Értesülésünk szerint lókórház nyílik Bicskén az Erőmű-tóhoz kivezető út mentén.
Ha ezen az ismert úton haladunk kifelé, akkor ez az intézmény balra esik majd és a naperőmű telkétől eggyel vissza, a település felé helyezkedik el.
Hozzáértők jó nevű cégként tartják számon az angyalföldi székhelyű céget, ami a teljes nevén Első Magyar Premium Lókórház Állat-egészségügyi Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság.

"A vendéglő ajtajában áll nagyapám, Dévényi Antal (Nagymaros, 1891) és nagyanyám, Dévényi Antalné (sz.: Barchó Mária, Zsámbék, 1889) és Pacsuli kutya. A vendéglő Bicskén, a Vásártéren (ma Kossuth Lajos tér) állt. 1951-ben államosították, nagyapám 1957-ig üzletvezetőként még ott maradhatott. Lebontották a 70-es években, ma a Bicskei Egészségügyi Központ áll a helyén." (Dévényi Sándor Kossuth- és Ybl-díjas építész)

"Nem hittük volna, hogy ehhez a képhez érkezik az egyik első megfejtés, amelyből még a fotón látható kutya neve is kiderül. Ráadásul nem is akárki írt nekünk, hanem a vendéglős unokája, Dévényi Sándor Kossuth- és Ybl-díjas építész."

Nagyon köszönöm kedves Olvasónknak, aki ezt 24.hu posztot elküldte, ami a Fortepan nevű kincset idézi. 

Eddig bizony nem tudtuk, hogy egy Kossuth-díjas építész nagyszülei Bicskén, a mai Kossuth téren vendéglősök voltak a jó nevű Otthon Vendéglőben.

A Fortepan.hu ismeretlen helyszíneket szeretett volna azonosítani. Ekkor jelentkezett az unoka, aki ennél jóval többet tudott.

A Szent Gellért téri Forráskút is Dévényi Sándor . alkotása.    

Szénási Jonathan Sándor másfél évtizede a Kápolnásnyéki Református Egyházközség lelkipásztora. A tiszteletes úrnak és feleségének négy gyermeke és tizenegy unokája van. Bicskén éltek és szolgáltak református lelkészként nagytiszteletű szülei: Judit néni (aki ma is szolgál Vereben)  és Sándor bácsi (1925-2001). Jonathant láttam néhányszor gimis koromban, de sosem beszélgettünk. Elfoglaltnak, sietősnek láttam és nem is ismertük egymást, ahogy ma sem. Ahogy a beszélgetésből kiderül, már húszévesen házasok voltak feleségével és azt is megmondja, hogy ezt milyen törvény írja elő.  (Jut eszembe, hogy volt egy jó, talán dél-amerikai mintájú mellénye) és ismert volt számomra arról, hogy érdeklődése, tanulmányai, nyelvtanulásai, olvasmányai, kutatásai alapján már fiatalon igen közel áll hozzá a judaizmus. Családjával a zsidó ünnepeket is mindig megünnepli. Ifjúsági csoportokat vezetett Izraelbe, a Szentföldre. Külön jó, hogy mennyire nyugodtan, tisztán  és szépen beszél. 
A Klubrádió honlapjáról meghallgatható a nagyon érdekes portré beszélgetés 73:47-től.  

Bicskei is szóba kerül említés szintjén.  

A kép forrása: parokia.hu 

Január 15-ig vagyis jövő péntekig lehet pályázni tehetséggondozási alap bicskei ösztöndíjára. A Bicskei Újság nevű kiadvány decemberi, szellős kis  számában nem szerepel a lehetőség - sem szembetűnő helyen, sem eldugva.   Az önkormányzat honlapján tavaly nem volt felhívás, idén már kitették, talán tavalyi kritikánk hatására.

Kedves bicskei olvasóink, ha már a polgármesterek, a jegyző, a testület nem gondoskodik kellőképpen a lehetőség publicitásáról, legyetek szívesek ezt a lehetőséget szerintetek erre esélyes embereknek elküldeni vagy egyszerűen megosztani. 50 ezer forint az 50 ezer forint. Egy diáknak pláne. .  Ha ismeretségetekben van egy kiírásnak eleget tévő, Bicskén élő, általános vagy középiskolás, főiskolás, egyetemista stb., akkor küldjétek el neki. A helyi iskolákban nyilván eljut a megfelelő helyre enélkül is. Egy képviselő általános iskolát vezet, van aki zeneiksolában dolgozik. De ez nemcsak bicskei intézményekben tanuló diákoknak szól!      

Óriási előrelépés, kommunikációs csoda, hogy idén végre szerepel a pályázat híre a hivatalos honlapon. Egyetlen hibája van, és az elég nagy.  Az idő és a hírfolyam előrehaladásával eltűnik a nyitó oldalról (a karácsonyi ünnepek miatti hírek miatt gyorsan eltűnt, csupán újabb 5 hír kellett hozzá), azt követően már csak célzottan, vagy böngészve (szerecsével) lehet megtalálni. Dehát ez nem a lottózó, hogy a tehetségek mindezt szerencsével találják meg. 

A Bicskei Újságban sorozat jelent meg a győzetesekről. Ez is jó, de ez is kevés, mert nem hívja fel a figyelmet minden helyi közszolgálati fórumon: van még 1 hónapotok a kitöltésre és beadásra. 

Az ilyen hírekhez biztosan lehetne egy külön blokkot, linket kitenni a lejárati dátumig (ha szeretnék). Nekem is van bicskei.tehetség címkém a felhőben. A hivatalos honlapon is lehetne hasonló.  Egy olyan szekció, ami a fiatal generációkhoz kötődő híreket tartalmazná. Már ami érdekes számukra.  
És elérhető a város hivatalos Fb oldalán is a hírfolyamban, természetesen ma már ez is célzott görgetést/keresést igényel. És szerencsét. 

