Ezt a panaszos levelet kaptuk, közölnünk kell, hiszen létfontosságú, de szeretnénk előrebocsátani, hogy a Bicskei Egészségügyi Központ rendkívül leterhelt, mégis minden ott dolgozó igyekszik mindent megtenni a hozzáfordulókért.

Mindezeket olyan ember hangján is rögzíthetjük megerősítésképpen, aki egy közúti baleset (halált okozó ittas gépjárművezetés) következtében vétlen gépjármű vétlen utasaként közel egy éves kórházi ápolás után került haza Bicskére - itthoni felépülését pedig a Bicskei Egészségügyi Központ minden rendű és rangú szakembereinek is köszönheti.       

Ugyanez az ember bocsátja az olvasó levél elé azt is, hogy szerencsére nem túl gyakran, de bizony rendszeresen muszáj fölkeresnie egészségügyi intézményeket Budapesten és Bicskén is, jár a családtagjai után is és ő például kimondja akár azt is, hogy a jó Istenen, családján, barátain kívül az Országos Mentőszolgálatnak valamint a bizonyára sokak által joggal is szidott, de több nyílt, ellátatlan sebből vérző Magyar Egészségügynek köszönheti életét.

Jó. Lehet mondani, hogy ez a dolguk. De attól még lehet rájuk köszönettel gondolni. Végül is mindenki azt gondol, amit akar.  S ha már bicskei egészségügyről van szó, a Gondozási Központ munkáját se feledjük, az ott például terepen, betegek mellett dolgozók lelkiismeretes munkáját. Arról a Gondozási Központról beszélünk, ahol Bicske Csabdin élő polgármestere megszüntette a bentlakásos idős-ellátást.  

Maradjunk annyiban, hogy látott már egyet s mást az egészségügyből ez az ember, s a magyar mentőknek és a magyar egészségügynek jól jönne pár stadion ára... Ámokfutás helyett.    

A délután rendelő háziorvosok Bicskén kezdenek például 3/4 egykor 3/4 hatig vagy még tovább rendelnek. Hivatalosan négyig tart a rendelés idejük. 

Fél háromkor mondjuk behoznak az autópályáról egy ittas vezetőt. Vér és vizelet kell. 

Közben a rendőrségi jkv. stb. - másfél óra.

A három órára előjegyzett beteget fél ötkor hívta be. Sokan hazamentek. Az orvos is nagyon sajnálta, hogy nem  tudta fogadni őket.

Szabad szemmel jól látható, hogy például a labor nagyon leterhelt, nagyon sokat dolgoznak, nincsenek sokan. Tudható, hogy vannak szakrendelések, amiknek nem egy nap kellene egy héten a járás és székhely  betegtömege miatt, hanem legalább kettő napi rendelés. Esetleg három. A bicskei gyermekorvosok igen  leterhelt és felelősségteljes helyzetéről nem is szólva. Arról sem, hogy van ahová egy-két hónap múlva kapunk időpontot. Kapacitáshiány a pénzhiány miatt, mégis a legjobbat hozza ki magából az intézmény, amit a mai körülmények között megengedhet magának - azt hiszem ez lehet a háttérben. Ezért is óriási dolog volt az a Szántó János polgármestersége idején Balogh Gyula igazgató úr vezetésével előkészített pályázati siker, melyről Szántó János életében utolsó, legnehezebb idejében is foglalkozott - mellyel egy csomó dolgot megoldottak. Nem mindent. De amit megcsináltak, arra ma nincs gond. Legalábbis kevesebb. Hogy valami egészen jót is megpendítsen írásunk - lesz talán Bicskén is lehetőség a komputertomográf vizsgálatra. Legyen igaz!

A szakrendelések terheltségének hátteréről kevesen tudják, hogy csak meghatározott számú beteget fogadhatnak a szakrendelőkben a szakorvosok. Tehát adott, hogy mennyi beteget vizsgálhatnak meg naponta. Ennél többet csakis ingyen láthatnak el, az eleve kevés pénzért dolgozók, akik a saját szabadidejükben kellene szakmai szabályt szegve több beteget ellássanak a megengedettnél. Ez a szakorvosi "tachográf", mert hasonló, mint a TIR-ben maximált napi kilométer vagy közlekedési időszak.     

