "Tót utca" részlete is, tudom, hol állt a kamera, mert bár kell egy másodperc, de lassan kivehető a Bischoff ház, a későbbi Bócz ház - városunk jellegzetes épülete a Szent László és a Csokonai iskolák között. Népi nevén a Zöldház vagy egyszerűen "Ződház".  

Kedvelem ezt a félúton készült "Sárközt" megmutató képet is, ahogyan a fő utcát nevezték eleink. Főképpen a Göllner-ház és a református templom tornya emeli, de az akác is szép.  A Göllner-házról mi az önkiszolgáló szót ismertük meg leghamarabb. Volt aki reggelente iskolásként rendszeresen, volt aki csak néha tért be egy korsó forró kakaóra óriáskiflivel. Tudtunk élni már akkor is.         

A Városi Bíróság nemrégiben megújult homlokzata, mellette sokunk szeretett iskola épülete, ahol annyian elkezdtük. A mai Szt. László Általános Iskola és udvarán megépült monumentum: tornateremnek és tantermeknek helyet adó új szárny. A bíróság mögött a József Attila Általános Iskola. A Szt. László mellett a Csokonai Általános Iskola, amit nagyszüleink egyszerűen reálként emlegettek. Mögöttük a kertek, ahová a pályáról annyiszor átrúgtuk a focit mi bicskei fiúk. 

Aztán a benti ovi, ami valaha rendőrség volt, s aminek sarokhomlokzati stílusjegyei erősen emlékeztetik a műkedvelő szemlélődőt a fehérvárcsurgói Károlyi-kastély főbejáratának motívumaira. No, de mindegy is, hisz' mi nem Csurgóra jártunk reggelente középsőtől már egyedül (!), hanem ez az akkor hatalmas ház várt, vállunkon zöld alapon sárga csíkos műbőr általvetővel, amit uzsonnatáskának neveztünk és nem volt nagyobb egy autóstáskánál. Mindegy. Életünk első táskája volt. Tehát a legnagyobb. Úgy hordtuk, mint a felnőttek.  

A hatszáz négyzetméteres megújult tető részlete a toronyból és a plébánia. A templombelsőből fölnézve valahol itt látnánk pl. Keresztelő Jánost a Jordán vizében állni Jézus mögött, aki a vízkeresztséget veszi. És éppen ott látnánk belülről felnézve az egyház hét szentségének ikonjait. Vagy a Hegyi beszéd jelenetét.   

Itt pedig településünk egyik első templomának maradványa a városháza előtt, aminek szomszéd telkén - a Bicskei Szó már hírül adta  - hamarosan megkezdődik a járási hivatal megépülése.

- Köszönetet szeretnék mondani templomunk újjáépítőinek, hogy a toronylátogatás élményében lehetett részünk. Szép időben láthattuk a szép Bicskét és biztonságunkról maradéktalanul gondoskodtak a kiváló szakemberek - fogalmazott Varga Imre esperes. 

Öregtószeg megint... Lakik itt valaki, aki olyan, mintha édesanyám édestestvére lenne, egy nála sokkal fiatalabb húg. Sokat köszönhetünk jóságának. Már hogy bicskei lélekről is legyen szó....     

Ezt az utolsó, legalsó képet Imre atya a plébánia előtt állva készítette ma délután. A templom szentélye fölötti szépen újrafestett, renovált tetőkeresztnél talán az utolsó simításokat végzik. Mintha a vitorlabontás előkészületeit tennék meg egy valódi hajó fedélzetén, valódi hajósok  kezükben a kötéllel - a főárbócnál.  

Jó szelet a mi most megújult jó öreg hajónknak, minden utasának és teljes legénységének!   

IzingAntal

Varga Imre esperes úr "Bicske a köröszt szempontjából" című  sorozatával elnyerte az "Év Bicskei Fotósa" címet, amit a Bicskei Szó nem most ad át először.  A fődíj két vastagbetűs szó barátságos hangnemben: "Köszönjük szépen!"    

Bicske város elkészítette Bicske alsó felüljárójának kb. kilenc hónapja balesetveszélyessé vált betonkorlátját, aminek egyik fele csak támaszkodott a töltés oldalában egy baleset következtében. Erről legalább kétszer mi is írtunk olvasóink építő megjegyzésére támaszkodva.   