Van tehát egy ösztöndíja Bicskén a tehetségeknek, amit akkor vehetnek észre, ha ráérő idejükben nagy érdeklődéssel olvasgatják a testület jegyzőkönyveit - feltéve, ha e dokumentum már megérlkezett a könyvtárba. Vagy ha szabadidejükben a Nemzeti Jogszabálytárat nézegetik, vagy éppen karácsony előtt megjelent híreket keresgélnek az önkormányzat honlapján, hogy van-e esetleg területileg hatályos tehetséggondozás.

"Bicske Város Önkormányzata Humánerőforrások Bizottságának elnök asszonya – Sulyokné Guba Judit - részéről fogalmazódott meg az a javaslat, hogy helyi szinten is szükséges lenne működtetni egy tehetséggondozási rendszert, mellyel a Bicskén élő tehetségek támogatására, fejlesztésére nyílik lehetőség. A szakbizottság az erre vonatkozó rendelet-tervezetet összeállítását támogatta" - írjak a 2018. december 8-án keltezett előterjesztésben.

Bennünk pedig az a gondolat fogalmazódik meg, hogy ezt minden évben többször meg is kell hirdetni. Még akkor is, ha az önkormányzat vonatkozó rendeletében nem írja elő önmagának, hogy a tehetséggondozási tevékenységét meghirdesse. Ez minden egyes alkalommal, január és szeptember 15-e előtt szükségses lenne. Honlapon, tévében és újságban.  Ha egy közösség valóban komolyan veszi a tehetséggondozást, akkor azt hivatalosan és rendszeresen kommunikálja - ahogy a csövön kifér. Minden közpénzből fenntartott felületen. Hogy mindenkihez eljuthasson.

Hiszen még "Munkacsoportot" is üzemeltetnek a pályázati feladatokra. De eszerint érdemben sem a Munkacsoportban, sem a testületi ülésen, sem a jegyzőben nem merült fel az a  valójában nem is olyan bonyolult gondolat, hogy ezt a lehetőséget minden pályázati időszakban - évente kétszer - közismertté kell tenni - minden bicskei, hivatalos fórumon. 

Az önkormányzatnak sem rossz marketing, hiszen azt gondolja az olvasó: lám, gondolnak az ifjú tehetségekre, de szép tőlük... (Könnyek. Meghatódás.) 

"Bicske Város Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) tehetséggondozási alapot hoz létre olyan személyek számára, akik a tudomány, a művészet vagy a sport, illetve egyéb tanulmányaik területén komoly teljesítményt értek el, illetve tehetségük további kibontakozásához, képességeik bizonyításához támogatást érdemelnek, illetve megfelelő támogatással képesek lesznek kimagasló eredmények elérésére."

"A tehetséggondozási támogatás maximális mértéke 50.000.- Ft vissza nem térítendő támogatás pályázónként, amelyet az Önkormányzat a 3. § szerinti, éves költségvetésében elkülönített keretéből finanszíroz."

"A tehetséggondozási támogatás iránti kérelmet a Bicske Polgármesteri Hivatalba (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal) kell benyújtani az erre rendszeresített formanyomtatványon (1. számú melléklet), évente két alkalommal, január 15-ig és szeptember 15-ig."

Miért nem teszik ezt igazán közismertté?

Miért kell ezért egyik évről a másikra könyörögni? 

Miért nem írja elő a rendelet, hogy tárgyévben hány alkalommal, milyen önkormányzati felületeken kell közölni?

Miért nem érdeklődik erről a kérdésről egy vagy több képviselő?

Mindenképpen kommunikálni kell a nyilvánosság felhasználásával is.

Olvasónk írta tavaly:

"A 2019. szeptember 15-i pályázati kör óta, a jelenlegi pályázati időszak határideje előtt az Önkormányzat számomra érthetetlen okokból semmilyen fórumán (honlap, újság stb) nem tájékoztatta a lehetőségről a lakosságot." Idén ott van már a honlapon.  

Mindenkire rábízzuk, hogy ennek mi lehet(ett) az oka, azonban abban reménykedünk, hogy az elbírálás átlátható módon, objektív szempontrendszer alapján történik, az eredményeket pedig közzéteszik. Hiszen van objektív szemponrendszer, csak ez valamiért szintén nem elérhető nyilvánosan. Hiszen adóforintokról beszélünk. Hiszen ez egy átlátható Önkormányzat...

Arról a családról írunk ismét, akiknek segített már nevük diszkrét kezelését kérő  bicskei magánzók alkalmi csoportja és egy bicskei keresztény gyülekezet is. Alapvető háztartási cikkeket (pl. kályha és mosógép) valamint pénzt vittek. 

A családnak a házrésznyi bérleményből költöznie kell márciusban. Bármilyen megoldás érdekli a kerekes székhez kötött családfőt, aki szülőként egymaga áll helyt két középiskolás gyermeke mellett. Az elsőszülött már dolgozik - segítő hivatásban - kevés pénzért.  

Bicske városában sajnos nincs elegendő szociális lakás vagy szociális férőhely, pedig igény az lenne rá.  Megengedhetetlen és feltétlen kabinetkérdés,  hogy egy gyermekeit egyedül nevelő, mozgáskorlátozott anya a családjával semmilyem körülmények között ne kerülhessen a bicskei utcára.

50 ezer forint az a maximum összeg, amit lakbérként havonta fizetni tud ez a család. Akinek segítő, lényegi információja, ötlete  van, kérjük, ne tartsa magában, hanem írja meg erre a címre, minden körülmények között továbbítom: izingantal gmail.com    

A gyászoló család köszönetet mond mindazoknak, akik részt vettek Lanczendorfer István temetésén, sírjára virágot helyeztek, szóban vagy írásban részvétet nyilvanitottak, fajdalmunkban osztoztak, bármilyen módon együttérzésüket fejezték ki, megemlékeztek róla.
Külön köszönet Bicske Varos Önkormányzatának, hogy a város halottjának tekintette.

Lanczendorfer család

Nem kívánok senkinek se

különösebben nagy dolgot.

Mindenki, amennyire tud,

legyen boldog.

Érje el, ki mit szeretne,

S ha elérte, többre vágyjon,

s megint többre. Tiszta szívből

ezt kívánom.

