(Képek: Facebook)
A Hungarian Golf Portál a Horvát Junior Nyílt Bajnokságról szóló beszámolójában egy ígéretes, sok szép sikert elért fiatal bicskei versenyző, Földházi-Nagy Zsófia eredményéről is hírt ad.
(A Bicskei Szó olvasói nevében további sportsikereket kívánva, az angol humor kedvelőiként, Winston Churchill államférfi (egy látszólag nem túl biztató gondolatát) vagyunk kénytelenek idézni, aki mintegy húsz éven át golfozott:
"A golfozás az a sport, ahol egy igen kicsi labdát egy még kisebb lyukba továbbítanak a célra tökéletesen alkalmatlan eszközzel.")
Fordulatos, izgalmas junior derbi zajlott szeptember 28-30. között Horvátországban, ahol honfitársaink nem maradtak adósok a jó eredményekkel: két ezüst, két bronz és két negyedik hely lett a magyar mérleg a zágrábi Riverside Golf Club-ban rendezett Horvát Junior Nyílt Bajnokságon, az U16-os kategóriában.
A legjobb magyar eredményt 2018-as bajnokunk Kötél Bence (230: 79, 77, 74) szállította, a második helyen végzett. A dobogó harmadik fokára Bertényi Bence (240: 79, 79, 82) állhatott. A negyedik helyen Benke Ákos (244: 79, 79, 86) zárt, aki sokáig a harcban volt a pódiumért is.
EREDMÉNYEK ITT!
A lányoknál 2018-as Magyar Kupa győztesünk, Jaczkovics Emma teljesített a legjobban. Összesített 258 (86, 83, 89) ütésével a Lány U16-os kategória II. helyén ért célba, míg csapattársa Szántó Sára (280: 94, 95, 91) a harmadik lett. Mindössze egy ütéssel lemaradva, közvetlenül mögötte érkezett be Földházi-Nagy Zsófia 281-gyel (96, 86, 99).
EREDMÉNYEK ITT!
Fiúk (U16)
2. Kötél Bence 230 (79, 77, 74) Balaton Golf
3. Bertényi Bence 240 (79, 79, 82) Balaton Golf
4. Benke Ákos 244 (79, 79, 86) Pannónia Junior Akadémia
Lányok (U16)
2. Jaczkovics Emma 258 (86, 83, 89) Pannónia Junior Akadémia
3. Szántó Sára 280 (94, 95, 91) Pannónia Junior Akadémia
4. Földházi-Nagy Zsófia 281 (96, 86, 99) Pannónia Junior Akadémia
Fotó: Kardos Henriett
Kedves olvasóinknak köszönhetően - variációk egy témára alapon - több képet is megosztottunk a mai bicskei szivárványról mintegy háromezres Fb-csoportunkban, miután az első, a rendelő ablakából készült képecskémet közzétettem. Ennek viszont itt a helye, már csak a fényviszonyok miatt is. Németh Csabától és kedvesétől egyszer már kaptunk egy nagyon szép szivárványképet, ami hasonló aspektusból készült.
Arany János
A GYERMEK ÉS SZIVÁRVÁNY
Sirt az ég egyik szemével,
A másikkal nevetett;
Páros ívű szép szivárvány
Koszorúzta keletet:
Szép szivárványt, barna felhőn,
Nézte ábrándos fiú,
Egy sovárgó méla gyermek,
Kékszemű, de szöghajú.
"Be gyönyörű híd az ottan!
Égi híd az" gondolá,
"Óh, talán ott járnak épen
Az angyalok fel s alá!
Mint szeretnék odamenni!
Bizony el is szaladok,
Jó fiút hogy bántanának
Azok a jó angyalok!
Messze sincs az; lám csak ott van
A közel erdő megett,
Még ma estig rajta könnyen
Megjárhatnám az eget.
Istenem, mily szép is lehet
Ám belülről az az ég!
Istenem, ha én egy kissé
Oda bepillanthatnék!"
Szólt, eredve gyors futásnak,
És legottan messze jár;
Édes anyja híná vissza,
De szavát nem hallja már.
Útfelen száz kis virág int:
"Ülj le közénk, szép gyerek!"
Száz madár mond: "dallok egyet!"
De ő nem hallgatja meg.
Síkos a föld és alóla
Ki-kicsuszamlik az ut,
Tüske rántja meg ruháit
Hogy "megálljon! hova fut?"
Majd elébevág s keresztül-
Fekszi ösvenyét az ér,
Mely, ha egyszer átgázolta,
Ellenkedve visszatér.
De az értől nem ijed meg,
Nem hátrálja síkos ut,
Szóba sem áll vad tövissel:
Egyre gázol, egyre fut.
Sem gyönyörre, sem veszélyre
Nem tekintvén láb alatt,
Szép szivárványt a magasban
Nézi, nézi, és halad.
Kérdi tőle útas ember,
Egy öreg szántóvető:
Hova oly lélekszakadva?
És mivégre siet ő?
"Jaj" felel, de gyors futtában
A kérdőre sem tekint,
"Ama hídhoz kell sietnem,
Vissza is jőnöm megint!"
"Balga gyermek, hol van a híd?
Hová futsz ily esztelen?
Szivárvány az: vége nyugszik
Messzi, messzi tengeren:
S a megürült fellegekbe
Szí fel onnan új vizet...
De hiszen fuss, ha tapasztalt
Ősz fejemnek nem hiszed."
"Ám legyen híd, ám szivárvány,
Oda már én elmegyek,"
Szólt a fiú, "hogy felőle
Épen bizonyos legyek."
És az erdő bokros útján
Bekanyarul egymaga,
Hol feketén leskelődik
Már felé az éjszaka.
Ott sohajnak, ott kacajnak
Múló hangját hallani,
Ott fejéről fövegét is
Le-lekapja valami:
Ott fehéren a sürűből
Rá-rábukkan egy fatő:
De galyak közt a szivárvány
Int feléje, s halad ő.