A szakemberek nemcsak azt az egy darab áthidaló betonoszlopot helyezték vissza, ami "lelógott", hanem öt közt gyorsan renováltak.  

Arról nem ők tehetnek, hogy ennyi idő kellett a városvezetői döntéshez. Nehéz szülés volt. Adjunk hálát azért (a rendes rögzítés nélküli áthidaló gerenda mellett elhaladt gyerekek nevében is), hogy az  elmúlt nyolc hónapban nem történt ott baleset. 

Feltehetően rasszista indítékkal támadtak meg egy külföldi állampolgárt vasárnap hajnalban Bicskén. A két verekedőt a rendőrök a helyszíntől nem messze elfogták – írja a police.hu.

Egy helyi szórakozóhely előtt szombaton éjjel többen szóváltásba keveredtek a bicskei menekültbefogadó állomás egyik lakójával. A vita később tettlegességig fajult, majd két férfi az onnan nem messze lévő vasútállomáson botokkal esett neki a sértettnek.

A Bicskei Rendőrkapitányságra 2013. október 27-én kora reggel érkezett bejelentés. A helyszínre érkező járőrök elfogták és előállították I. Ádám 20 éves bicskei és P. Dávid 24 éves csabdi lakosokat, akiket a nyomozók gyanúsítottként hallgatták ki felfegyverkezve elkövetett garázdaság bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt, majd szabadon bocsátották őket.

 propeller.hu 

"Egy svájci tanulmány szerint egy nagyobb kupac avar 6 órás égésével annyi szállópor keletkezik, mint 250 autóbusz 24 órai folyamatos közlekedése során."

A bicskei rendőrök a helyszín közelében elfogták a két verekedőt.
A Bicskei Rendőrkapitányságra 2013. október 27-én kora reggel érkezett bejelentés, mely szerint Bicske alsó vasúti megállóhely területén két férfi szóváltást követően egy bottal bántalmazott egy külföldi állampolgárt.
A helyszínre érkező járőrök elfogták és a Bicskei Rendőrkapitányságra előállították I. Ádám 20 éves bicskei és P. Dávid 24 éves csabdi lakosokat. A két férfit a nyomozók gyanúsítottként hallgatták ki felfegyverkezve elkövetett garázdaság bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt, majd szabadon bocsátották őket.

Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság
2013. október 28. 13:03

Egyes információk szerint az eset után az Árpád utca-Táncsics utca sarkán bújt el ijedtében egy helyszínről elszaladt, eredetileg menetrend szerint közlekedő vonathoz gyalogosan érkezett menekült nő és gyermeke. A boltok kinyitásakor kértek segítséget.  

"Azért fordulok hozzád, mert segítségedet szeretném kérni. Költözött ide egy fiatal pár pici babával. Szinte semmijük nincs, gondolok itt bútorra, mosógépre, gyerekruhára, s minden másra, amit a Bicske Szó olvasói közül bárki nélkülözni tud és szerinte jól jönne a 27 éves apából, 19 éves anyából és négyhetes babából, fiúcskából álló, Bicskén élő családnak.  Tudnál-e segíteni?"

A kisfiú kedden, holnap lesz egy hónapos. 

A jó szándékú levélíró telefonszámát bárkinek megadjuk, aki segíteni tud és akar szegény családon. Hírüket eljuttatjuk a szegényeken rendszeresen és következetesen segítő Bicskei Katolikus Karitásznak, a Bicskei Református Egyházközségnek, a Bicskei Evangélikus Egyházközségnek, a  Baptista Szeretetszolgálatnak, a Bicskei Hit Gyülekezetének és természetesen a Családsegítő Szolgálatnak is. 

De ha bárki magánemberként tudja mit jelent a nélkülözés és segíteni is akar, kérjük írjon: bicskeonline@gmail.com  

Időközben a Bicskei Katolikus Karitász vezetőjével, Sági Ferencné Babival egyeztettünk. Szerdán fél 10 és fél 11 között indul a "bicskei keresztények gyors reagálású szeretetkommandója" babaruhával és élelmiszer csomaggal. Olvasóink azt is megtehetik, hogy a Karitászhoz viszik adományukat vagy a Bicskei Szót értesítik a célbajuttatás érdekében.       

Időközben ez a segítő levél is megérkezett:  

Kedves Antal!