Szaporodjon ez az ország

Emberségbe’, hitbe’, kedvbe’,

s ki honnan jött, soha, soha

ne feledje.

Mert míg tudod, ki vagy, mért vagy,

vissza nem fognak a kátyúk…

A többit majd apródonként

megcsináljuk.

Végül pedig azt kívánom,

legyen béke. –

Gyönyörködjünk még sokáig

a lehulló hópihékbe’!

A földrengéssel kapcsolatban Bicskén, illetve környékén jelen ideig intézkedés, segítségnyújtás a katasztrófavédelem részéről nem történt -   tájékoztatta a Bicskei Szó kérdésére olvasóinkat Rabóczki Zsolt tűzoltó százados, a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság  helyettes szóvivője.  

2020. december 29-én a Bicskei Rendőrkapitányság illetékességi területén a földrengéssel kapcsolatban nem történt rendőri intézkedés - tudta meg a Bicskei Szó az FMRFK Kommunikációs Szolgálatától. 

Ma 12 óra 20 perc tájban földrengés lehetett érzékelni Bicskén is. Nem tartott tovább 40 másodpercnél. Recsegtek a bútorok és a mennyezeti lámpák úgy mozogtak, mintha hajólámpák lennének. Máshol sokkal erősebb volt és tovább tartott. Budapesten többszintes épületek kilengéséről számoltak be. A folytatás nem hiányzik, reméljük, nem is lesz. https://www.idokep.hu/hirek/ismet-rengett-a-fo

A közel három évtizedes háziorvosi munkásságát köszönik meg nyílt levélben Ossamah doktornak. 

Tisztelt Bourgla Ossamah Doktor Úr!
Kedves Ossamah!

Ön 1992 nyarán a kártyarendszer bevezetésekor 80 beteggel - többnyire roma, vagy valamilyen ok miatt hátrányos helyzetű beteggel kezdte el az orvosi hivatásának gyakorlását Bicskén, az 5-ös körzetben. Ózdi szolgálati helyről érkezett. Akadt olyan bicskei, aki kerek-perec leszögezte, hogy "én ugyan nem megyek ahhoz a fekete emberhez". Később a betege lett.
A kezdetek óta jócskán felduzzadt az ellátott betegek száma a körzetében, de Ön ezért tett is!
Szakvizsgáit kiváló minősítéssel szerezte meg. Külön örültünk 1994-ben a belgyógyászati képesítésének (5 év gyakorlat a munka, a család mellett!), hiszen tudtuk, hogy ez nagymértékben rólunk szól!
Büszkék voltunk Rá, amikor 2004-ben gyógyító tevékenységét Berzsenyi Zoltán díjjal ismerték el. De erről mi betegek nem is igazán tudhattunk. Azt viszont nagyon jól láttuk és éreztük,hogy teljes felelősséggel mindenáron, és mindenféleképpen a mi bajunk végére akar járni.
Sokat elmond a szava járása "A betegnek mindig igaza van!”
Ossamah Doktor Úr nagyon megküzdött az elismertségéért!
Úgy érezte, hogy Neki 120% -osan kell teljesíteni, hogy elfogadják!
Sikerült Doktor Úr! De még mennyire!
A szakmai elhivatottsága, a kiemelkedő diagnosztikai tudása és a 120% -osan hozzáadott embersége miatt, kicsit fájó szívvel engedjük tovább.
Élete újabb szakaszához jó egészséget, sok sikert kívánunk!

Az 5-ös körzet betegei nevében, több bicskei tisztelő

Erika küldte, ekkor: Ma, 13:29-kor. December 24., Szenteste napjának reggele.

Én még szundítok, férjem, fiam még a pincében molyol.
Az unoka (5 éves) telefonál. Behallatszik, mert nyitva az ajtó.
Hallom, ahogy telefonon útbaigazítást ad a lakásról:

- Itt a füjdőszoba, a WC és a fürjőkád.

Hallom a női hangot, de mire oda érek letette.

- Kivel beszéltél Levikém?
- A dédimamával...
Csend. Szóhoz sem jutok.
- Tényleg...?!
- Igen! " Éj még", nincs a temetőben...
És mesélni kezd:
Azt mondta, a dédimama, hogy puszil és, hogy egyem meg a húsodat te drága. Nézem a hívás listát, kit hívhatott. Kolléga, barát, nem senkivel nem beszélt.
Egyetlen beütött új hívás: 4y81z3x578
Délután 4 órakor a gondolat, hogy "Éj a dédi" nem hagy nyugodni.
A karácsonyozó családdal viccesen visszahívjuk a kicsi által hívott számot. Fülemen a telefon, de biztos voltam benne, hogy ilyen szám nem létezik.
Kicseng! ...És felvette a DÉDI! Igazi DÉDI-hang..

- Ne tessék haragudni a karácsonyi zavarásért, Önt hívta reggel az unokám?

De máris a szavamba vág... Isten áldja meg azt a kisgyereket, hogy az milyen édes volt, mindent elmondott!
Kértem, hogy add anyukádat, de azt mondta, hogy nem tudom mert elment WC-re.
Na ekkor már nem bírtam a könnyeimmel, mindet megköszöntem, Boldog Karácsonyt kívántam, de még megkérdeztem, hol lakik.
- Hát itt Csőszön!
Így lett nekünk 2020. december 24-én egy dédimamánk Csőszön.
Azt hiszem, hogy ebben az igazi dédi mama és a jó isten keze is benne volt

Levi mamája: Erika

Lanczendorfer István 1946. augusztus 20-án született Romándon, a Pannonhalmi járásban. Csendes, higgadt, türelmes, dolgos, korrekt emberként ismerhették meg a bicskei szülők, tanítványok, kollégák - akik éppen ezek miatt a tiszteletet parancsoló tulajdonságok miatt becsülték - szakmai felkészültsége mellett. Neve (vagyis családnevének sajátos rövidítése) - becenévként fogalom volt, köztünk, egykori diákok között. Szállóigévé vált mosolygós mondását is felidézzük: "A kémiát itt én tudom ötösre". (Mármint a miheztartás végett - ahogy mondani szokás.) Megkövetelte a tudást. Önmagától is megkövetelte a következetes és tisztességes munkát világéletében. Gyászoló családjának őszinte részvétünket fejezzük ki. Lanczendorfer Istvánt Bicske Város Önkormányzata saját halottjának tekinti - derült ki Bálint Istvánné polgármester szavaiból, aki a gyászoló családnak kifejezte együttérzését is.    