Szembe jőnek búcsujárók,
Szinte kérdik és felel.
"Kis bohó, mi haszna fáradsz?
Oda nem jut ember el...
Mi lehet az a szivárvány?
Van felőle sok mese:
De közelről (ennyiünk közt!)
Még nem látta senki se."
Nem elég ez a fiúnak:
De én látni akarom!"
Szóla és tör fel a hegynek
Út nélkűli avaron.
Kő hasítja gyenge lábát,
Szirten át esik-bukik;
Haj! s alélva roskad össze
Midőn feljut a fokig.
Ott is, amint összerogyva
Tehetetlen feküvék,
Epedő nagy kék szemével
A szivárványt nézte még;
A szivárványt, amely szinte
Fogyni látszott, sínleni -
És mind jobban, és mind jobban
Elsápadtak színei.
"Szép arany híd, szép szivárvány,
Én szerelmem, bármi vagy,- "
Esdekelt ő tárt karokkal,
"Óh ne hagyj el, - óh maradj!
És ha égbe nem mehettem
Rajtad, mint az angyalok,
Várakozz', hadd nézzelek még!
Várakozz', mig elhalok!"
Hallja ezt egy agg remete
S a fiú előtt megáll,
Háta görnyed ősz hajától,
Reng a mellén hó szakáll:
"Ily korán a sírba mért vágysz?"
Feddi nyájasan a bölcs -
"Hamar volna még lehullnod,
Mint a meg nem ért gyümölcs.
Vágyaid elérhetetlen
Tartományba vonzanak ;
Az, mi után futsz epedve,
Csalfa, tünde fényalak,
Egy sugár a nap szeméből...
Büszke diadalmosoly,
Mely a sirvafutó felhőn
Megtörik, - de nincs sehol!"
Így az agg bölcs - még tovább is
Fejtegetvén szavait -
S felnyitá a nagy természet
Titkos zárú ajtait.
A fiút meg ápolóan
Vette gondjai alá,
És midőn a hajnal ébredt
Szüleinek vissz' adá. -
Gyakran láta még azontúl
Szép szivárványt a fiú,
De, ha nézte, sírva fakadt
S lőn kedélye szomorú:
"Hogy üres kép, játszi súgár,
Mit olyankor szeme lát,
Nem híd, amely összekötné
Földdel a menny kapuját!"
Bajmóczy Györgynek két szolárgráfos és egy napfogyatkozásos, Szűcs Matyinak pedig egy galaxisos fotója került kiállításra a Természettudományi Múzeum tárlatán, a 120 kép közé.
Gyuri a kiállításhoz kapcsolódó, "Mars 2018" nevű fotópályázaton is elindult, és a Mars-felszín kategóriában a kiemelkedő 3. helyezést érte el.
A kiállítás a Természettudományi Múzeumban tekinthető meg november 6-ig. Ajánljuk mindenkinek, mert nagyon látványosra sikerült bemutató. 
Bicskéről, a Szent Imre utcából érkezett bejelentés közlekedési balesetről a rendőrségre 2018. október 2-án délután - írja a police.hu. A helyszíni szemle során a rendőrök megállapították, hogy egy segédmotor-kerékpárral közlekedő 64 éves helyi férfi haladása során elveszítette uralmát a járműve felett és elesett, melynek következtében megsérült. A férfival szemben a helyszínen alkalmazott alkoholszonda pozitív eredményt mutatott, ezért az egyenruhások további mintavételre előállították. Az eset kapcsán járművezetés ittas állapotban vétség elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indult büntetőeljárás a Bicskei Rendőrkapitányságon - olvasható az FM RFK Kommunikációs Szolgálatának hírében.
Vértesacsára, a Rózsadomb utcába kértek rendőri segítséget 2018. október 1-én reggel, mivel egy személy a lakásában rosszul lett és nem tudta kinyitni a bejárati ajtót - olvasható a police.hu-n. A járőrök azonnal a 78 éves vértesacsai lakos házához mentek, ahol a padlón fekvő, eszméletlen állapotban lévő idős emberre találtak. A rendőrök biztonsági intézkedés keretében mentőt hívtak a férfihoz, majd a mentőszolgálat munkatársai az elsődleges ellátását követően kórházba szállították.
Tessely Zoltán (Fidesz) képviselőnek havi 298 ezer forintért bérelnek lakást Budapesten. Övé a 3. legdrágább közpénzes buli, a csúcstartó egy emeszpés és egy fideszes képviselő, mindketten havi 311 ezer forinttal - írja az Átlátszó.
(Egy bicskei fiatal civil, aki a hírt a bicskeiek blogjának is elküldte, ezt az elgondolkodtató kérdést vetette fel: "Mikor termelt ez az ember 300 ezer forint hasznot Magyarországnak képviselőként?")
Tessely Zoltánnak a vagyonnyilatkozata szerint Csabdiban van háza, ami 40 km-re van Budapesttől. Ezzel kapcsolatban közölte: az albérlet az évi 50 ezer kilométer autóhasználatot és annak vezetési terheit hivatott csökkenteni, valamint képviselői, bizottsági alelnöki és miniszterelnöki biztosi feladatai ellátását segíti. 2014-ben egyébként az Origo kérdezte meg tőle ugyanezt, akkor az volt a magyarázat, hogy “az európai ügyek bizottságának alelnöki posztja miatt” van szüksége rá.
Forrás: Átlátszó
Márkó Eszter színész-rendező a Békéscsabai Napsugár Bábszínházban vitte színre Tarbay Ede: Hurrá, kacabajka! című vidám meséjét.
A művész és a Kacabajka első találkozása a Nagy Károly Városi Könyvtárban termeiben történt, mégpedig Bognár Farkas Gábor biológus-könyvtáros ajánlotta a Bábjátékos kiskönyvtár című sorozat kiváló darabjaként.