Néhány dologgal tudnánk segíteni a nincstelen párnak. Edényekkel, párnával, ruhaneművel, talán ággyal is ( a szállításon gondolkodom).
Kérem, hogy hívjon fel a segítség kérője az alábbi számok egyikén:
(továbbadjuk a megfelelő helyre) 

Üdvözlettel: (...) 

Aztán megint újabb levél jött: 

Szia! A fiatal páron szeretnék segíteni, van telefonszámuk, - vagy fel tudnák venni velem a kapcsolatot? (nem publikus telefonszám) Üdv: Ili 

Aztán megint jött egy levél kedd reggelre: 

"Esetleg lehet tudni az anyuka és az apuka ruhaméretét? Hátha tudnánk ebben is segíteni nekik". 

Válasz: Kedves Zsófi, köszönöm érdeklődésüket - a babaruha 60-62-es, az anya 28-30-as nadrágot, az apa 38-40-es nadrágot visel, a férfi kb. 175 cm magas, a férfi felső XL, a nőé SM.
Köszönettel"

Október 29-én este jött el hozzám egy régi barátom. Egyik zsákban jó kabát, jó nadrágok, jó pulóver, sapkák, esőkabát - míg a másikban zsákban női, szerintem éppen jó méretű klassz utcai ruhák, egy bögrekészlet és egy vízforraló stb. Minden nálam van, holnap reggel a Bicskei Katolikus Karitászhoz megyek és velük együtt látogatunk el a családhoz.

Közben Katinka barátom írt egy levelet, hogy van egy jó, kényelmes, két személyes, ágyneműtartós ágya, kérdezzem meg, kell-e, s szervezzek fuvart, mert bizony ez Bicskétől 20 km-re lelhető fel.

Köszönöm, hogy részese lehetek ennek...     

Izing     

Reggel hétkor a GESZ munkatársai elkezdték az avaros zsákok elszállítását a Szent István telepi utcákról.  

          Részletek...

"Ma reggel agyonvertek valakit a Kisállomáson" - ez a szerencsére téves mondat terjedt Bicskén, többen egy afrikai menekült haláláról is tudtak, de legalábbis kérdeztek róla a megdöbbent bicskeiek egymás között. Garázdaság történt - tudta meg a Bicskei Szó biztos forrásból.  

Tehát szerencsére emberölés, haláleset nem történt. A helyszínelés idején a vasútpart mindkét oldalán rendőrök dolgoztak, ruhadarabok hevertek szerteszét - ezt látták a munkába utazók. Minden fontos részlet szerepelni fog a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság holnapi közleményében, amit természetesen közreadunk. 

A polgármester, az alpolgármester és blogunk címére érkezett meg ez a segítséget kérő levél nem sokkal az utak szélén hagyott avaros zsákokról szóló posztunk után - aminek elszállíttatása önkormányzati felelősség is.  Az alábbi, névvel vállalt panaszos levél egy olyan bicskei területről érkezett, ami a Szent László patak völgyében fekvő nagyobb zug és az ott élők elmondása szerint ott aztán meg tud ülni a füst. Egyik oldalról a vasúti töltés, másikról a patak és a kissé magasabban fekvő szántók határolják ezeket az utcákat, ami közül az egyik utcanév a levélíró neve alatt látható.  

Tisztelt Címzettek!

Bicske város összes jóérzésű lakosa nevében tisztelettel megkérem Önöket arra, hogy szíveskedjenek érvényt szerezni a korábban megalkotott és tudomásom szerint jelenleg is érvényes helyi tűzgyújtási rendeletnek. Tarthatatlan és elviselhetetlen állapotok uralkodnak kis falunkban nem csak kedden és pénteken, hanem minden nap. Sok megátalkodott gyújtogató miatt meg kell fulladni az utcán. Amíg az állomásról vagy a buszmegállóból hazaér valaki (ha nem téved el a füstben) olyan oltári büdös lesz mint annak idején a füstös kocsmában három korsó sör után. De még ki sem tudja szellőztetni a ruháját mert az erkélyen vagy a teraszon ugyanolyan fojtogató füst van mint mindenhol. Bárhonnan érkezik valakinek vendége, megrökönyödve konstatálja a helyzetet. A 100-as úton hazafelé már messziről látszik az egész települést elfedő füstfelhő. Az nem igaz hogy egy lapát nyers és nyirkos falevelet be kell izzítani (mert meggyulladni nem fog csak füstölni).
Ne tudom hogy mi a célravezető megoldás, de a kialakult állapotokra tekintettel radikális beavatkozást látok szükségesnek! Ha már közel 50 évet leéltem Bicskén nem szeretnék itt megfulladni!!!