Lanczendorfer István általános iskolai tanulmányait szülőfalujában végezte, majd 1960-1964 között a pápai Türr István Állami Általános Fiúgimnázium diákja volt, itt szerzett érettségi vizsgát.

1964/65-ben a kötelező sorkatonai szolgálatnak tett eleget. 1973-ban tartalékos tiszti iskolát végzett, a nyolcvanas években honvéd alhadnagy majd hadnagy lett.
1965-től a Nyíregyházi Tanárképző Főiskola biológia-kémia szakán folytatta tanulmányait, 1969-ben általános iskolai tanár diplomát szerzett.
Bicskei tanári pályafutását 1967. augusztus 16-án kezde meg.
A tanítás mellett 1968 szeptembere és 1970 nyara között az Általános Iskola Diákotthonának részmunkaidős nevelőtanára volt - előbb heti 12, később heti 24 órában.
Középiskolai tanári, egyetemi diplomáját biológia szakon Debrecenben, a Kossuth Lajos Tudományegyetem (TTK) abszolválta 1972-ben.
1988. dec. 1-től 1989-ig nyaráig a Pedagógus Szakszervezet Fejér megyei Bizottságának politikai munkatársa volt.
2006-ban nyugdíjba vonult, de óraadó tanárként továbbra is tanított a bicskei Szent László Általános Iskolában.

Pályafutása során osztáyfőnöki teendői mellett dolgozott mint gyermekvédelmi felelős. Szolgált mint önkéntes rendőr. Vezette a Dolgozók Esti Iskolájának tagozatát. A vasútépítő katonai alakulat bicskei egységénél az általános iskola esti tagozatának is vezetője volt. A Bicskei Úttörőtábor (Zánka, Újhegyi út 21.) megépüléséért a két kezével dolgozott és aktív tagja volt a táborozási bizottságnak is.

1980 - Magyar Népköztársaság Miniszteri Tanács Kiváló Munkáért Kitüntető jelvény
1984 - Szakszervezeti munkáért kitüntető jelvény ezüst fokozat
1985 - (önkéntes rendőrként) A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának érme kiváló társadalmi munkáért
1989 - A Művelődési Miniszter Kiváló munkáért kitüntető jelvényt adományozta
2007 - A Pedagógus Szakszervezet Eötvös József Emlékéremmel ismerte el munkáját 

Horváth Péterné 1948 szeptemberében kezdett tanitóként dolgozni a Bicskei Általános iskolában, 50-60 fős osztályban. Akkor még csak lányosztályok voltak, a gyerekek mártogatós tollal írtak, az osztályban háromlábon álló tábla, a sarokban vaskályha volt, ami többet füstölt, mint melegített. Klári néni 1983-ban ment nyugdíjba sok kisgyermeknek ő tanította meg az olvasást, az írást és a számtan alapműveleteit. Városunk lakói közül sokan emlékeznek mai is nagyfokú türelmére, meleg szavaira, határozott jellemére, kitartó munkájára egyenes járására, elegáns megjelenésére. Bálint Istvánné polgármester december 18-án részvétét fejezte ki a gyászoló családnak.  Elmondta, hogy Klári nénit Bicske Város Önkormányzata saját halottjának tekinti.  

Az Európa Tanács Fejlesztési Bank által nyújtott ötven milliárdos hitelből épít iskolákat és 17 kézilbdacsarnokot Magyarország. A bicskei sporcsarnok közel 7 milliárd forintba kerül majd, ehhez az alábbi kormányhatározat szerint a költségvetésből kell forrást biztosítania a pénzügyminiszternek. 

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 244. szám 7831
A Kormány 1759/2020. (XI. 11.) Korm. határozata
a Pannónia Szíve Fejlesztési Program keretében Bicske város területén megvalósuló Pannónia Szíve Sport és
Kulturális Központ megvalósításáról
A Kormány
1. egyetért a Pannónia Szíve térségben, Bicske város területén megvalósuló, a Pannónia Szíve Sport és Kulturális
Központ létrehozásával (a továbbiakban: Beruházás), az ingatlan-nyilvántartás szerinti Bicske külterület 0171/3 helyrajzi számú ingatlanon;
2. egyetért azzal, hogy a Beruházás megvalósítására mindösszesen 6 903 450 000 forint kerüljön biztosításra;
3. felhívja a pénzügyminisztert, hogy az emberi erőforrások minisztere bevonásával gondoskodjon a Beruházás
megvalósítása érdekében 6 903 450 000 forint forrás biztosításáról a Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló 2019. évi LXXI. törvény 1. melléklet XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 24. Sportlétesítmények fejlesztése és kezelése alcím, 40. Egyedi sportlétesítményfejlesztések támogatása jogcímcsoport javára;
Felelős: pénzügyminiszter
emberi erőforrások minisztere
Határidő: azonnal
4. felhívja az emberi erőforrások miniszterét, hogy a 3. pont alapján biztosított forrás terhére a Bicskei Torna Club
Egyesülettel (nyilvántartási száma: 07-02-0000261, székhelye: 2060 Bicske, Kerecsendi Kiss Márton út 2.) kössön
támogatási szerződést elszámolási kötelezettség, a fel nem használt támogatási összeg tekintetében pedig
visszafizetési kötelezettség rögzítésével.
Felelős: emberi erőforrások minisztere
Határidő: a forrás rendelkezésre állását követően azonnal
Orbán Viktor s. k.,

Ha a Bicskei Szó olvasója kiválasztja a települést, a megyét, bemásolja a helyrajzi számot, akkor egy Enter révén megláthatja a térképen, hogy hol lesz a csarnok

A Zöld Bicske önkormányzati cégnél az ügyvezető  és a szintén szépen javadalmazott felügyelő bizottság lecserélve.  