Eszter közeli rokonai élnek Bicskén. Őket látogatta, amikor megismerte könyvtárunk ékes darabját, amit a világot jelentő deszkákra vitt tőlünk 244 km-re. (Oly távol, mégis közel.)
Varga Panka írása itt olvasható, ebben szerepel a Bicskei Könyvtár.
Székesfehérvári SZC Vajda János Gimnáziuma,Szakgimnáziuma és Szakközépiskolájának csapata megyei atlétikai diákolimpián távolugrásban és váltófutásban IV. helyezést ért el.
Gratulálunk és további sok sikert kívánunk városunk középiskolájának.
Glaszhütter Gergő Fazekas Levente Szabó László Payer Ádám Kiss Balázs Szerencsés Balázs
A felkészítő tanárok: Bodor Éva Mária és Agyagási Ákos
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Konzorciuma a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) keretében megvalósuló, a „Váli-völgy vízrendezési feladatai” elnevezésű (KEHOP-1.5.0-15-2016-00006 jelű), valamint a „Szent László-patak rehabilitációja” elnevezésű (KEHOP-1.5.0-15-2016-00009 jelű) projektek közös, ünnepélyes nyitórendezvényét tartották meg ma 10 órai kezdettel Bicskén, a Fiatalok Házában.
Az eseményen részt vett Tessely Zoltán miniszterelnöki biztos, országgyűlési képviselő, Weingartner Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium fenntarthatóságért felelős államtitkára, és Láng István, az
Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója.
A két, összességében több mint 5 milliárd forintos, EU forrásból finanszírozott vízügyi fejlesztés jelentősen hozzájárul a környezeti értékek védelméhez, a vizek jó ökológiai, vízminőségi és mennyiségi állapotának eléréséhez, az árvízi biztonság növeléséhez.
A sajtóanyag szerint ez volt a tervezett program:
-----------------------------------------------------------------------------------------
10:00 - 10:20 MEGNYITÓ BESZÉD
TESSELY ZOLTÁN miniszterelnöki biztos, országgyűlési képviselő
-----------------------------------------------------------------------------------------
10:20 - 10:30 KÖSZÖNTŐ
WEINGARTNER BALÁZS fenntarthatóságért felelős államtitkár
Innovációs és Technológiai Minisztérium
-----------------------------------------------------------------------------------------
10:30 - 10:40 VÁLI-VÖLGY PROJEKT TÁJÉKOZTATÓ
Dr. CSONKI ISTVÁN igazgató
Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság
-----------------------------------------------------------------------------------------
10.40 - 10.50 VÁLI-VÖLGY PROJEKT KIVITELEZŐ ISMERTETŐJE
HALMI TAMÁS ügyvezető, Mészáros és Mészáros Kft.
-----------------------------------------------------------------------------------------
10.50 – 11.00 SZENT LÁSZLÓ-PATAK PROJEKT TÁJÉKOZTATÓ
DR. CSONKI ISTVÁN igazgató
Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság
-----------------------------------------------------------------------------------------
11.00 – 11.10 SZENT LÁSZLÓ-PATAK PROJEKT KIVITELEZŐ ISMERTETŐJE
KOVÁCS TAMÁS GYULA vezérigazgató, Szabadics Zrt.
-----------------------------------------------------------------------------------------
11.10 – 11.25 ZÁRÓBESZÉD
LÁNG ISTVÁN főigazgató
Országos Vízügyi Főigazgatóság
Több mint ötmilliárd forintból újítják meg a Váli-víz és a Szent László-patak medrét, a hozzá kapcsolódó védműveket és műtárgyakat, valamint záportározókat építenek a csapadékvíz helyben tartása érdekében.
A két európai uniós projekt csütörtöki, bicskei nyitórendezvényén Weingartner Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium fenntarthatóságért felelős államtitkára hangsúlyozta: a fejlesztések olyan léptékűek, hogy minden helyben lakó életminőségét megváltoztatják. Úgy vélte, ahhoz, hogy hazánk 2030-ra Európa öt legélhetőbb állama között legyen, elengedhetetlenek az ilyen beruházások.
Tessely Zoltán, a Szent László- és a Váli-völgy területfejlesztéséért felelős miniszterelnöki biztos, a térség fideszes országgyűlési képviselője emlékeztetett arra, hogy a Szent László-patak esetében több mint 30, a Váli-víz esetében 45 éve nem voltak átfogó fejlesztések a teljes hosszban. A régóta várt beruházások összértéke 5,143 milliárd forint és közel 70 ezer embert érintenek.
Az államtitkár kiemelte, hogy a kormány 2010 óta különösen nagy figyelmet fordít az árvízvédelemre, a nagy folyók mellett a kisebb vízfolyásokra is. Az utóbbi években több mint 200 milliárd forintot fordítottak erre a célra, ami egymillió ember vagyonbiztonságát érintette és életminőségének javulását eredményezte.
Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója rámutatott, hogy a klímaváltozás nagyon komoly problémákat okoz, egyre gyakoribbak a szélsőségek, miközben a csapadékmennyiség nem nő, hanem átstruktúrálódik. Megjegyezte, hogy a klimatikus változásokat hagyományos módszerrel és vízgazdálkodással nem tudják kezelni, ezért a két Fejér megyei projekt keretében új megközelítésben végzik a fejlesztéseket.
Csonki István, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatója elmondta: nem a víz elvezetése a fő céljuk, hanem a víz helyben tartása a hasznosítás miatt, továbbá a vízi élettér visszaadása a természet számára. Kulcskérdésnek nevezte a mederszelvények olyan mértékű átalakítását, amellyel a kevés és a nagy mennyiségű vizet is képesek kezelni, valamint a víztározást, mellyel az egyre gyakoribb villámárvizek ellen lehet védekezni.