Tisztelettel:

Végh Attila
Barsi u.

A Vajda János Gimnázium tanulói az október 21-én megtartott diák önkormányzati DÖK-nap keretében, önkéntes munkával felújították a középiskola 10 tantermét. A legszebb-legjobb tanterem részletet ábrázoló fotóra szavazhatunk is a gimi Fb-oldalán.    Közben meg is született a szavazás eredménye:

1.Miskei Fruzsina-12.a 42 szavazat (To be or not to be)
2.Szabó Patti-9.c 34 szavazat (kotta)
3.Horváth Bence-11.a 30 szavazat(evolúció)

Egy olvasónk mondta el ma azt, hogy megérti és együtt érez a Saubermacher elküldött dolgozóival, sajnálja, hogy a cégnek felsőbb akarat miatt meg kell szűnnie - hiszen november végétől Bicskének már nincs szerződése ezzel a céggel.

De bizony ősz van, a rendszerető, igényes és környezettudatos bicskeiek zsákokba szedték az avart és várták, hogy elvigyék. Nem történt meg.

Természetesen a Felcsúton szerkesztett, csak nevében Bicskei Újságban egy októberi hónapban egy árva betű nem jelent meg az avargyűjtésről - a jó tájékoztatás jegyében. Pedig országosan szép ősz van.  Háromharmadban.  

Az avarszállításról Bicskén márpedig az önkormányzatnak kellene gondoskodnia, minden ősz minden hetében. Hiszen az nem állapot olvasónk szerint, hogy bár egy napon lehet avart égetni, mégis akkor égetik legtöbben, amikor eszükbe jut. Legalább Bicske városa becsülhetné annyira azt a kevesebb, igényesebb polgárt, akik nem rontják a levegőt egészségromboló füsttel, hogy még szellőztetni sem lehet ezen a nyárízű őszön október végén. Meg kellene becsülni azokat a bicskei polgárokat, akik nem hagyják az árokban rothadni a lehullott levelet, hanem kikaparják, összegyűjtik, zsákolják és kiteszik, mire nem viszik el hetekig. Már-már ott tart néhány bicskei: odaviszem a városháza elé, aztán kiborítom nekik, csináljanak vele amit akarnak.

Régebben voltak akik nem sajnálták az üzemanyag árát és a komposztálás díját sem, s egy egy felcsúti teleptre vitték el a lehullott lombokat. Úgy gondolták: fákat jó levegőért, madarakért, gyümölcsért, szépségért ültetünk, ne pedig füstös október/novemberért.      

Önkormányzati feladat a tisztességes hulladékszállítás, főleg olyan településen, ahol Tessely Zoltán polgármester duplájára emelte az építményadót.

Mert aki kérni tud, tanuljon meg adni is. 

Megtehetné a város például egész egyszerűen a következőt (olvasónktól nyújtott tanácsunk 0 Ft + Áfa/hó, ami azért is jó, mert Tessely Zoltán havi félmilliókat költött el kezdeti időszakában egy állítólagosan tönkszélén álló város pénzéből tanácsadókra.)

Szóval: ásni, ásatni vagy találni kell egy komposztálásra alkalmas területet, ahová az önkormányzat a környezettudatosság jegyében rendszeresen szállítaná a lakosság által - pl. fontos vizesárkokból - összegyűjtött avart és komposztálná. A telepre minden városlakó vihetne ősszel avart saját eszközén és ebben az esetben nem lennének füstös őszök és zsákok sem árválkodnának városszerte.

Amennyit saját kertjeik engednek, ők is komposztálnak.   

Másik olvasónk levelében ezt írja:

"az őszi falevelek hirtelen és egyszerre hullottak le. gondoltam én, hogy a sokféle változtatások miatt a saubermacher részéről (tedd ki zöldnapon,de csak sauberes zsákban-tedd ki zöldnapon,bármilyen zsákban-tedd ki kukanapon-zöld zsákban-tedd ki kukanapon bármilyen zsákban.) ezek voltak a változatok, no én kitettem, jó polgárhoz híven kukanapon - most zsákban - amint láttam sokan így tettek, nem csak én - és nem vitték el. az utolsó zöld nap okt. 10 volt (de akkor még nem hullott levél mit tegyek ki).