Az új képviseletre jogosult ügyvezető Tölgyesi Balázs Ferenc, biatorbágyi lakos, akit 2011 őszén Tarlós István főpolgármester az FKF Zrt. vezetőjének nevezett ki, de 2012. áprilisában fel is mentette.  
A Zöld Bicske új székhelye a  Szent István út 1-3., ami Fidesz-iroda környéke lehet, de legalábbis annak a saroknak a közelében. Később megtudtuk, hogy Zsidai Ferenc egykori fodrászüzletén vagy a mellette lévő helyiségen meg is jelent a hirdetés és a Bicskei Szó infója szerint az ügyfélszolgálat is itt lesz.   
A felügyelő bizottsági tagok közül az egyik Polgárdi polgármestere.  A ceglédi Fb-tag a Duna-Tisza közi Hulladékgazdálkodási Non-Profit Kft. gazdasági vezetője.  Egy bicskei is maradt Bárányos József személyében, aki testületi-képviselőként kísérhette felelős figyelemmel a Zöld Bicske városi társaság zuhanórepülését, illetve a telephely tavaly őszi állapotát, amiről a helyzetet kíméletlenül bemutató légifelvételek is készültek.  
A Zöld Bicskével (vagy inkább ezután ahelyett) működő Vertikál Zrt. Polgárdi székhelyű társaság, cégcsoporttal.A Zöld  Bicskét a honlapján "partnereként" jegyzi.    
A Zöld Bicske esetét sok bicskei polgár véleménye szerint - nagyon-nagyon finoman szólva - sok magyar forint könnyed átminősülése (ebből sok helyi forint is lehetett) jellemzi. Ilyen rövid életű volt ez az önkormányzati cég....
Persze, ez nem az első volt, de már tanulhattak volna belőle. Ami nem megy, azt nem kell erőltetni.  

Közúti közlekedési baleset történt 2020. november 5-én 14 óra 19 perckor Bicskén a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság Kommunikációs Szolgálatának tájékoztatása szerint. 

A Szent István út és a Kossuth utca kereszteződésében egy autóbusz egy személygépkocsival ütközött. A baleset során személyi sérülés nem történt.

Örülök a jó híreknek. Szeretek róluk írni. Ha pédául a bicskei tévé tudomásom szerint Tatabányáról, jó kis pénzért szerződtetett munkatársai felfigyelnek rá és felhasználják, még ez is öröm. De az már kevésbé, hogy szakmailag nem elég komolyak. Mert ez még PR-munkásoktól is elvárható.  Gyakorlatilag nehézkesen felolvassák a bicskei cikkem részleteit a műsorban Tatabányán és úgy tesznek, mintha ez a saját maguk által írott összekötő szöveg lenne. Egyszer sem, véletlenül sem vetik oda, hogy "írja a Bicskei Szó".  Igen, Tatabányán. Úgy tudom részben vagy egészben ott stúdióznak. Olyan ez, mint amikor a Csabdi lakos bicskei polgármestersége idején Felcsúton volt a bicskei havilap címe...  A helyi közösségi tévé elidegenítése zajlik. A cikk egyik szereplőjének nevét, aki Bicskén közismert, rosszul ejtik ki... Ne kapkodjanak. Ha valami nem tiszta, kérdezzenek meg bárkit. Egy telefon az egész. Van térerő.  Ezért a cikkért is megdolgoztam minden anyagi érdek nélkül. Van egy fotóm is, amit a bicskeinek mondott tévé felhasznált és mutatta. Ez jó.  Ezt a Bicskei Szó olvasóinak készítettem két jó arcú emberről és a szóban forgó cikkem illusztrálta. Ehhez szervezésre, egyeztetésre, eszközre és időre volt szükség. Mindet a magam kontójára végeztem. Ezt is nyomatja a helyi tévé, de  forrásjelöléssel kellett volna. Így olyan, mintha ők készítették volna. Kapkodásra enged követlkeztetni ez a lenyúlkálás. Aminek jó oldalát tekintve: örülök, hogy visszaigazolják jó témaválasztásom, jó feldolgozásom, hiszen ők is közkinccsé teszik a maguk csatornáján és felolvasnak, mint a nagy klasszikusokat. Tudom, hogy a kampányban fontos lesz a tévé. Nem lesz elég Bálint Istvánné selfie marketingje a Facebook-on, ezért lett a helyi tévé erősítve közpénzből, úgy pedig semmi sem olyan drága. De talán törekedjen az önkormányzat minőségi erősítésre is. Ha már "profikat" fogadnak, legyenek valóban profik. Forduljanak kérdéseikkel talán többször ahhoz az egyébként rendkívül művelt  bicskei emberhez, aki eddig csinálta a tévét - szinte egyedül. Egy profinál - aki ebből él -, dolgoztam külsősként az MTV-ben, de a Magyar Rádió három műsorának is huszonévesen  - a forráshivatkozás etikai alapkövetelmény. A serious írott sajtóban is ez volt és ez marad. Tudom, hogy az ország politikai vezetésében többen még a "doktori" disszertációt is koppintották, de ez itt helyben ne legyen már példaadó. Valamint ahol egy tévében megszólaló ember hangja Bicske hangja akar lenni, legyen erre valóban alkalmas az ő orgánuma, legyen elég képzett a beszéde. Ne ez legyen "a vidékre jó lesz" jeligéjű főpróba.  Vagy azt is lehet, hogy a bicskei fiatal tehetségek között keresnek olyan hangú kiválóságokat, akikkel érdemes dolgozni a stúdióban, mert nyertek pl. Kazinczy-versenyt, érdekli is őket a feladat  és családok, osztályok, iskolák, utcák ismerik meg a narrációt a hang alapján. 

Szándékosan nem írom meg, melyik jó híremről van szó. Nem akarok ünneprontó lenni. Akinek értenie kell, értse. Ha nem érti, többet nem tehetek.  

Kedves bicskeiek! Íme, a budai kerület érdemi közleménye szó szerint. 