A sajtóanyag szerint a Váli-víz rekonstrukciójára 3,643 milliárd, míg a Szent László-patak rendezésére 1,5 milliárd forintot fordítanak. Előbbi Óbaroktól egészen Ercsiig folyik 55,5 kilométer hosszan, s a projekt keretében Óbarokon és Válban két záportározó épül, illetve hidak, műtárgyak újulnak meg. A patak esetében a mederrendezésen túl Bicske város árvízvédelmét javítják, duzzasztókat, hidakat és parti sávokat újítanak fel.
MTI
A Dinamik Harcművészeti Közhasznú Sportegyesület, egy edzőtábort szervezett
szeptember 6.-9.-között Zánkára, a bicskei táborba.
Célunk az utánpótlás
segítése, közösség közelítés, csapatépítés. A résztvevő 50 fő napi háromszori
edzéssel, számháborúval, táborzáró ünnepséggel, bográcsozással, éjszakai
edzéssel és persze fürdéssel a Balatonba töltötte idejét. Minden résztvevő egy
fejkendőt kapott ajándékba, hogy védekezzen a napsütés káros sugárzása ellen.
Nagy meglepetést okoztunk, mikor a csapat kempo ruhába megjelent edzeni a
vízparton. Sokan érdeklődéssel figyelték foglalkozásunkat. Hatásos és sikeres
együttlétet tudhatunk magunk között.
A legjobb főbíró, Jurasek Erika
A DHKSE csapata szeptember 22.-én részt vett a Szigethalmi Szabadtéri Show
Kupán ahol 3 ország 14 klub 132 versenyzője 7 stílusban mérte össze erejét! A
DHKSE csapata 7 fő versenyzővel képviseltette magát. Sportolóink 4 arany; 5
ezüst; 2 bronz és két 4. helyezést értek el!!! Gratulálunk a szép eredményekhez!
Köszönjük Farkas Zoltán és Metzger Antal Mestereknek a felkészítést,
szurkolóinknak a drukkolást!
Versenyzők névsora: Andorfi Áron, Krajczár Péter, Jurasek Balázs,Benkő
Balázs, Szabó Attila, Szabó Dávid, Szabó Réka
Metzger Antal
DHKSE elnök
Október 13-án, a szombati munkanapon ezen az útvonalon "Fut a Vajda!"
A képen látható táv 4,2 km. A sportnapon a vajdások közül minden nevező maga dönt, hogy hányszor futja le.
A Vajda Hangja soraiból kiderül, hogy 8 órától Kreidl Csaba többszörös Spartathlon https://www.spartathlon.gr/el ultrafutó előadását hallgatják.
9 órakor start. Minden rajthoz álló lefutja a saját maga által vállalt (és előre leadott) távot, ami minimum 1 km, maximum 42 km, azaz 10 kör lehet.
A bicskei középiskola a sportoló tanuló ifjúság érdekében kéri és köszöni a közlekedők türelmét, együttműködését.
Szia! Már biztos Te is tudsz róla, Kossuth téri régi játszótérnek nyoma veszett, padostul...
(...) mindenféle előzetes tájékoztatás nélkül lába kélt. (Ha csak az én figyelmem kerülte el a részletes és kötelező lakossági tájékoztató az önkormányzat minden fórumán, elnézést kérek.)
Tényleg eltűnt. Nyoma sincs.
A múlt héten még biztosan meg volt. Jártam mellette. Akkor ott volt.
Ezt aztán nem hirdette semmilyen városi közfelület. Pedig mintha ránk tartozna 1/1, vagyis egészében.
Képviselő-testületi döntés nem hinném, hogy volt erről, arról már tudnánk. Minden bizonnyal a helyi legnagyobb döntötte el kis királyságunkban.
Egy kérdést megérne ma a kamerák előtt. HOVA LETT? EZT IS SZERETNÉNK TUDNI. Miért zárták ki a városlakókat? Egy nagy és kedves meglepetés készül? Felcsigázzák az érdeklődést majd épül egy új játszó a régi helyén?
Bízunk benne, hogy új játszótér megépülése miatt hallgatnak ilyen tengermélyen arról, ami ránk tartozik.
De hogy miért kell erről egy bicskeinek találgatnia a Nemzeti Együttműködés Rendszerében (NER) ahelyett, hogy féléves, de legalább 3 hónapos kommunikációs előkészítés után tennék meg azt, ami itt mindenkire tartozik?
ia
avagy
hogyan csökkenthetjük az egészségügyi várólistákat?
Az Oltalom Karitatív Egyesület sajtóközleménye, 2018. 09. 24.
Az Oltalom Karitatív Egyesület segítséget nyújt azoknak, akik akár hónapokat is kénytelenek várni egy ultrahang vizsgálatra a hosszú várólisták miatt. Az Oltalom rendelőjében (Budapest VIII. kerület, Dankó u. 9.) most 500 díjmentes ultrahangos vizsgálatot tudunk elvégezni 2018. szeptember 27-től egészen október végéig.
Sokaknak okoz gondot, hogy a hosszú várólisták miatt akár hónapokat kénytelenek várni egy ultrahang vizsgálatra. Az Oltalom Rendelőben most lehetőség nyílik arra, hogy átmeneti időre javítsunk ezen a helyzeten: szeptember és október folyamán összesen 500 díjmentes vizsgálatot ajánlunk fel az arra rászorulóknak.
A díjmentes, teljes értékű vizsgálatokat radiológiai végzettséggel rendelkező orvosok végzik. A vizsgálat végén a páciensek szakvéleményt/leletet kapnak, mely ugyanolyan értékkel bír, mint amilyen egy társadalombiztosítás keretein belül történő kivizsgálás lelete.
Akciónk célja, hogy a hosszú várólistákat csökkentsük, ezáltal pedig mérsékeljük a várakozásból adódó további egészségügyi veszélyeket. Ezért csak olyan pácienseket tudunk fogadni, akik már rendelkeznek beutalóval; legalább 1 hónapos határidőre kaptak máshol időpontot; és a vizsgálat előtt bejelentkeznek az Oltalom telefonszámán. A jelentkezéshez szükség van a páciens nevére, telefonos elérhetőségére és a beutalójának jobb felső sarkában található naplószámra.
