Sokunk előtt ismert a Forte közösség közel 50 ezer archív fotódokumentációjának digitális gyűjteménye, a FortePan. Ide bárki elküldheti az értékesnek ítélt, tulajdonában lévő fényképét - leírással. Lokálpatrióta oldalunk közölt már innen származó 1903-as szüreti és 1939-es BTC-s dokumentumokat is.  Nagy élvezet fortézni, az egész ország és a világ történetének tekintetében is. "Már régen jártam itt" alapon beírtam a keresőbe településünk nevét, hátha van új. Új régi, na. És olyan képeket találtam, amiket még sosem láttam a közismert helyszíneinkről. Lássátok feleim. 

A Szentháromság templom a bicskei Hősök terén, 1946-ban. A FortePan és mi is Lissák Tivadarnak köszönhetjük. A mészkőkereszt egyik fele letörve, omladozás itt-ott. A templom, amit nemrégiben megújulása érdekében felállványozva láthattunk, találatokat kapott.  Blogunk az állványról, a torony mellől készült fotók tucatját közölte - anno az rész a legtöbbet kapott. Érdemes jól kinagyítva szemlélni az épület háború utáni állapotát, ahol aztán jóval később annyiunkat megkereszteltek. Majdnem olyan ferde ott fenn a mi  negyvenhatos bicskei "körösztünk", mint a Szentkoronán.  

A háborúban megviselt Országzászló az ottani fennállásának utolsó hónapjaiban. Mögötte az Ipartestület épületével. Lissák Tivadar tulajdona, a kép 1946-ban készült.  

A Hősi emlékműről 1946-ban Erdey Dezső készített fényképet. (Szerepel egy 1935-ös évszám is a fotós neve mellett, amit azért nem tudok hirtelenjében értelmezni, mert A HAZÁÉRT alatt már ott áll az 1938-194. - amit aztán gyorsan  leszedtek a keleti szelek.) Mintha azt hallottam volna iskolásként, de otthon, hogy az emlékművön ott maradhattak a II. világháborúban meghaltak nevei is, de mivel akkor ugyebár hivatalosan nem lehetett hős egy Vörös Hadsereg ellen harcoló, a II. világháború nem szerepelhetett a kövön. Alkalmasint azért nincs az 194. évszámként befejezve, mert azt gondolták, azt majd akkor vési-festi fel a mester, ha tényleg vége. Az emlékmű mögött a nagyszüleink által "polgári reálként" emlegetett iskola kéményei az egykori Tót utcában. Ahol az összes katonai áldozat tanult és nem fiatalon akart meghalni - a szülőföldtől távol.       

A nem bicskei képek közül ezt ajánlanám. Szeretem a várakat, erődöket - gondoltam egyszerűen beírom a vár szót a keresőbe. Boldogkőváraljáról készült a kép Boldogkőről, érdemes megnézni a nem annyira boldog kövekből készült 1939-es feliratot - alkalmasint cserkészek munkája. De legszebb akkor is a szinte teraszos földművelésbe vont várhegyalja és az akkoriban magukat elég jól tartó boldogi romok, amiket én először saját szememmel 82 nyarán láthattam mint vándortáboros. A képi feliratkövek valahol ott lehettek még, de nem ebben a szerkezetben. Vagy elhordták egy házalapba.    

 ia

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.