"Szűréssel igyekszünk fékezni a járványt a II. kerületben!
A II. kerület tesztet biztosít az óvodai és bölcsődei dolgozóinak, valamint a fővárossal közösen részt veszünk a tanárok és iskolai dolgozók szűrésében.
A koronavírus-járvány második hullámában egyre gyakrabban dőlnek meg a terjedési rekordok, egyre aggasztóbb számokkal szembesülünk.
Ilyen helyzetben fontos, hogy a lehető legtisztábban lássunk és lehető legtöbb információ birtokában üzemeltethessük óvodáinkat és bölcsődéinket, ezért biztosítjuk a tesztelés lehetőségét óvodai és bölcsődei dolgozóinknak.
A szűrés segítségével lehetőségünk nyílik arra, hogy feltérképezzük és megállítsuk az esetlegesen fel nem derített fertőzési láncokat, és még nagyobb biztonságban tudhassuk gyermekeinket és dolgozóinkat.
Ezen felül a II. kerület is lehetőséget biztosít a fővárossal együttműködve a tanárok és az iskolai dolgozók tesztelésére.
Minél több tesztet végzünk, minél több fertőzési láncot sikerül megszakítanunk a felderített esetekkel, annál többet tettünk a járvány megfékezéséért!
Tartsák be az óvintézkedéseket!
Vigyázzunk egymásra!"

Mindenki, minden önmagát politikusnak nevező látja ezt, de valamiért nem fontosak Bicskén az alábbiak. Nem hiúsági kérdés. Elég szomorú.    Az Árpád utcai és a Kakas óvoda újjáéptése óta nem változott ezen a vonalon nálunk semmi, pedig "első a család" és rendesen röpködnek a 100 milliós vissza nem térítendő , pl. EU-s támogatások.

Ezt az olvasói megkeresést még csak nem is az onkörmányzat illetékes részlegéhez kell címezni. Nem is az intézményvezetőkhöz, mert nem tudnak megfelelő hatást gyakorolni a pénz józan elosztására. Az országgyűlési képviselőnek, a polgármesternek, az alpolgármesternek és minden helyi képviselőknek kell elküldeni, jelezvén, hogy a PR-hoz, a folyamatos fészbukozós selfie marketinghez képest egészen  méltatlan pl. a bicskei  benti óvoda állapota. 

 Mivel ez az ügy rólunk szól - a gyerekeinkről és az unokáinkról -, nyilvánossá teszi a Bicskei Szó, hogy mindenki kézhez kaphassa és ne lehessen nem észrevenni.  

"Kérem az élet- és balesetveszély elhárítását elvégezni szíveskedjenek a Bicske, József Attila utcai óvoda épületén. A csatolt képeken látható problémák csak külsőségek. A belső állapotokról nem készítettem fotókat, de szerintem mindenki tisztában van vele. Évek óta húzódik a felújítás. Az éves felújítási keretből semmi nem történik, soha. Abból a bizonyos dologból nem lehet várat építeni.
Kérem, amennyiben van lehetősége a felsővezetésre nyomást gyakorolni, nagyon megköszönném, illetve továbbítani az észrevételeket.
Az általam ismert problémák csak a felsorolás szintjén:
- volt a homlokzat omlás, (BÖT végig kopogtatta (a további omlásból következő baleset megelőzése érdekében - a szerk. )
- az udvar bejárati oszlop málása (életveszély, árajánlatot már kértek rá)
- udvar lépcsőfok csorbulás (balesetveszély)
- udvar lőszermentesítés, (nem tudom megtörténte, volt-e georadar?)
- udvar felületi állapotok (vízelvezetés megoldatlan és szabálytalan)
- nyílászárók rossz állapota,
- fűtési rendszer hiba (több napig fűtés nélkül voltak tavaly)
- mosdó állapotok (még jó hogy ebben nőnek fel a gyerekek, látják hogy nem fenékig tejfel az élet)
- konyha (nem tudom, hogy ÁNTSz hogyan adhat rá engedélyt, hogy itt bármilyen ételt is kitálaljanak)
- gazdasági bejárat
-épület vizesedés, dohos tornaterem
- szomszédos épület máló fala
-  a Spar felőli kapu szorulás,
- (...).
Ezek a feladatok szerintem meghaladják egy épület karbantartójának a képességeit, nem vele kell elvégeztetni 0 Ft ból a javításokat.

Ki sem kell nyitni a Bicskei Újságot, máris úgy érezheti a felelősen gondolkodó olvasó, hogy segítenie kell környezetének egy információ értelmezésében, dekódolásában, ha már ez a nem szakkiadvány egyenes beszéd helyett kódokba búrkolózik.

A hátoldalon áll egy tájékoztató, hogy a szeméttelepre milyen hulladékok szállíthatók be és mennyiért. Nem olcsó. Főként úgy nem, hogy a csúúúnya multi idején e szolgáltatás igénybevételének egy része a helyieknek ingyenes volt. "Szerencsére" ezt a szolgáltatást sikerült megszüntetnie a minket minden áron képviselő döntéshozóknak. Jól tele is lett a bicskei határ szutyokkal. Habár jelenleg jobbnak tűnnek az állapotok, mint voltak. (Aki nem így látja, csak írjon.)  Most visszatér a lakossági hulladéklerakási lehetőség, de még csak részben sem ingyenes. Mindeközben már nem multinacionális  a cég. Plusz továbbra is  bicskei, ismétlem, bicskei  telephelyről beszélgetünk.  
Ami a Bicskei Újság hátoldalán feltűnt: az  árjegyzék alatt van két megjegyzés.
Az egyik az Áfa mértékét jelöli. Igen, jól látják, 27 azaz huszonhét százalék. És egy érdekes fejtörőt is találhat a szemlélő. 
Lábjegyzet rovatunk ezúton is segít, hogy ez a 20 03 99 EWC kód mit is jelent, mert azt a Bicskei Újság nem tartalmazza. 
A Nemzeti Jogszabálytárban azonban megtalálható - a vonatkozó rendelet 2. mellékletéhez tartozó táblázat legutolsó sorában.
(A könnyebbség kedvéért jegyzetünk címében is a megfejtés olvasható. A nyertesek között hangszórókat sorsulunk ki.)  