A vizsgálatokra jelentkezni és időpontot egyeztetni szeptember 24-től hétköznap 8:00 és 14:00 óra között lehet a +36 70 529 3911-es (nem emeltdíjas) mobiltelefonszámon.
Reméljük, hogy akciónk eléri a célját, és azt is, hogy más szervezetek vagy önkéntes csoportok is megpróbálnak a maguk eszközeivel javítani az egészségügy helyzetén.
Mirko Bayerl és Józsa Ottó kutatók gyűjteményéből származik. Amikor a címben nagyra értékeljük, az az egész gyűjteményre és Bicske történetét érintő munkára vonatkozik.
Volt szerencsém már találkozni Bayerl úrral a Nagy Károly Könyvtár termeiben, a kutató gyűjteményének egy részét már láthattam is. Nagy dolognak éreztem, amikor a "Hegyikastély" harc-álláspontot tartó német alakulatról csoportképet közölhettem.
A kutató több veteránt személyesen ismer közülük. De Oroszországban is kutatott a mi területünk dokumentációja után, nem is akármilyen eredménnyel.
Mint már többször leírtam Mirko Bayerl céljáról, készülő könyvéhez bicskei és Bicske környéki idősebb emberekkel keresi a kapcsolatot a Bicskei Szó segítségével. (Könyve magyarul is meg kell jelenjen - a szerk.)
Kérjük fiatalabb, netközelibb életet élő olvasóinkat, kérdezzék meg idősebb családtagjaikat, mutassák meg ezt a képet. A kutatót leginkább a Hegyikastély körül történtek érdeklik, de nyilvánvalóan minden adat fontos lehet a Bicske környéki hadszínterekről. Tolmács megoldott.
Azt mondta nekem a Könyvtárban: több közismerten híres hadszíntérről tud a világ, de arról, ami Magyarországon dúlt, érdemtelenül nagyon kevesen.
A képen egy kilőtt Panzer IV. látható. Minden bizonnyal az SS-Panzer-Division „Wiking” egységeként harcolt.
ia
Bicskén, a Szondy utcából érkezett bejelentés a rendőrségre, hogy 2018. szeptember 23-án hajnalban egy férfi egy családi házba a tulajdonos engedélye és belegyezése nélkül bement, majd a feljelentőt észlelve elszaladt a helyszínről. Nem sokkal később ismét visszament az ingatlanhoz, ahol a bejárati ajtót letépte és eldobta, azonban megzavarták és elfutott. A járőrök pár órán belül elfogták a 32 éves helyi lakost, a Bicskei Rendőrkapitányságra előállították, majd magánlaksértés bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt gyanúsítottként hallgatták ki.
Mint ahogyan Sipos Mónika r. főhadnagy, az FM RFK megbízott szóvivője kérdésünkre elmondotta: A Bicskei Rendőrkapitányság munkatársai a kérdéses esettel kapcsolatban elfogott férfit magánlaksértés bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt hallgatták ki gyanúsítottként.
Tájékoztatásul az alábbiakban olvashatja a Büntető Törvénykönyv (2012. évi C. törvény) magánlaksértésre vonatkozó törvényi tényállását:
(1) Aki más lakásába, egyéb helyiségébe vagy ezekhez tartozó bekerített helyre erőszakkal, fenyegetéssel vagy hivatalos eljárás színlelésével bemegy, illetve ott bent marad, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki másnak a lakásába, egyéb helyiségébe vagy az ezekhez tartozó bekerített helyre, az ott lakó vagy azzal rendelkező akarata ellenére vagy megtévesztéssel
a) éjjel,
b) fegyveresen,
c) felfegyverkezve vagy
d) csoportosan
bemegy, vagy ott bent marad.
(3) Aki mást megakadályoz abban, hogy lakásába, egyéb helyiségébe vagy az ezekhez tartozó bekerített helyre bemenjen,
a) ha az (1) bekezdésben meghatározott módon követi el, az (1) bekezdés szerint,
b) ha a (2) bekezdésben meghatározott módon követi el, a (2) bekezdés szerint
büntetendő.
50 éve szerzett diplomát a soproni óvónőképző intézetben. Soproni család gyermeke, mégis Bicskére került. 1967-ben itt töltötte a gyakorlati idejét, Regedeiné Julika volt a gyakorlatvezetője.
1947. június 21-én született Sopronban. Szülei két gyermeket neveltek fel. A József Attila Gimnázium elvégzése után, felvételt nyert a Soproni Óvónőképző Főiskolára.1967-ben kötött házasságot Hillebrand Vince Márióval,
egy gyermekük született Dóra, aki most 49 éves, és 4 gyermekkel örvendeztette meg.
Pályáját Szárföldön kezdte, egy kis faluban Sopron mellett. Onnan került már saját családjával Csákvárra. Bicskére szolgálati lakással csábították át.
A Bihari utcai óvodában 1972. február 21-én kezdett dolgozni, és innen vonult nyugdíjba is 2004. június 21-én.
![]()
Az 1969. december 16-án megnyílt óvodában gyakran váltották egymást a pedagógusok, de ő ott maradt. Igyekezett empatikus nevelő munkával megszerettetni az óvodát. Elősegítette a gyerekek szocializációjának fejlesztését, tevékenykedett a gyermekvédelmi munkában, igyekezett lelkiismeretesen dolgozni. Nevelő munkáját élethivatásul választotta. Folyamatos képzéssel, szakmai felkészültségével segítette a gyermekek társadalmi beilleszkedését és iskolaéretté válását. A másság elfogadásáért a hátrányos helyzet felszámolásáért az óvodába járó gyerekek, családok esélyteremtéséért munkálkodott.
Gyerekszeretetét, optimizmusát megőrizve, szaktudását kollégáival megosztva igyekezett nevelni a jövő nemzedékét, a gyerekeket. A családja mindenben támogatta.