Megtudtam, hogy kukanapon nem fogják elvinni. A város zsákokkal tele, de bizony a városvezetés kérte így a szállítási napokat, DE most a város kért árajánlatot, hogy esetleg még 1 zöldnap vagy kukanap elvinnék.
jövő hétre talán lesz válasz hogy mi lesz a zöld-hulladékkal, viszik vagy sem, bár sokan mérgelődtek és fogták zsákjaikat kiborogatták és eltüzelték.én még várok,szerintem tegye ezt más is,had csúfítsák az utcákat a nagy halom zsákok". 

Bicske Csabdin élő polgármesterének szíves figyelmébe ajánljuk - főleg a Tessely Zoltán által igen durván, a bicskei emberek teherbíró képességével nem törődve 100 %-os mértékben megemelt építményadóval kapcsolatban:

Magyarországon olyan eldugott pici település is akad, sohasem szabad avart égetni, mert szinte minden utcához kb. max. 300-400 méterre zöld-hulladék tárolók vannak, ahonnan hetente viszi el az önkormányzat cége a zöldhulladékot. Nem lenne jobb valami hasonló?  

A városnak a lomtalanítást is biztosítani kellene. Mert hogy az sincs, égetik azt is. A lomtalanításról kevesen tudják, hogy külön kell kérni telefonon és "kukanapon" elviszik azt is. Voltak itt osztrák vendégek, akik teljesen fel voltak háborodva a tüzelésen. Azt hitték meggyulladt valami gyár a környéken. A tűzoltókat akarták hívni a füst miatt. És menni oltani egyesített erővel. Szóval ott is tilos tüzelni, de mindent - minden héten elvisznek, sorban jönnek a szemetes autók és szelektálva elviszik a kitett zsákokat, bútort, tévét.

ORFK Kommunikációs Szolgálat

2013. október 24. 

A rendőrség a sebességtúllépések megelőzése, valamint a gyorshajtók kiszűrése érdekében 2013. október végétől elindítja a „Laviná”-t
A sebesség nem megfelelő megválasztása és az ezzel összefüggő sebességtúllépés hazánkban, és Európa más országaiban továbbra is az első helyen szerepel a közúti közlekedési balesetek okai között. Az ilyen jellegű szabályszegésekre visszavezethető balesetek megelőzése, valamint a szabályszegők hatékony kiszűrésének érdekében számos gyakorlat létezik. A rendőrség preventív tevékenysége mellett nem maradhat el a hatósági ellenőrzés, amelynek keretében a rendőrök a közutakon gyakran és visszatérően végeznek - elsősorban a leginkább balesetveszélyes cselekmények, és más jogsértések visszaszorításának érdekében - sebességellenőrzést. Gyakran előforduló magatartás, hogy a sebességellenőrzést észlelő gépjárművezető az adott helyszínen lassít, de azt elhagyva - bízva a további rendőri ellenőrzés hiányában - ismét a megengedett legnagyobb sebességet túllépve folytatja útját.
A rendőrség egy régi gyakorlatát követve ismételten végrehajtja „Lavina” elnevezésű ellenőrzését, amely a sebességmérések láncszerű, gördülő jelleggel történő végrehajtását jelenti. A sebességellenőrzési helyek egymáshoz viszonylag sűrűn, egy adott út teljes hosszára, vagy annak éppen egy meghatározott szakaszára összpontosulnak. Az ellenőrzéseket a rendőri szervek 2013. október végétől 2013. december közepéig hajtják végre. Az országos „Lavina” sebességellenőrzés érinti a legforgalmasabb utakat, beleértve a gyorsforgalmi úthálózatot is. A fokozott rendőrségi kontrollra már ezen a héten számítani kell. A rendőrök nemcsak a sebességtúllépések ellen lépnek fel, hanem ellenőrzik többek között a gépjárművezetők ittasságát és a biztonsági öv használatát is.
A szabályszegések visszaszorítása sokszor csak a járművek megállításával, és a helyszínen történő intézkedéssel lehet igazán hatékony, ezért a rendőrség a meghirdetett ellenőrzéssorozatának keretében leállításos, kitereléses ellenőrzéseket egyaránt alkalmaz mind az autópályákon, mind a főutakon. A láncszerű ellenőrzéseken túl más rendőri kontrollal is találkozhatnak a közlekedők, a „Lavina” ellenőrzésekre minden megyében több alkalommal sor kerül a 2013. év végéig.
Kérjük a járművezetőket, hogy fokozott óvatossággal és minden esetben a közlekedési szabályokat betartva közlekedjenek!

