Nem keresik tovább Erőss Zsolt és Kiss Péter hegymászókat a Kancsendzöngán.
Erőss Zsolt kétszer is járt Bicskén. Előadást tartott a Vajda János Gimnázium tanulóinak felépüléséről.
Később az Önzetlenség napjának szervezői hívták meg a hegymászót, aki bicskei sorstársának segítő kezet nyújtva érkezett rendezvényünkre, amit mi bicskeiek sosem fogunk elfelejteni.
Nem tudom miben bízunk, talán csak rossz védekezés, amikor reménykedünk a csodában, Péter és Zsolt megmenekülésében. A búcsúszót nehéz kimondani. Marad az ima. Székely testvérei csillagösvényről beszélnek. Ebben a döbbenetes interjúban Zsolt hatalmas erőről tanúbizonyságot tévő felesége bizony arról is beszél, hogy a gyászmunkát el kell kezdeni...
Erőss Zsolt a legnagyobb magyar hegymászó...
A világ tizennégy nyolcezer méternél magasabb csúcsa közül tízet meghódított.
1999 – Nanga Parbat (8126 m)
2002 – Csomolungma (8850 m)
2003 – Gasherbrum II (8035 m)
2006 – Dhaulagiri (8167 m)
2007 – Gasherbrum I (8068 m)
2007 – Broad Peak (8047 m)
2008 – Makalu (8463 m)
2009 – Manaszlu (8156 m)
2011 – Lhoce (8516 m) – műlábbal
2013 – Kancsendzönga (8586 m) – műlábbal
"A legtöbb hegymászó valójában nem tébolyodott, csupán az emberlét egy különösen virulens törzse fertőzte meg." Jon Krakauer
Béke Veletek Péter és Zsolt!
ia
Ez az innentől különösen értékes bicskei kincsnek számító fénykép az Önzetlenség napján rögzített pillanat.
Erőss Zsolt - Hetlinger Ákossal beszélget a bicskei kastély udvarán, mellette Tessely Zoltán.
Fotó: Izing Máté
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
I.A. · http://bicske.blog.hu/ 2013.05.23. 14:08:32
Láttam Uram, a hegyeidet
S olyan kicsike vagyok én.
Szeretnék nagy lenni, hozzád hasonló,
Hogy küszöbödre ülhessek, Uram.
Odatenném a szivemet,
De apró szivem hogy tetszene néked?
Roppant hegyeid dobogásában
Elvész ő gyönge dadogása
S ágyam alatt hál meg a bánat:
Mért nem tudom hát sokkal szebben?
Mint a hegyek és mint a füvek
Szivükben szép zöld tüzek égnek
Hogy az elfáradt bogarak mind hazatalálnak, ha esteledik
S te nyitott tenyérrel, térdig csobogó nyugalomban
Ott állsz az utjuk végén -
Meg nem zavarlak, én Uram,
Elnézel kis virágaink fölött.
(József Attila: Isten, 1925 ősze)
Mental Militia 2013.05.25. 08:03:06
Voltatok már ott, az ég felett,
Hol a levegő ritka, de a szív
Gyorsabban ver, letaszít
Az idő most bennetek, mi lesz
Így nélkületek, nélkületek mi lesz?
Látjuk az álmot, mit ti éltetek..
Zsolt és Péter..ég veled..