Munkáját az Országos Cigány Önkormányzat, az Oktatási Minisztérium és Bicske Város Önkormányzata is elismerte.
A magánéletében történt változás férjének 1983-ban bekövetkezett halála után házasságot kötött a bicskei Kiss Istvánnal, aki szintén mindenben támogatta munkáját.
Nyugdíjba vonulása után igyekezett családját segíteni, majd férje 2 éves ápolása és elhunyta után, 2016. decemberében belépett a Magyar Kórházi Önkéntesek Alapítványába.
Jelenleg a Merek, Mozgássérült Emberek Rehabilitációs Központjában végez segítő munkát. Fogyatékkal élő fiatalokat etet, mos rájuk, gondoz. Élvezi a család, az ápoltak, és a volt óvodások szeretetét.
Mirko Bayerl európai kutató, aki II. világháború magyar hadszíntereiről gyűjt anyagot készülő művéhez, ami magyarul is megjelenik majd. Munkája rendkívül fontos mindenki számára, akik a helytörténetre kíváncsi lokálpatrióták. Bicskén és környékén többször is megfordult, legközelebb októberben jönnek Svédországban élő magyar kutatótársával.
Ez a felhívás azért íródik, mert a kutatók idős bicskei és Bicske környéki emberekkel szeretnének beszélgetni főleg azokról az emlékeikről, amiket a hadászati cselekményekről és kiváltképp a Hegyikastély környékéről őriz emlékezetük.
Akiknek a 40-es, 50-es, 60-as évekből vannak emlékeik, dokumentációjuk, fotójuk a Hegyikastélyról vagy bármilyen háborúba visszavezethető momentumról, felhasználódna a műben.
Kérjük olvasóinkat, ha tudnak ilyen tényekről beszélő tanukat, forrásokat, írják meg nekünk.
Jó napot kívánok kérem szépen a lakosság segítségét. albérlet keresek 3 gyermekkel illetve a beteg húgommal aki veseelégtelenségben szenved és a kórházból most hoznák ki, illetve a 3 gyermekem az utcára került 7 fös család vagyunk munkával rendelkezik a férjem havi 80 ezret tudnánk fizetni csak nincs kinek szóval ha bárki tud valamit megoldást azt jelezze legyen szíves mert október 10-én ki kell költöznünk de nincs hova
Egy öttagú bicskei családnak jövő hónap 10-én saját hibájukon kívül el kell hagyniuk bérelt házukat.
A férfi dolgos ember, az építőiparban tevékenykedett. Felesége is dolgozik. A legnagyobb gyerekük 18 éves.
A család maximum 50 ezer forintos albérletet tud vállalni és abban kérik a lakosság segítségét, hogy keressék őket, ha tudnak megoldást.
Azért drámai a helyzet, mert az 1 esztendővel ezelőtt vesetranszplantáción átesett férfi jelenleg járni is alig tud a fájdalomtól. 8-án csípőprotézis implantátuma kerül beépítésre.
Ebben a válsághelyzetben nem tudják, hogy hol lesz az itthon lévő család október 10. után és nem tudják, hová tér haza a kórházból a hazaengedett beteg.
Kauciót nem tudnak fizetni, mert nincs megtakarításuk és a hidegek előtt minden fillérjük tüzelőre kell, ugyanis "egy szikrára elég tüzelőnk sincs".
- Amikor a vesetranszplantáció után hazatértem, Pállfy Károly polgármester, Bálint Istváné alpolgármester és Németh Tibor kisebbségi képviselő szervezésében komoly segítséget kaptunk, amiért mindig hálásak leszünk - mondja a családfő. Hozzáteszi, hogy most Bálint Istvánné alpolgármester asszonytól valamint Tessely Zoltán országgyűlési képviselőtől is segítséget szeretne kérni, mert muszáj. Vannak információi, kérdései, ötletei és abban bízik, hogy az elöljárók segítségével ez a válsághelyzet nem tudja kirántani az otthon szőnyegét a családja lába alól.
A lakosságnak, a Bicskei Szó olvasóinak előre is köszöni a megértést, a segítséget.
ia
A bicskei Petőfi tér tenyérnyi. Hosszú ideig sártenger jellemezte eső után és nagy tócsák.
A bicskeiek blogja közölt néhány olvasói felvételt, levelet és intézkedés szükségességét fejezte ki a bicskeiek képviseletében.
Feltételezhetően ez is közrejátszhatott abban, hogy (részben) felújították a területet pályázati forrásból. A Petőfi tér burkolatfelújításában nem volt uniós pénz, a központi költségvetés maradványa volt a forrás., amiről szintén hírt adott már a Bicskei Szó.
A kérdés csupán az, hogy ezt a picinyke teret miért nem lehetett rendesen vagyis teljes egészében megcsinálni?
A Petőfi tér 5-ös és 6-os számú házak előtt ugyanis ugyanúgy nincs szilárd burkolat, mint korábban.
A két ház előtt járda, ami kapcsán az sem kizárható, hogy a lakók építették. Ez a két ház a térnek abban a szakaszában helyezkedik el, ahová a Bikakúthoz jutunk és aztán egy jobbossal a Petőfi utcába kanyarodhatunk.
A nagy költőről elnevezett bicskei utcácskába, ami a nagy-nagy és mégis csak részleges Petőfi tér felújítás után kimaradt. Mintha ott nem megduplázott építményadót fizető bicskeiek élnének, mint mindenhol.
A Tompa Mihály utca is kimaradt, ami két temetőt érint.
Ez a két Petőfi téri ház is, és a teljes a Petőfi utca is kimaradt a dobpergésben. Miközben a téren látványosan úgy lett megoldva, ami elkészült, mint a buszfordulókat szokás a alvégen. (Miközben úgy mellesleg a belőle nyíló utca névadóját, aki Tompa Mihály református lelkész, Petőfi Sándor (és Arany János is!) jó költőnek tekintette.)