Ez a háziorvosokra nem vonatkozik. Nekik január egytől december harmincadikáig mindenkit el kell látni. Képzelhetjük, mennyi szálon, mennyi kórtörténet plusz emberi sors szálai futnak össze az orvosoknál.  

Nem lehetett diabetológiai szakrendelés Bicskén. El kellett utaznia az összes cukorbetegnek a megyeszékhelyre igazolásért vagy gyógyszeres javaslatért. 

Számolva azzal a makacs ténnyel, hogy a lakosság 7-8 százaléka cukros, ami a felnőtt lakosság 15 százaléka - ez 700-800 bicskeit érintett - a Bicskei Egészségügyi Központ igazgatója magánrendelő formájában hozta be Bicskére a diabetológus szakorvosi rendelést. Mindezt úgy, hogy nem kérnek érte pénzt a betegtől, hanem a többi bicskei rendelő termeli meg az árát. Ezért és így két hónap a várakozási idő. 

De sorolhatók lennének holnap reggeltől estig a folyamatosan megoldást igénylő "feladványok" a Bicskei Egészségügyi Központ és minden magyar közegészségügyi intézmény életéből - amik például oda is vezetnek, hogy az orvosok, nővérek és más egészségügyi szakemberek már nem akarnak harcolni, küzdeni és vagy fiatalon, vagy ötven-hatvan éves korukban elindulnak innen tudáskincsükkel. A jobb anyagi és lelki megbecsülést keresve, azt mondva: harcoltunk eleget. (Ez azért durvább és nagyobb odafigyelést igénylő terület lenne, mint a focika, nem? - A szerk.) 

 Visszatérve eredeti témánkra, a leterheltségre: a lelkét kiteheti az orvos, akkor sem lesz mindenki elégedett. Csak kevesen. Ez teljesen hiábavaló harc ami miatt előbb vagy utóbb kialakulhat még ennél rosszabb állapot is.  Ez a hiábavalóság vezet oda, hogy igaz amit a beteg az alábbi levelében ír.  De ha bajban vagyunk - márpedig bajban vagyunk, ha szükség van, márpedig szükség van -, fordulhatnánk egymás felé több türelemmel és megértéssel. 

Valami legalább tényleg jobban teljesítene.      

I.A.        

Az olvasói levél: 

"Szeretnék név nélkül a fenti problémával foglalkozni. Kisgyerekes család vagyunk: bölcsi, ovi, iskola. A közösségben is (gondolom a többi szülő is hasonló problémával küzd) kisebb-nagyobb betegségek, + télen eleve megfázás, arcüreggyulladás, stb. Ezenkívül mi felnőttek is megbetegszünk. Irány az orvos: gyerek, felnőtt; onnan beutalóval vagy a nélkül a szakrendelések. Ahova mi járunk a rendelési idő vagy 8-kor, vagy délután 13-kor kezdődik. a sorszám már a 15-nél tart, eltellik 1/2, vagy 3/4 óra a rendelési időből, de az orvos még nem érkezett meg. Nekem még nem sikerült úgy akár felnőtt, akár gyerek rendelésre menni, hogy időben elkezdődött volna.(Minket szülőket a munkahelyünkön a feletteseink már megszóltak volna ezért). Menjünk tovább a szakrendelésekre: ha a fül-orr-gégészetre kell menni, előtte ablaknál jelentkezni: percekig tart "civakodni" a kartonozónál, hogy SÜRGŐS az eset: arcüreg-fül-torokgyulladás, nem 2 hét múlva akarok menni. Bőrgyógyászat, orthopedia nincs minden nap, oda 3-5 hét az előjegyzés. Volt, hogy a rendelés végén "belógtam" az orvoshoz, aki percekig veszekedett velem az előjegyzés hiánya miatt, közbe nem várt kinn senki rá az előtérben. Természetesen ellátott, de hamarabb végzett velem, mint amennyi ideig vitatkozott velem. Ez a megoldás 2013- ban egy kisvárosban? Sokkal jobb volt, amikor nem volt előjegyzés, kénytelen volt az orvos a rendelés elejétől a végéig ott lenni, és érkezési sorszám alapján bejutni."

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.