www.police.hu

Információink szerint részlegesen elbontják a volt polgármesteri hivatal épületét, a Kossuth téri toronyházat, a Bicskei Járási Hivatalnak pedig a mostani városháza udvara mögötti területen építenek hivatalt az alábbiakban előirányzott, de minden bizonnyal kevés 450 millióért.  

Az építkezés Bicske költségvetését nem terheli. Ha a toronyházból egy-két felső szintet lebontanak, a maradékot pedig felújítják, abból a egészségügyi komplexum is lehet, ahogyan ezt már régen tervezi egy előre gondolkodó illetékes szakmai vezető. Mint az látható, a Kossuth tér-Bethlen utca sarkán álló régi posta, ami jelenleg a Tigázé - eladó. S ha már itt tartunk, van egy jó hírünk: a Tigázhoz végre nem Diósdra kell járnunk, hanem Bicskén a Budapest Bank mellett is működik majd az ügyfélszolgálat heti kétszer.    

Izing     

Az egyik bicskei nagy áruházban is tolvajjal szemben intézkedtek a rendőrök 2013. október 24-én. Egy 37 éves helybéli férfi volt az, aki két üveg vodkát leemelt a polcról, majd bement a próbafülkébe, és ott az italokat a ruhájába rejtette. Amikor a kasszáknál járt, a biztonsági kapu bejelzett. A biztonsági őrök ezt észlelve, odaléptek hozzá. A férfi azonban megpróbált elmenekülni. Futás közben a vodkák kiestek a ruhájából, és összetörtek. A férfit, elfogását követően a rendőrök előállították a Bicskei Rendőrkapitányságra, ahol szabálysértési őrizetbe vették - írja közleményében az FM RFK.    

Az kimaradt a hírből - jegyzi meg olvasónk -, hogy egy öt-hatéves éhes gyerek is volt a tetten ért személlyel, aki élelmiszert is lopott. Ez persze, mármint a nyomorúságuk, semmiféleképpen nem engedi a tulajdon elleni vétséget, de a teljes képhez hozzátartozik.  

 Többünk első hitoktatójától, a 77 évesen elhunyt Kálmán atyától vettek végső búcsút Pilisszentkereszten. Ackermann Kálmán 1971-1975 között káplán volt Bicskén, a közel húsz évet szolgáló plébánosunk, Nagy Ferenc mellett.   

 Leginkább szigorú, de igazságos habitusával, tekintélyt parancsoló, az oratóriumban hittanórán megjelent kisiskolások között - előttük nyitott, elsőáldozásra készítő hittankönyv -, pisszenés nélküli csöndet parancsoló Kálmán atya idéződik fel elsőként az akkori gyereknek. És talán öblös nevetése egy bicskei plébánia elől induló Ikarus fedélzetén, ami Bodajkra, a búcsúba  vitte a zarándokokat. 

Ackermann Kálmán címzetes esperes 1937. február 13-án született Szegeden. Szentelték Székesfehérvárott, 1964. június 18., inkardinálva a főegyházmegyébe 1993.
Káplán Adonyban 1964–66, Piliscsabán 1966–67, Bp.-Nagytétényben 1967–68, Dunaújvárosban 1968–71, Bicskén 1971–75, Székesfehérvár-Belvárosban 1975.
Plébános Tabajdon 1975–77, Pilisszentkereszten 1977–2012. Pilisszentlászlón is 1998.
C. esperes 1985.
Nyugállományban 2012. augusztus 1-től. Elhunyt 2013. október 8-án életének 77., áldozópapságának 50. évében.

Temetésén bicskei római katolikus hívek is részt vettek.