De hagyjuk a két utcát. Nézzük a Petőfi teret. Az önkormányzat tényleg így rendelte meg? Ha nem így rendelte meg, akkor így vette át a kivitelezőtől? A Petőfi térből kimaradnak házak? Kis bicskei abszurd? Miért is? A megrendelőnek meg kellett volna néznie a helyszínt, beszélni az ott élőkkel csak néhány mondatot, mindenkinek jót tett volna.
Elmaradt. Már nem is érdekes. Ez már a múlt. Készüljön el a választások előtt úgy, ahogy el kellett volna készüljön.
Petőfi Sándor sem hagyott ám félbe se dalt, se táncot, se verseket. Ha már egyszer belefogott.
ia
Szülői kezdeményezésnek adhat hangot a Bicskei Szó.
Közismert, hogy gyerekeknek való játékos tartásjavító úszás érdekében a legközelebbi lehetőség Tatabányán adott, miközben jövőre lesz 10 éves a Bicskei Tanuszoda.
A szülők legalább 10 olyan gyermeket látnának szívesen a csoportban, akinek orvos, szakorvos által javasolt úszásra, játékos tartásjavító úszásra van szüksége pl. gerincferdülés miatt.
A gyermekeink egészségét szolgáló alkalmakra minimum 10 fő kötelező, ezért azt kérik, hogy mindenki ajánlja a családban olyan helyekre, ahol ez szükséges lehet.
Fontos, szerencsés esetben az úszást szeretetheti meg egy életre.
bicskeonline@gmail.com
Középpontban a '30-as, '40-es évek magyar rádiói
Csöves rádiók és a levert villanyóra
– 2000-ben vásároltunk Bükkzsércen, a Bükki Nemzeti Park területén található, alig ezer lélekszámú kis faluban egy parasztházat, amit szép fokozatosan felújítottunk. Amikor elkészültünk, arra gondoltam, hogy mennyire jól mutatna itt az a kis néprádió, amit réges-régen a plakátokon láttam – meséli Poczik Zoltán. Az egyik, azóta már az ország legnagyobbá vált aukciós oldalán keresgélt a készülék után. – Első vásárlásommal persze nem ezt szereztem be, hanem hat darab csöves rádiót. Gondolhatja, a család teljesen bolondnak nézett, és azt találgatták, vajon mi lesz ebből – teszi hozzá nevetve.
A gyűjtő ekkor kezdett el szenvedélyesen érdeklődni a különböző gyártmányok iránt. Egyre csak bújta a Kádár-könyveket, amik a rádiógyűjtők Bibliájának számítanak, és egyre jobban megismerte a készülékeket. Mindeközben természetesen gyarapodott a gyűjtemény, Zoltán szinte háromnaponta beállított egy-egy új rádióval. Hamarosan berendezte formálódó gyűjteményének a pincét, itt tisztogatta, rendezgette őket. – Kezdetben azt gondoltam, hogy én, az igazán kifinomult elektronikai képességeimmel képes leszek üzemképes állapotba varázsolni egyik-másikat – magyarázza Poczik, aki geológus végzettséggel bír, és gyakorlatilag soha, semmit sem szerelt még. – Elkezdtem hát buherálni az egyiket. Mondanom sem kell, azonnal levágta a biztosítékot. A feleségem csak annyit kiáltott le a pincébe: Élsz még? – meséli kacagva. Zoltán ettől a pillanattól kezdve lemondott a barkácsolás és a szerelés szőtte álmairól – a gyűjtemény bővítéséről azonban egyetlen pillanatra sem.
Mint minden gyűjtő, Poczik Zoltán is kezdetben az olcsóbb, ’50-es, ’60-as évekbeli rádiókat vásárolta. Idővel, ahogy egyre több készülékkel ismerkedett meg, rájött, mi is az, ami igazán tetszik neki. A figyelme így aztán egyre inkább az Orion és a Standard szériák irányába terelődött, ezzel párhuzamosan pedig a gyűjtemény folyamatos cserélődésnek indult, miközben a készülékek átlagéletkora egyre csökkent. A kezdeti esetlenkedések után ma, ha rápillant egy Magyarországon készült rádióra, már 98 százalékos pontossággal be tudja azonosítani azt.
Miközben lesétálunk a lépcsőn a pincébe, Zoltán beszél arról is, hogy milyen sok jó barátság születik a közös szenvedélyből. – Először csak találkozunk, beszélgetünk, veszünk egymástól készülékeket, később aztán keressük is egymást, végül segítjük a másikat, hogy hozzájusson a hiányzó darabjához – mondja, majd hozzáteszi: – mindig várom, várom a kincseimet. – És hogy melyik az a rádió, amire most a leginkább vár? Azt mondja, nagyon boldog lenne, ha egy Standard Imperatort sikerülne megkaparintania. A készülékért azonban meglehetősen borsos árat kell fizetni, 300-400 ezer forintnál olcsóbban biztosan nem úszná meg a tranzakciót.
A gyűjtő úgy véli, manapság egyre nehezebb a dolguk, mert fogynak a fellelhető, szép készülékek. Zoltán szerint ezek ugyanis vagy gyűjtői kezekben vannak és csak a gyűjtőtárs elhalálozást követően lehet hozzájuk jutni, vagy egyszerűen kidobják azokat. De folyamatosan figyelni kell az aukciós oldalakat, és persze ott vannak a régiségvásárok, a piacok és a lomtalanítások is, amelyek potenciális rádió-beszerző források. Zoltán megjegyzi, kezdetben maga is végigjárta Bicskét, lomizott a rádiók után, ám ebben sem volt túlságosan sikeres. Azt vallja: türelem, idő és szerencse kell az eredményes vadászathoz.