Harminckét évet dolgozott, három gyereket nevelt fel a hosszú ideje nagy szükségben élő bicskei édesanya.

A fiú, a fiatal férfi már dolgozik - a lányok középiskolások. A gyerekekre büszke, mert céltudatosak. A fiatal fontos segítő szakmában áll helyt. Az anya jobb lába amputálva. Ennek az egyik oka egy sérülés lehetett, amit a egyik munkahelyén szerzett, de nem vette, nem vehette komolyan, mert nem akart táppénzre menni illetve nem akarta elveszíteni az állását. Az elhanyagolt sebtől, a jelentkező cukorbetegség és egy trombózis következményeként megindult az üszkösödés. Kerekesszékes. A másik láb is beteg. Rendszeresen Székesfehérvárra jár a Szent György Kórházba és bízik benne, hogy a bal lába a kiváló orvosának köszönhetően megmarad. 59 %-os rokkant. Rokkantsági ellátása 89 ezer forint.   Fogyatékossági ellátása 23 ezer, kötszerre és gyógyszerre 7 ezer forintot kap. A bicskei polgármester segítségével mopedet is kapott. 10 mázsa tüzifa is érkezett a házhoz Bicskétől. Albérletük viszont havi 50 ezer Ft plusz 25-30 Ft rezsi. Használható kályhájuk nincs. Ma két segíteni akaró bicskei érkezett a házhoz, velük érkeztem, egyikük felírta a spéci csőátmérőt valamint megszemlélte a helyet. Adakozást hirdetnek ők ketten annak érdekében, hogy az egy garzonnál nem sokkal nagyobb lakásba megfelelő kályhát vegyenek. Ezt adakozással teszi néhány ember, akikhez bárki csatlakozhat. Ha 60 ezerrel számolunk, 10 nagylelkű, segíteni akaró esetén valódi családsegítők lehetünk. Különben minden adománynak örülnek, legyen az pénz, takaró, bútor, tartós élelmiszer, háztartási cikk  vagy tüzifa. Bármi, amivel úgy érzi kedves Olvasónk, hogy segíthet. Ami jó jöhet máshol. A segítségre szoruló család nevét, címét, telefonszámát nem írom le nyilvánosan. Viszont engedélyt kértem és kaptam arra - így etikus -, hogy komoly szándékú segítőknek megadjam az édesanya telefonszámát, hogy egyeztetni tudják a részleteket. Szimpla kíváncsiskodók kíméljenek!  Nagy szükségben, de tisztán, rendezetten élnek. Nem dramatizálták a helyzetet, a tényeket mondták el és még szomorúbb derűt és fáradt kedvességet is érzékeltem. A bejáratnál deszkákból szögelt akadálymentesítő. Ezen tud a kerekesszékkel kimenni az udvarra.  De itt biztosan kell segítő, mert erős a lejtés.  A lakás nem nagy, bármit nem fogadhatnak el, mert nem biztos, hogy befér. Szorongva gondolnak arra a bérlőket mindig szorító lehetőségre, hogy hogy bármikor felmondhatják a szerződést. Ismert, hogy Bicskén menyire nehéz albérletet találni. Segítsünk a velünk élőkön, ahogyan tudunk, mert minden képzeletet felülmúlóan nehéz helyzetben vannak. A legtöbben voltunk már nehéz helyzetben... 

A fiúk a kályhabeszerzésen már dolgoznak. Újat vesznek, néhányan összedobjuk rá. Bárki csatlakozhat. Ha marad, bár maradna, megkapja az anyuka.  

November 14-én szombaton a piactéren lesz a lakossági veszélyes-hulladék gyűjtés.

Agyagási Ákos kilenc eddigi maratonja közül az ötödik Budapest maratont futotta meg, az 5 közül a második legjobbat teljesítve. A Vajda János Gimnázium testnevelés tanára 3 óra 15 perc 14 másodperc alatt ért célba.
Ákos és Pozsgai Mihály a Bicskei TC labdarúgói voltak. Misinek az idei a harmadik SPAR-maratonja volt, ő mindhármat Budapesten teljesítette - ráadásul a SPAR-nál dolgozik.
Dr. Kovács Attila gyermekorvos, terepfutó 27 km-es terepfutásáról, 1200 m szintjéről - az idén 61 éves IronMan-nél - érdeklődött a Bicskei Szó. (A Bicskei Szó halk megjegyzése: bődületes teljesítmény mindegyik. De a mátrai futást egy példával érzékeltetve: a Balcsi-kör majdnem 8-szor hosszabb, hiszen 205 km és ott az összemelkedő és összlejtő 650 méter. A tónál tehát eloszlik 205 km-re. A Mátrában, ami a heted-nyolcad része,  27 km-re "pakolódik" az 1200 méter...)  De adjuk át a szót Attilának:    
"Ez Magyarország egyik legrangosabb és a szinteket tekintve talán a legkeményebb terepversenye a Mátrabérc Trails.
Két távra lehet nevezni, a hosszabbik a Mátrabérc Trail 54 km 2700 m szintemelkedéssel 10 óra szintidővel.
A rövidebb -amin én indultam egyéniben- a Muzsla Trail hivatalosan 27 km és 1130 m szintemelkedést tartalmaz, de ugyanazon a honlapon a pályaleírás 27,4 km távot és 1270 m szintemelkedést ír. Mindenesetre az én órám 27,68 km-t és 1265 m szintemelkedést mért. A szintidő ezen a távon 5 óra.
http://www.mbtrail.hu/versenykiiras#2.-altalanos-informaciok

