Varga Zoltán 1944. december 31-én született Válon, de csak az év első napján anyakönyvezték. Gyerekkorában került fel Budapestre, 11 évesen lett a Ferencváros kölyökcsapatának játékosa. Már ekkor felfedezték tehetségét, Hajabács Géza volt az első edzője.

16 éves korában - a serdülőkorcsoportot kihagyva - már az ifiben futballozott. Itt látta először játszani a Fradi akkor legendás edzője, Mészáros József, aki úgy döntött, egy ilyen futballistának már ilyen fiatalon is legjobbak között helye. 1961. június 27-én, a Dunav Rusze elleni barátságos meccsen mutatkozott be és egyből gólt lőtt, így állt fel a Fradi csatársora: Friedmanszky, Orosz, Varga, Rákosi, Fenyvesi.

Egy hónap múlva a Csepel elleni meccsen a bajnokságban is debütált. Mészáros szerint tehetségét csak Albert Flóriánéval lehetett összevetni, művészként kezelte a labdát, rugótechnikája az egész világon páratlan volt. A korszak egyetlen igazán profi módon élő és készülő játékosának tartották.

19 évesen, a dánok elleni Nemzetek Európa Kupája-meccsen mutatkozott be a válogatottban és ott lehetett a tokiói olimpián is. 12 válogatottsága alatt a dánoknak és az osztrákoknak lőtt gólt. Tagja volt az olimpiai aranyérmes válogatottnak, 1965-ben pedig VVK-t nyert a Ferencvárossal.

135 bajnoki meccsen játszott a Fradiban, 53 gólt lőtt, 40 nemzetközi tétmeccsen 11-szer volt eredményes. Négyszer nyert magyar bajnokságot, a Ferencváros örökös bajnoka.

Köztudott volt a Fradi másik legendájával, Albert Flóriánnal való rossz viszonya, hiába próbálták sokan békíteni őket, két ekkora zseni nem fért meg egymás mellett.

Az 1966-os világbajnokságra valóságos védőőrizettel utazott, mert már ekkor gyanították, hogy távozni készül. Ekkor még maradt, de sérülése miatt nem játszott.

Már a Fradiból való távozás gondolata is foglalkoztatta, 1968-ban, két nappal a mexikó olimpiára indulás előtt a Honvéd képviselőivel is találkozott. Az olimpiára utazva Mexikóban tűnt el a csapat szállásáról. Jóval később, 1997-ben egy róla készült könyvben beszélt az Alberthoz fűződő viszonyáról. Ebben elmesélte, hogy Albert miatt disszidált, de nem Albertre haragszik, hanem azokra, akik megteremtették azt a légkört.

A FIFA a disszidálás miatt két évre tiltotta el. 1970. október 21-én a Hertha játékosaként tért vissza. Állítólag az Ajax - amely ebben az időszakban Európa sztárklubja volt - is vitte volna, 1,1 millió márkát kínáltak érte, de Varga ára ekkor 1,4 millió volt.

Egy Bielefeld elleni meccs után kirobbant bundabotrányba belekeveredett, végleges eltiltást kapott, de beperelte a német szövetséget. Végül büntetését két évre mérsékelték, azzal a kitétellel, hogy csak az NSZK-n kívül vállalhat munkát. Így került 1972-ben az Aberdeenhez. A töredékét kereste annak, amit a Herthánál kapott, de értékelték a tudását: a skót klub története 25 legnagyobb egyénisége közé sorolta a magyart.

Egy év múlva az Ajax szerződtette, nem kis feladattal. A Barcelonába távozott Johann Cruyffot kellett volna pótolnia, de itt sem volt szerencséje. Az amszterdami klub 12 játékost adott a későbbi vb-ezüstérmes holland válogatottba és a szövetség kérésére a klubok elsősorban a kerettagoknak adtak lehetőséget. Csak 12 meccsen lépett pályára és egy év után az Ajax kölcsönadta a Dortmundnak.

A Németországba visszatérő Vargának itt is akadt egy riválisa, aki végül az ellensége lett: Otto Rehhagel. Még a Herthás időszakban egy Kaiserslautern elleni meccsen rúgta szét őt a kőkemény német, aki 1975-ben, Dortmundban az edzője lett. Rehhagel azonnal félreállította Vargát. 1976 után még az Augsburg, majd egy rövid időre a Gent játékosa lett, 1977-ben hagyott fel a profi futballal.

Elvégezte a kölni futballegyetemet, egy harmadosztályú német csapatnál, az MTV Ingolstadtnál dolgozott egy ideig, de aztán biztosítási ügynökként kereste a kenyerét.

1991-ben tért vissza újra Magyarországra, gálameccsen, 23 év után futott ki megint az Üllői úti stadionba. 1996-ban a távozó Novák Dezső helyére került a Fradi kispadjára. Bár voltak más jelöltek, például Nyilasi Tibor is, Furulyás János, az akkori elnök visszahoztáa az Üllői útra Vargát, akit 14-1 arányban szavazott meg az elnökség Nyilasival szemben. 1997-ben a harmadik helyre hozta fel a csapatát.

Ezúttal sem bírta elviselni a futballt körülvevő, abból harácsolni akaró közeget. Szókimondása, nyers véleménye sokaknak nem tetszett. Egy év után megint távozott a Fraditól. Később a kilenc évig másodosztályban szenvedő Dunaferrt felhozta az NB I.-be, majd dolgozott Diósgyőrben, kétszer Győrben is.

Az utóbbi években televíziós szakkommentátorként volt jelen, illetve Gyulán fiatal futballistákkal foglalkozott.

2010. április 9-én is arra készült, amit életében legjobban szeretett, focizni. A zuglói öregfiúk-meccsen csak 10 percet bírt, rosszul lett és hiába érkezett gyorsan a segítség, az életét nem tudták megmenteni.

Sport Géza