Nyugodjon békében!  

ia

Tusnádfürdő testvérváros polgármesterének meghívására kezdett szerveződni a bicskei delegáció a Székelyek Nagy Menetelésére, amivel az ott élő magyarok a román kormány közigazgatási tervezeti ellen tiltakoznak. A főleg bicskei önkormányzati képviselőkből és útitársaikból álló egység a Bicskével szintén testvér-települési kapcsolatban álló Réty község mellett csatlakozik majd a székelyek vonulásához. Ennek teljes hossza Bereck és Kökös között 45 km - Gábor Áron szülőfalujából menetelnek a székelyek oda, ahol Gábor Áron honvéd tüzér őrnagy egy hatfontos ágyúgolyó találata következtében a harctéren halt hősi halált a magyar szabadságért. 

"Székelyföld egy és oszthatatlan!", "Autonómiát Székelyföldnek!" követelésekkel indul útjára a nemzeti  érdekérvényesítés céljából a Magyarország mai határain túl élő legnagyobb, mintegy 700 ezer székelyből, 62 ezer moldvai csángóból magyar közösség. Az Erdély keleti részén fekvő székelyföldi útvonal Berecktől Kökösig húzódó 45 km-es szakasz, amibe több helyen be lehet csatlakozni. Nyilvánvaló, hogy a történelem legnagyobb székely autonómiáért demonstráló tömege az út végén, Kökösön mutatja majd meg igazi nagyságát.

A bicskeiek a Sepsiszentgyörgy melletti Rétynél csatlakoznak - mintegy 15 kilométert menetelnek Kökösig.

Mint ismeretes, a Réty településsel kötött barátság a Csizmadia László karnagy úr vezette Zeneiskolából kinőtt Fesztivál Fúvószenekarnak valamint Szebényi Zsolt polgármesternek köszönhető Bicske részéről.

A Tusnádfürdővel kialakult testvérvárosi kapcsolat bicskei kimunkálói a Bicskei Önkéntes Tűzoltóság tagjai - Nagy Margit és dr  Varga Ferenc valamint Szántó János polgármester voltak.        

Izing  

Ma délután, a váli temetőben elhangzott szavak, melyekkel a Vajda János Gimnázium tantestülete vett végső búcsút Körmendi Gyula tanár úrtól.   

"Kedves Gyuszi, összetörten és tanácstalanul állunk a hír előtt, hogy elmentél. „Látjátok feleim, egyszerre meghalt/és itt hagyott minket magunkra. Megcsalt./Ismertük őt….De nincs már./Akár a föld./Jaj, összedőlt a kincstár…”. Nem lehet mit mondani, mert a szó kevés, és közhelyeket nem szívesen mond az ember, Te nevetnél legjobban rajtuk. És nem lehet mit mondani, mert életünk része voltál, nagyon fiatalon mentél el. Szerettük volna, ha még évekig bejössz hozzánk a tanáriba, megnézed, hogy mindenki rendben van-e, humora-szíve a helyén, akkor mehet tovább az élet, lehet tanítani, nevelni. Mert ez az élet egyik legnagyobb értelme, diákokat nevelni és oktatni, magokat elvetni, melyek kihajtanak. Egy végigdolgozott életen át ezt tetted, hitted, hogy nevelned, oktatnod kell. Kegyelmi állapot jól végezni a munkánkat, és neked megadatott ez a kegyelem. Jó volt látni, hogy van ember, aki tud örülni annak, amije van, a hálás tanítványoknak éppúgy, mint a Főtanácsosi címnek, melyet a megyétől kaptál meg, elismerésül.