A büszkeségek
A pincében jelenleg két helyiséget foglal el Poczik Zoltán gyűjteménye. A szépen felpolcozott falakon katonás rendben sorakoznak egymás mellett a szebbnél szebb készülékek. – Ezek az én szépségeim – mondja, miközben a rádiók felé mutat. Jelenleg nagyjából kétszázötven darab, és 95 százalékukat a ’30-as, ’40-es évek magyar rádiói teszik ki. Igazi kuriózumnak számítanak a húszas évek hazai telefongyári készülékei is a hozzájuk tartozó hangszórókkal. Annak ellenére, hogy a gyűjtemény jelentős része működőképes, Zoltán számára az a fő szempont, hogy a készülék teljesen autentikus legyen. Az eredeti gombok, a tökéletes hátlap fontosabb számára, minthogy megszólal-e.
– Van egy nagyon jó ismerősöm, akinek a teljes Standard sorozat megvan, az pedig felbecsülhetetlen értéket képvisel! Nyolcvan készüléket ölel föl a kollekciója a kezdetektől egészen az 1944-ben gyártott utolsóig – mondja, majd hozzáteszi, az Orion is hatalmas kincs. A gyűjtőtől megtudjuk, hogy abban az időben Magyarországon rengeteg leányvállalatként működő gyár volt, többek között a Telefunken vagy a Philips is, a meghatározó azonban a legendás Orion volt. Nem véletlen, hogy a márka népszerű exportcikként világszerte ismertté vált.
– Ezek az Orion kápolna rádiók a büszkeségeim – mutat rá egy sor impozáns készülékre. A gyűjtő nyolc évet várt rájuk, és amikor már lemondott róluk, akkor sikerült megszereznie azokat. A sorban a Vatea magyar lámpagyár egyetlenegy hordozható táskarádiója következik. Ritkaságszámba megy, hogy ilyen tökéletes állapotú példány fellelhető legyen. Nem csoda hát, hogy nagyon kívánatos néhány gyűjtő számára, Zoltán azonban semmiképp sem válik meg tőle.
Szól a rádió, szól a rádió...
Annak ellenére, hogy a gyűjtemény zöme magyar gyártmány, megtalálható benne egy-két harmadik birodalmi néprádió is. Igazi különlegességek ezek, van, amelyiken még nem használták a horogkeresztet, így csak egy sólyomfej látható rajta, a következőn viszont már kivehető az önkényuralmi jelkép is. – Nagyon sokan kireszelték belőle a horogkeresztet, a második világháború után ugyanis rendkívül komoly büntetés járt ezért – mondja Zoltán. Kiderült, hogy ennek a különleges darabnak a mintájára terveztük meg mi is a saját, a Horthy-néprádiót. A polcokon ebből is több példány sorakozik egymás mellett, a tökéletes állapotban lévő készülékeken jól látható a koronás kereszt.
Persze vannak táskarádiói is, köztük egy Sonett elektroncsöves, melyből Zoltánnak már három darabja volt, de mindegyiket egy-egy repedés csúfította. Amikor ezt a hibátlan darabot megtalálta, eladta azokat. – Mindig törekszem arra, hogy a lehető legjobb állapotú példányokat tartsam meg – teszi hozzá. Megnézünk egy tranzisztoros Tünde rádiót és több Minoriont is. A sorozat már majdnem teljes. – Egyszerűen megüt a guta, ha nem találok egy Belgament – mondja nevetve, majd hozzáteszi: – Na, látja, ez a gyűjtői szenvedély!
Poczik Zoltán szerint sokan csak kereskedői szemmel tekintenek a rádiókra és kihasználják a lehetőséget, hogy hozzájuthatnak vagy eladhatnak egyet, ő viszont gyakorlatilag függővé vált. – Legutóbb csak azért mentem le Szekszárdra, mert nagyon megtetszett ez a Telefunken fali hangszóró, a maga lapos designjával. Ez 1940-ben abszolút formabontónak számított – húzza alá, majd hozzáfűzi: ahhoz azonban, hogy ezt a darabot megszerezhesse, meg kellett vásárolnia még további tizenkilenc rádiót és két Philips hangszórót, amelyből már öt darab volt neki.
Arra a kérdésemre, hogy mennyire tudja még ezt a csodás gyűjteményt bővíteni, Poczik Zoltán sejtelmesen annyit mond: – A kazánház felé való terjeszkedésemet már rebesgettem a feleségemnek…
Az Orionról
1913-ban alapította meg Kremeneczky János a Magyar Wolframlámpagyárat, mely aztán az Elektromos Művek Váci úti épületében kezdte meg működését. Ehhez a vállalathoz társult be néhány évvel később az Egyesült Izzó. Egy évtizeddel ezután a gyáros újabb céget alapított Kremeneczky Elektromos Művek Rt. néven, és felépítette az abban az időben rendkívül modernnek számító gyárát a Váci út 99. szám alatt. Ez volt az a cég, amely aztán 1924-ben felvette az Orion Villamossági Rt. nevet. A két nagyvállalatot végül 1926-ban egyesítette.
Az Orion márkavédjegy 1925-ben indult világhódító útjára elsősorban a rádiólámpák, rádiócsövek és rádiók gyártásának köszönhetően. A készülékeket a harmincas évek közepétől már olyan iparművészek tervezték, mint például Novák András. Az export elképesztő mértékben fellendült, az 1930-as évek közepén az Orion rádiók 90 százaléka már külföldön talált vevőre.
Az úgynevezett néprádiók gyártásának első kiadását, vagyis a Horthy néprádiókat 1939-ben kezdték el, a másodikat, vagyis a Rákosi néprádiót 1949-ben dobták piacra. 1942-ben a világ rádióexportjának mintegy 25-30 százalékát az Orion biztosította. Később ők készítették az első hazai tévéket is, a rendszerváltást követően azonban csődeljárás indult a vállalat ellen. Úgy tudni, a Jászberényi úti üzemben ma a szingapúri Thakral-csoporthoz tartozó TPL Investments Pte Ltd forgalmazza Orion márkanév alatt a TV-ket.
Friss kommentek