A térkép

Nagy szerencsénk volt, mert vasárnap még nem ért oda ez a hideget és sok esőt hozó front, pedig mér a déli órákra ígérték. Talán ezért volt, hogy a 152 előnevezettből csak 86-an álltunk rajthoz Szurdokpüspökiben.
Igazából nagyon jó futóidő volt, erősen felhős ég, de se eső, se erős szél, és mivel ott utoljára szerdán esett, nem volt nagyon sáros sem a terep.
Gyorsan szétszóródott a mezőny, így a táv nagy részén magányosan futottam, amit nagyon kedvelek. Számomra ez adja a terepfutás szépségét: csak én és az erdő. Figyelem a természetet, a lombokon átszűrődő fényeket, az állatok mozgását. Ilyenkor az ember elcsendesül, lenyugszik, a gondolatai a helyükre kerülnek, közelebb kerül magához, de nagyobb szeretettel gondol a többi emberre is. Ezeket az érzéseket a kemény fizikai erőfeszítés felerősíti.
Zömmel turistautakon, sokszor vadcsapás szerűen keskeny, köves ösvényeken futottunk egy kört a Mátrában aminek a legtávolabbi pontja Mátrakeresztes volt, ellenőrző- és frissítő állomással. Több hegyre is felfutottunk útközben (így jött ki a leírt szintemelkedés) köztük a legmagasabb a névadó Muzsla (805 m) volt. Kb 150 m-enként szalagokkal volt kijelölve a pálya, de néhány kisebb eltévedést azért így is sikerült összehoznom, egyszer meg egy kérdéses elágazásban a jelzést keresve beleléptem egy jó nagy pocsolyába, elcsúsztam és kicsit bele is feküdtem :)). Innentől már cuppogó cipővel, sárosan és kicsit véresen futottam. Szerencsére már csak kb 9 km volt hátra.
A befutó időm 03:54:28 lett, kényelmesen szintidőn belül. Ez bruttó idő, benne van a frissítőponton töltött kb 5 perc, és egy 20 év körüli kimerült, hányó sporttársnak nyújtott gyors segítség (egy kis Mg- és CH pótlás után teljesen feltámadt, néhány perccel előttem futott be :)).
A 86 indulóból 59-ként értem célba, amivel (tekintve hogy kb 30 év körülre becsülöm a mezőny átlagéletkorát, és 60 év feletti nem volt más rajtam kívül) összességében elégedett vagyok, és a nehézségek ellenére (vagy még inkább azok miatt is) nagyon élveztem a versenyt, az erdő nyugalmát, szépségét. Ha az Égiek is úgy akarják, jövőre is jövök, még a hosszabb táv sem kizárt...
Sajnos az idei fotókat (a közlésünk napján - szerk.) még nem töltötték fel."
Itt pedig Pozsgai Misi beszámolója, aki a magyar válogatott, a Szeged, a Veszprém és a Barcelona 209 cm magas, kétszeres Bajnokok Ligája-győztes magyar válogatott kézilabdázótól, jobbátlövőjétől néhány méterre futott a rakparton. Erről videót is készített. Cikkünket a Bicske Szó Fb-csportban ezzel együtt osztjuk meg.Még szép.  
"Négy éve, mikor a focit abbahagytam, kellett valami, ami leköt és a testem karbantartja. Hiszen gyerekkorom óta sportoltam, ezt pedig nem lehet csak úgy elengedni...
Ekkor döntöttem úgy, hogy elkezdek futni.
Szép lassan a hónapok alatt gyűltek a kilométerek, majd az ismerősök “unszolására “, három évvel ezelőtt elindultam a Spar maratonon. Ideális választás volt, mivel itt is dolgozom.
Az első teljesítés után elhatároztam, hogy minden évben meg fogom csinálni. Az első maratonom előtt, soha nem futottam ilyen távot.
Akkor szembesültem vele, hogy valójában mit is jelent egy maraton teljesítése.
Hiába edzel és készülsz rá, a 30 kilométer felett rájössz hogy olyan test részeid fájnak, amiről nem is tudtad, hogy fájhat.
Hihetetlen nagy akaraterő kell, hogy le tudd győzni fejben önmagad és a tested.
Rátérve az idei évre: nem készültem annyit amennyit szerettem volna.
Így a célom az volt, hogy teljesítsem. Mikor elindul az ember egy ilyen versenyen, az első 15 kilometerig a tömeg, a hangulat viszi magával.
Ezek talán az élvezhető részei a futásnak.
Majd következnek a nehezebb és unalmasabb kilométerek. Idei évben talán mondhatom, hogy sokat segített veszprémi szurkolóként Nagy Lacival “egy pályán” lenni, ez a 20-as kilometereim megtételében nagyban hozzájárult.
Majd jött a maratoni táv, úgy gondolom szépsége. 30 kilométer felett már küzdesz onmagaddal: görcs és izomfájdalom.
Ezt tényleg csak az érti, aki futott már ennyit.
Itt rájön az ember, hogy valójában nem szeret futni, de már túl a táv nagy részén, jön az akarat és az hogy akkor is meg fogom csinálni.
Az utolsó kilométereken pedig újból a tömeg és a hangulat segít a célba ereshez.
Az idei évben 5 óra 17 perc alatt sikerült teljesítenem a távot.
De jövőre újból neki vágunk..."

A Történelmi Vitézi Rendről a Tatai TV Híradója. 

"Nagyanyáink és nagyapáink még meséltek valaha élt férfiakról, akik kiválasztottaknak érezhették magukat, hisz túléltek egy nagy háborút, ami minden addigit felülmúlóan pusztítóbb volt. Mind anyagi javakban, mind emberéletben. Naponta élték át, hogy társaik, barátaik, testvéreik mellettük haltak meg anélkül, hogy bármilyen segítséget is nyújthattak volna nekik. A halál mindennapos volt, kiszámíthatatlanul kaszált a harcosok között. Voltak közöttük egyesek, akik olyan helyzetbe kerültek, ahol többet kellett kockáztatni még ott is, ahol a puszta kockázat nélküli lét is életekbe került. Ha túlélték, kitüntették őket, ha nem, akkor talán soha nem meséltek róluk. A kitüntetettek egy válogatott csapat tagjai lehettek, őket fogta egybe a 100 évvel ezelőtt alakult Vitézi Rend, aminek a tagjai előtt tiszteleg Facsar Mihály magángyűjteményéből álló vándorkiállítás."

Még egy hétig, péntekig látható Tatán a Kuny Domokos Múzeumban vagyis a tatai Vár épületében - és utána érkezik Bicskére.