Ez volt a legfontosabb benned, a kerekség, ahogy mindenben kerek egészet alkottál, szakmában, hobbikban, magánéletben egyaránt. Büszkén ismerted el, hogy családodért, gyerekeidért végigdolgoztad a nyarakat is. Csillogó szemekkel beszéltél két fiúgyermekedről.”Jó gyerekek” - szoktad mondogatni. Irigylésre méltó volt a munkabírásod.
Komoly, tartásos férfiembernek ismert mindenki. Az iskola nagy öregjei mellett az iskolaalapítók között tartunk számon. Ahhoz a generációhoz tartoztál, akiknek köszönhetően a Vajda a térség legjobb iskolái közé emelkedett. Édesapád nagy álma volt, hogy fehér köpenyes ember legyen a fiából, és Te azzá lettél. Elképzelhetetlen volt számunkra, hogy a fogason ne lógjon ott a fehér köpenyed. Ahogy bejöttél az iskolába, belebújtál ebbe a köpenybe, és egyúttal belebújtál a TANÁR ÚR szerepébe is. Tekintélyt parancsoltál, ahogy percre pontosan megjelentél az óráidon, fehér köpenyedben a kísérletező vödörrel egyetemben (még 60 éves korodban is felcipelted a vödröt a második emeletre, ha nem tudtál bemenni a kémia terembe), ahogy fegyelmeztél a folyosókon, ahogy a kirándulásokat és a Vajda-túrákat megszervezted. A gyermeki butaság megbocsátható volt a szemedben, de a tiszteletlenséget nem tűrted. A magát az iskola kemény magjának tartó ifjúság is képes volt vigyázzba vágni magát előtted.
Követelek tőled, mert tisztellek, ezt szoktad mondani.Remek osztályközösségek formálódtak a kezed alatt. Tisztában voltál azzal, többször beszélgettünk erről, hogy a tanári munka eredménye az érettségin csak részben igazolódik vissza, akkor dolgozunk jól - ez volt a hitvallásod - ha tanítványainkból jó tűzoltó, katona, vadakat terelő juhász lesz, ha jó szülőkké és becsületes emberekké válnak.
Egykori tanítványokból pedagógus kollégává lett tanárnők gondolataiból idézek: „Diákkorunkban féltük következetes szigorát,de szerettük is érte. Tiszteltük őt pontosságáért, tiszteltük tudását. Követelt tőlünk,mert szeretett bennünket. Kollégaként is megmaradt mindez és kiegészült sok minden mással:a kezdő tanárt jóindulattal irányító, segítő,emberséges emberrel,kitűnő humorával, a hivatását példamutatóan ellátó tanárral”.
„Ő valódi, hivatását tisztelő, feladatát komolyan vevő ember volt. TANÍTOTT és NEVELT az órákon, szülőként vigyázott ránk és gondoskodott rólunk az osztálykirándulásokon. Mindig ÉRTÉKET ÉS MÉRTÉKET ADOTT. Mindezt a legőszintébb természetességgel tette az órákon és az órán kívüli foglalkozásokon egyaránt. Nem alakoskodott, önmagát adta. A beton-kemény, következetes, erős és kitartó, megoldhatatlan feladatot nem ismerő tanárt, és ugyanakkor a nevető szájszegletű, és huncutul szűkre húzott szemű embert. Akár tanított valakit, akár nem, rá biztosan minden Vajdás emlékszik. Mert egyéniség volt. Olyan tanár egyéniség, amilyenből manapság már csak nagyon kevés van a pályán. Tanított és számon kért, ezzel valóban gyarapította tanítványait. Tanári szemlélete a „Követelek tőled, mert becsüllek.” gondolatán alapult. Jó pár év tanári munka után jöttem rá, hogy mennyi mindent csinálok a Tőle akarva-akaratlanul ellesett minta alapján. Szakmailag „Belőle nőttem én, mint fatörzsből gyönge ága…”, és erősödtem fává magam is. De nem csak én köszönhetek különösen sokat Neki, hanem mindazok a volt tanítványai, fizika, kémia szakos tanárok, orvosok, és mérnökök, akik általa válhattak azzá, ami a szívük vágya volt. No és persze azok is, akik nem a fizikát és a kémiát tanulták meg tőle magas fokon, hanem a többit, az EMBERT”-így búcsúzik Ladányiné Báder Ildikó az ő egyetlen osztályfőnökétől.
Emlékezzünk hát a komoly tekintetű KÖRMENDI TANÁR ÚR-ra , csupa nagybetűvel, de a huncutszemű, hamiskás mosolyú Gyuszira, aki a szakácsunk is volt éveken át, kézről-kézre adtuk a pörkölt és a halászlé receptjeit, de úgy, ahogyan ő tudta elkészíteni ezeket az ’étkeket”-ő nevezte így-soha senkinek nem sikerült. Tanári összejöveteleink lelke volt”nótáskönyvével” együtt.
Kedves Gyuszi, nagyon hiányzol közülünk. Nyugodj békében.
A Vajda János Gimnázium tanárai nevében elmondott búcsúztatómat egy Kányádi Sándor verssel zárom:
Sárga kankalin
Fekete pohárban
sárga kankalin.
Sokasodnak
a halottaim.
Anyám volt az első
sárga kankalin.
Gyűlnek, egyre gyűlnek
a halottaim. -
Nem fér a pohárba
már a kankalin."

Ajánlott olvasmány....